DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kedves Vendégeink! Szeretettel köszöntöm a sportot is felügyelő miniszterként azokat a sportvezetőket, akik elfogadták meghívásunkat, és megtisztelik az Országgyűlés ülését személyes jelenlétükkel. Fontosnak tartom, mert ez szimbolizálja azt az egyetértést, amelyet hosszú egyeztetés során, hosszú egyeztetéssel sikerült a sportstratégia mögé rendezni a szakma, a szövetségek, civil szervezetek, az Országgyűlés, az Országgyűlés bizottságai részéről. Reményeim szerint ez az egyetértés, az alapos előkészítő munka eredményeként itt, az Országgyűlés ülésén is meg fog majd nyilvánulni, de nem akarom megelőlegezni a vitát.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2007. áprilisi ülésén fogadta el a Sport XXI. nemzeti sportstratégiát. A tapasztalatok és az elvégzett felmérések alapján meggyőződésem, hogy a mai magyar sportnak rendkívül nagy szüksége van arra, hogy stratégiai tervezéssel, a prioritások kijelölésével jelöljük ki azt az utat, amerre haladni akarunk. Ez a feltételrendszer az Országgyűlés elfogadása esetén meggyőződésem szerint biztosítottá válik.
A rendszerváltást követően a sport kivételezett helyzete gyengült, a gazdasági-társadalmi változások a sport területét sem hagyták érintetlenül. Megrendültek azok az intézmények és azok a mechanizmusok, amelyek a sportot sajátos közintézményként tartották fenn a korábbi évtizedekben, és alapvetően megváltozott az állam sportban betöltött szerepe. A megváltozott környezet új szabályozást igényelt. Az első - talán nem túlzás, ha annak minősítem, hogy az első - modern sporttörvény 1996-ban született meg. 2000-ben a kormány új törvényi szabályozást terjesztett az Országgyűlés elé, amit aztán 2004-ben megint egy új törvény követett. A szabályozások vitája alkalmával teljes joggal fogalmazták meg a sportot szerető és ahhoz értő szakemberek a kritikájukat, hogy a törvényi szabályozást meg kellett volna előznie egy átfogó, a sport minden területét felölelő hosszú távú fejlesztési koncepciónak, egy stratégia elkészítésének. Nos, ezt a hiányt pótolja most a kormány, amikor többéves előkészítő munka után, a civil szervezetek sokaságával történt egyeztetést követően önök elé, a tisztelt Országgyűlés elé terjeszti elfogadásra a nemzeti sportstratégiát.
A Sport XXI. nemzeti sportstratégia többszöri átdolgozás eredményeként a magyar sport helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről szóló legjelentősebb, legátfogóbb sportdokumentummá vált, vagy talán inkább úgy mondom, válik akkor majd, ha az Országgyűlés elfogadja.
A sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai, a mentális egészség megőrzésében és az egészségtudatos magatartás kialakításában. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítője, a nevelés egyik legfontosabb eszköze. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében a kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőségek biztosításával. Gondoljanak bele, hogy a mai nagyon gyors élettempó mellett milyen óriási jelentősége van annak, ha egy család a hétvégén együtt sportol, és úgy tölti el a szabadidejét, hogy bicikliznek, fociznak vagy bármilyen mozgást végeznek.
Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának. A sport ilyen tekintetben is jelentős segítséget nyújthat. Külön örülök, hogy itt látom Csötönyi urat, az Ökölvívó Szövetség elnökét, akik a saját szervezetükben kifejezetten a felzárkóztatásban, a hátrányos helyzetű gyerekek életlehetőségeinek javításában vállaltak oroszlánszerepet, missziót jó néhány területen. De nem szeretném, ha úgy gondolnák, hogy csak ezt tartom ilyennek, mert más ilyen sporttevékenység is van, csak most talán jó példa, hiszen jelen van személyesen is elnök úr.
A kiemelkedő sportesemények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, ami fokozza és erősíti a társadalmi kohéziót, és persze egyenesen kell arról is beszélni, hogy a sport üzleti funkciója sem elhanyagolható. Számos országban egyre nagyobb szeletét képezi a sportgazdaság az állami bevételeknek. Tudom, hogy ez nálunk egy kicsit furcsán hangzik, de azért érdemes erre is fölhívni a figyelmet. A sport a versenyképesség növelésének hatékony eszköze, és nemzetközi példák alapján a szabadidő-gazdaság, sportgazdaság fejlettebb színvonala a foglalkoztatásra is pozitív hatást gyakorol. Miközben a magyar versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat. Részben ennek is a következménye, hogy rendkívül rossz az ország lakosságának egészségi állapota. A sportstratégia rendszerszemléletű megközelítésével új alapokra helyezi a sportról történő gondolkodást, a sportot össze kívánja kötni a tudástársadalommal és az információs társadalom vívmányaival. A sportfejlesztés nyitási irányai a humán területek, a szabadidő-eltöltési formák és a kultúra kapcsolódási pontjai. Mindezek jelentős társadalomfejlesztő hatást válthatnak ki, amelyek az életminőség javulását eredményezhetik. A sportstratégiában megfogalmazott jövőképet úgy alakítottuk ki, hogy Magyarország sportnemzet státusának megőrzése mellett, a társadalom jóval szélesebb rétegeit bevonva, sportoló nemzetté is váljunk.
Tisztelt Országgyűlés! A stratégia fő céljairól sorba szedve néhány gondolat. Először az iskolai testnevelés és a diáksport területéről fogok beszélni. A cél az, hogy a gyerekek jó testi, szellemi, mentális egészségnek, fizikai erőnlétnek örvendjenek. Érjük ezt el a mindennapos testnevelés, illetve a mindennapos testedzés biztosításával!
A testmozgás megszerettetése, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, a diákok tanórán kívüli mozgásának elősegítése. A Testnevelési Egyetem tanévnyitóján azt mondtam a leendő testnevelőknek, hogy én, sportot is felügyelő, irányító miniszterként egy dolgot kérek tőlük, és ha azt meg tudják valósítani, akkor jól végzik a dolgukat. Szerettessék meg a gyerekekkel a mozgást! Tanítsák meg nekik a mozgás örömét, hogy ne legyenek olyan kisgyerekek, akik azon gondolkodnak, hogy hogyan tudnak igazolást szerezni, hogy ne kelljen levetkőzni testnevelés órára, hanem felmentettként ülhessenek a padon, és olvashassanak addig, meg nézhessék, amíg mások mozognak. Hogy a gyerekek szeressenek mozogni, hogy örömüket leljék abban, ha fociznak, ha teniszeznek, ha bicikliznek, ha úsznak, futnak, kocognak, ha bármi más mozgást végeznek.
(9.10)
Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos, ez kell legyen az egyik legfontosabb célkitűzése ennek a stratégiának.
A szabadidősport területén: minél több résztvevőt kell bevonni a szabadidősportba. El kell érni, hogy minél több ember váljon előnyökkel, szolgáltatásokkal járó regisztrált szabadidő-sportolóvá. Ösztönözni kell a szemléletváltást direkt és indirekt kommunikációs eszközökkel is, növekvő arányú, koncentráltabb finanszírozással, és tudatos létesítményfejlesztésre van szükség. Ki kell alakítani a munkahelyi sportolás lehetőségét biztosító ösztönző rendszert, hiszen vannak ma már jó példák arra, hogy a munkahelyek ösztönzik arra a dolgozóikat, hogy mozogjanak, mert így egészségesek lesznek, és a munkaerejük, fizikai és szellemi munkaerejük is regenerálódni tud.
A fogyatékossággal élő emberek körében életminőségük javítása érdekében növelni kell a rendszeres testmozgásba, testedzésbe bevontak számát. Ennek érdekében területi alapon szervezett, könnyen elérhető versenyformákkal lehetővé kívánjuk tenni a sport által nyújtott élmények, a közösség gondoskodó erejének megtapasztalását. A fogyatékkal élők versenysportjában, versenyrendszereiben - ahol a sportág ezt megengedi - támogatjuk a sportági integrációt.
A versenysport, az utánpótlás-nevelés területéről: cél az élsportban már hagyományosan elért eredményességi szint, különösen az olimpiai eredményesség, ennek fenntartása, valamint a nemzetközileg is népszerű sportágakban az eredményesség javítása. A fenntartható sikerek elérése és a versenysport utánpótlásbázisának biztosítása érdekében szükséges az igazolt sportolók számának növelése, az utánpótlás-nevelés egységes rendszerének működtetése. Fő cél a sikeres sportágak tömegbázisának kiszélesítése, a tudatos kiválasztás, a tehetséggondozás.
A kiszámítható és tervezhető támogatási rendhez elengedhetetlen a sportágfejlesztési tervek előkészítése. Célirányos sporttámogatásra van szükség, egy mérhető indikátorrendszerre alapozott sportági szűrőrendszer alapján. Meg kell teremteni a nagy hazai világversenyek rendezését lehetővé tévő infrastrukturális feltételeket, különös tekintettel a komplex fejlesztési igényekre és megoldásokra. Mondom ezt annak ellenére, hogy tudom, a mai, meglevő infrastruktúrában is sok lehetőség van, és arra biztatom a jelen levő sportvezetőket - meg a jelen nem levőket is a nyilvánosságon keresztül -, hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek ma megvannak.
Nekem nagy élményem volt - itt látom Sinka László főtitkár urat is -, amikor a kézilabdában megrendeztük úgy a junior világbajnokságot, hogy sok vidéki magyar város tornacsarnokát és sportlétesítményét használtuk, és ott még nézőket is lehetett becsábítani, rengeteg nézőt. És ezt önök csinálják, ezt nem tudja a kormány eldönteni, hiába dolgozik ezen a területen a kormány vagy tesz erőfeszítéseket; ha önök ezeket a lehetőségeket fölismerik és kihasználják, akkor ennek egészen bizonyos, hogy lesz hatása utánpótlás-nevelésre, egészséges életmódra szoktatásra, mert ott mintát kaptak ebből a fiatalok. Úgyhogy ezt csak példaként szerettem volna elmondani, és mindenkitől elnézést kérek, aki nincs jelen, velük nem fogok példálódzni, de a sok ismerős inspirál ilyen jó példák bemutatására a nyilvánosság előtt.
A kiszámítható és tervezhető támogatási rendhez elengedhetetlen sportágfejlesztési tervekről már az imént beszéltem, még egy dologra hadd hívjam föl a figyelmet. A versenysport eredményességi céljaival összhangban egységes utánpótlás-nevelési rendszert kell működtetni, példaképeket állítani a tisztességes munka és a tiszta eszközökkel elért eredmények jutalmazásával. Kiemelten fontos a dopping- és nézőtéri erőszakmentes, a fair play szellemének megfelelő sportélet kialakítása, illetve ennek folyamatos biztosítása.
A területi sportigazgatás reformjáról szeretnék még néhány gondolatot mondani. A közigazgatási rendszer jelenlegi felépítésének megfelelően a sportigazgatás is országos, megyei és települési struktúrára épül, a sportirányítás vertikális és horizontális kapcsolatrendszerének újragondolása a kialakulóban levő regionális és kistérségi közigazgatási szervezetek együttműködésével és a funkciók bővítésével valósulhat meg. Van erre nagyon jó lehetőség, hiszen most például a kistérségi összefogás, az önkormányzati társulások összefogása nemcsak azokon a területeken indult el, amelyeket kötelező feladatellátásban pluszként normatívával finanszíroz a központi költségvetés, hanem az önkormányzatok pont ilyen területen, az önként vállalt feladataik körében is szívesen vállalnak együttműködést. És én erre kiváló lehetőségnek tartom a sportot, és ebben szeretném kérni a szövetségek, az egyesületek és a tisztelt képviselő hölgyek és urak támogatását is, mert azt gondolom, egy kis segítséggel szép eredményeket tudunk elérni ezen a területen.
Az oktatás, képzés, továbbképzés, szakképzés témakörében: a sportszakemberképzés terén elengedhetetlen az oktatás és a képzés átfogó megújítása, innovatív, tanulást segítő technológiák, módszerek és eszközök kifejlesztése, a hatékony tudásmegosztást lehetővé tévő képzési struktúrák kidolgozása, a képzési tartalom mielőbbi korszerűsítése. A sporttudomány terén arról szeretnék beszélni, hogy jelenleg szorosan nem kapcsolódik össze a sport a rendszeres edzéssel, a szellemi képzéssel, a mentális fejlesztéssel. A sport és a tudástársadalom olyan új típusú kapcsolatára van szükség, ahol az elméleti ismeretek közvetlenül a gyakorlathoz köthetőek, hozzájárulnak a sportban részt vevők tanulási képességének és tudásának növeléséhez.
A nemzeti sportinformációs rendszer területén szeretném azt hangsúlyozni, hogy célunk egy felhasználóbarát központi elektronikus platform létrehozása és működtetése, egy úgynevezett nemzeti sportinformációs rendszer, amely a benne foglalt adatbázissal segítséget nyújt a döntés-előkészítéshez, az ellenőrzéshez, az adatszolgáltatók saját adatainak kezeléséhez, továbbá számos szolgáltatást és közérdekű információt nyújt a sport terén társadalmi szervezeteknek és mindenkinek, aki érdeklődik a sport iránt.
A hazai rendezésű világversenyek területén szeretnék arról beszélni, hogy a sikeres verseny azon túl, hogy területfejlesztési, gazdaságélénkítési érdeket is szolgál, az ország imázsának emeléséhez is jelentősen hozzájárul. A jövőben az állami, önkormányzati és sportágspecifikus érdekeket és szempontokat figyelembe véve, azokat mérlegelve szükséges felmérni és meghatározni az egyes események megrendezéséhez kötelezően előírt és nagy értékű beruházások, fejlesztések központi költségvetést terhelő nagyságát és több éven át húzódó támogatásának mértékét. Nekünk alapvető célunk, hogy a fejlesztések a gazdaságra, az életminőségre hosszú távú hatással legyenek, ugyanakkor ezt hatástanulmányokkal elemezve elő kell készíteni, és be kell mutatni ezeket a lehetséges hatásokat.
A sportfinanszírozás megújítását rövid és hosszú távon is fontosnak tartom. Hosszú távon egyszerre célozza a sportra fordítható források növelését, valamint ezen források hatékonyabb, katalizátor jellegű felhasználását. Az államnak ösztönöznie kell a magánszektor jelenleginél nagyobb arányú részvételét a hazai sportélet finanszírozásában.
Megítélésünk szerint nem a stratégiában kell konkrét összegeket megjeleníteni. Voltak ilyen törekvések, hogy akkor lesz erre garancia. De úgy gondoljuk, hogy erre vonatkozóan lesz szerepe az első alkalommal, ősszel elkészülő kétéves akciótervnek, összhangban a jövő évi költségvetés tervezésével.
(9.20)
Annak érdekében azonban, hogy a stratégiában megfogalmazott célok megvalósításának már 2007-ben értékelhető eredménye legyen - ezt önök nyilván tudják, mert a nyilvánosság előtt már bejelentettük -, a kormány döntött arról, hogy a kiemelt stratégiai célok megvalósítása érdekében még az idei évben mintegy 200 millió forint külön forrást biztosít.
Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi-politikai egyeztetésről: ahogyan a bevezető gondolatokban is említettem már, széles körű társadalmi, szakmai egyeztetés előzte meg a stratégia benyújtását. A sport civil szervezetei, a köztestületek, a civil önkormányzati szervezetek egyaránt támogatásukról biztosították a stratégiát. A Nemzeti Sporttanács szintén megtárgyalta és egyhangúlag támogatta.
Külön köszönetet szeretnék mondani kormánypárti és ellenzéki képviselőknek egyaránt, akik az ötpárti egyeztetésen szintén támogatásukról biztosították a stratégiát. Reménykeltő számomra az is, hogy a két kijelölt bizottságban szintén egyhangú volt a döntés, egyhangúlag támogatták az általános vitára való alkalmasságát.
Bízom benne, hogy a szakmailag indokolt és szükséges változtatások végrehajtása során a módosító javaslatok megfogalmazásakor is megmarad ez a szakmai együttműködés, és konszenzussal, minél szélesebb körű konszenzussal fogadhatjuk el a sportstratégiát.
Én szeretném a kormány nevében biztosítani önöket arról, hogy nyitottak vagyunk. Nekem kormányálláspontot kell mondanom egy-egy módosító indítványra. Én nyitott vagyok minden olyan javaslatra, ami az itt kialakult vita kapcsán még hozzá tud adni jó szándékkal bármit, valamit a sportstratégiához.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egy olyan hosszú távú stratégiai tervet tettünk le most az önök asztalára, amely komplex megközelítésével, a kultúra részeként a sport rangjának, tényleges helyzetének megerősítését szolgálja. A sport sajátos eszközrendszerét felhasználva meggyőződésem, hogy javulhat az életminőség.
A sportpolitika kialakításában célunk egy kormányzati cikluson túlmutató, konszenzuson alapuló nemzeti stratégia kialakítása. Ehhez kérem a közreműködésüket.
Köszönöm szépen. (Taps.)
