DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! A nemzeti sportstratégia című előterjesztést időszerűnek, előretekintőnek, korszerűnek tartom. Örülök, hogy ötpárti konszenzus körvonalazódik az előterjesztés elfogadásában. Bevallom, mindig a megvalósítással van a nagyobb baj. Kívánom, legyen erőnk a cselekvés során is.
Négy kérdéskörről kívánok szólni, a teljesség igénye nélkül.
Először. Meggyőződésem, hogy a sportmozgalom fejlődéséhez jelentősen fog hozzájárulni az egyre erősödő nemzetgazdaság. A rendszerváltás elején a gazdaság áttérése a piacgazdaságra kiszolgáltatott helyzetbe, válságba sodorta a sportmozgalmat. A gazdasági szféra nem volt képes átvállalni a versenysportot és a közvetlen utánpótlás-nevelés igényeit fedező támogatást.
Az eltelt 17 évben a kedvezőtlen tendencia folytatódott, a nemzetközi teljesítőképesség csökkent. Feltettem magamnak a kérdést: kell-e új sportstratégia? A válasz egyértelműen: igen. Másrészt ad-e választ a beterjesztett sportstratégia arra, hogy mi a társadalmi elvárás a sport különböző területeivel szemben? A válasz egyértelműen: igen. Mert foglalkozik a sport minden egyes részterületének helyzetértékelésével, s felvázolja a jövőképet.
Ezek után feltehető a kérdés: pontosan ismerjük a sportmozgalom állapotanalízisét? Milyen állapotban is a van a magyar versenysport? Választ ad erre. Ebből néhány szemelvényt szeretnék kiemelni a gyakorlatból. Felemás képet mutat sportmozgalmunk, mint ahogy a vezérszónoklatokban is elhangzott. A versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk. A versenysport ezen eredményei viszont még mindig elhomályosítják a lakosság egészségügyi állapotának valóságtartalmát. Láthatjuk, hogy a lakosság több mint háromnegyed része mozgásszegény életmódot folytat, s ennek következtében egészségi állapota szomorú képet mutat.
Az a vákuum, amely a rendszerváltás óta az állami támogatások leépülésével, a meg nem oldott szponzorációval keletkezett, még tart a sportmozgalomban. A magyar gazdaság fejlődik, de sajnos még nem elég erős ahhoz, hogy ennek a problémának a megoldását segítse. Meggyőződésem, hogy a sportmozgalomnak is érdeke a konvergenciaprogram megvalósítása, amely hozzájárulhat, hogy erős magyar gazdaság alakuljon ki, s ez orvosolhatja a financiális problémákat is.
Megállapítható, hogy a versenysport jelenleg még nem üzlet. A szponzoráció sem üzleti alapon működik, kevésbé kapcsolódik a cégpolitikához. Kevés a sportot ösztönző kedvezmény, támogatás. A szponzorálást vállalók elsősorban érzelmi, baráti alapokon kötnek szerződéseket. Sportmozgalmunk szervezeti rendszerében a magántőke, az állam és az önkormányzatok szerepvállalását pontosan, nem szégyellősen, konkrétan kell meghatároznunk. Mindenki annyit vállaljon, amennyit meg is tud valósítani. Szerintem az állam, benne az önkormányzatok feladata az iskolai és a diáksport, az utánpótlás-nevelés támogatása, létesítmények építése és fenntartása.
Állítom, hogy a rendszerváltás a sport területén még nem ment végbe. A sportvezetők között még mindig jelen van a paternalista szemlélet, amely a központi sportirányítást gondoskodó, pénzosztó atyának tekinti. Remélem, hogy a sportstratégia hozzájárul a sport különböző területein dolgozó szakemberek szemléletváltásához.
Tisztelt Ház! Beszéljünk őszintén! A döntésekért és a következményekért vállaljuk a felelősséget! Adjunk egyértelmű választ a lappangó kérdésekre! Például: az olimpiacentrikusság jó-e a magyar sportnak vagy sem? A versenysport mire épüljön? Mi legyen a sportegyesületek szerepe? Milyen módon osszuk el a közpénzeket a sportmozgalomban? Megítélésem szerint vezérlőelvnek kell lennie, hogy nem szabad a támogatási összegeket szétaprózni. Meg kell szüntetni az álprofizmust, a fiktív szerződéseket, amelyek oda vezettek például a labdarúgásban, hogy jóval nehezebb szponzort találni, és egyre kevesebb az utánpótláskorú gyermekek száma.
Tudom, nem leszek népszerű, de látni kell, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek a versenysportban 400-500 millió forintot áldoznak évente egy adott sportágra, hogy 15-30 ember megéljen. Társadalmi és sportértéke messze elmarad az elvárásoktól. Labdasportágakban nevesincs játékosokat szerződtetnek közpénzből, s közben van olyan település, amely emellett önhikissé válik. A folyamat szerényen fogalmazva is nem szerencsés.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék néhány gondolatot második körben mondani az önkormányzatokról, amelyek meggyőződésem, hogy kulcselemei a sportmozgalom fejlődésének. A sport gyakorlati színtereivel az önkormányzatok állnak legközvetlenebb kapcsolatban. Az önkormányzatok szerepe a sport tárgyi, személyi, esetleg pénzügyi feltételrendszerének biztosításában meghatározó.
(10.40)
Az önkormányzatok a központi sportigazgatás legfontosabb stratégiai partnerei, a sportmozgalom alappillérei és tartóoszlopai. A jövőben a kistérségi feladatellátás szerepe növekszik. Támogatandó, hogy a sport területén a települési önkormányzatok horizontális együttműködésének lehetőségét a többcélú kistérségi társulások, vertikális kapcsolatainak erősítését a kistérségi megbízottak és a regionális koordinátorok teremtik meg, és a sportmozgalmat a jövőben regionális sportfejlesztési bizottságok és humánmenedzserek segítik.
Településünkön, a XIII. kerületben kiemelten kezeljük a testnevelés és sport ügyét. Elsőként alkottuk meg sportrendeletünket, sportkoncepciónkat. Folyamatosan újítjuk fel a tornatermeket, sportudvarokat, forrást biztosítunk a testnevelés tantárgy eszközpótlására. Kölcsönös előnyökön alapuló iskolai sportegyesületi megállapodások létrejöttét segítjük elő. Az óvodák és az általános iskolák továbbra is igénybe vehetik a sportegyesületek létesítményeit. Biztosítjuk a diáksport-versenyrendszert, finanszírozzuk az eszközpótlást, ducitornát, egészségszűrő programot, úszásoktatást vezettünk be. A sportéletben kiemelkedő feladatokat vállaló sportegyesületekkel kétoldalú együttműködési megállapodást kötöttünk. A „jó tanuló, jó sportoló” és „a XIII. kerület kiváló ifjúsági sportolója” díjak a sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók elismerését szolgálják. Felépült két, minden igényt kielégítő európai színvonalú sportkomplexum.
Harmadrészben: az elmúlt évtizedek statisztikái azt tükrözik, hogy a turizmus a világgazdaság egyik legtartósabban és legdinamikusabban fejlődő ága. Tény, hogy az emberek utazási igényei között felerősödött a sporttevékenységgel kapcsolatos szabadidő eltöltése iránti vágy, amelynek aktív és passzív formái alakultak ki. A statisztikai adatok igazolják, hogy a turisztikai szolgáltatók egyre több sporttal kapcsolatos termékkel jelentek meg a piacokon az év minden időszakában, és ezzel hozzájárultak a szezonális igények kielégítéséhez. A kiemelkedő sportesemények, jó minőségű sportszolgáltatások jelentős turisztikai vonzerőnek számítanak, amelyre szervezett vendégfogadást, tudatos foglalkoztatást lehet megvalósítani. Ugyanígy a sportmozgalom egészségügyi, gazdasági, szociális és további ágazatközi kapcsolatait a kormányzatnak kell elemezni, segíteni és koordinálni.
Negyedrészt: a nemzeti sportstratégia végrehajtásának eredményessége nagymértékben múlik azon, hogy mennyire sikerül a programba bekapcsolni és az együttműködésbe bevonni a média különböző ágait. Nagyon jól tudjuk, hogy a média hatalom, különböző sportprogramok sikeréhez járulhat hozzá, sportágakat, sportrendezvényeket népszerűsíthet. Gondnak tartom az elbulvárosodást, amely a szaklapokra is kiterjed. Sajnos, több a negatív példa, mint a pozitív. Ezt igen nehéz ellensúlyozni. Kulcskérdés tehát, hogy a média szereplőivel megismertessük, elfogadtassuk, és azonosítsuk őket az új sportstratégiával.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti sportstratégia rendszerezetten, a sport minden részterületére kiterjedően taglalja a magyar sport jövőjét meghatározó kérdéseket. Javasolom a tisztelt Országgyűlésnek a sportstratégia elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps.)
