IVANICS FERENC
IVANICS FERENC
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kistérségi besorolásról sokszor vitatkoztunk már itt, a parlamentben, és nagyon sok-sok tényező befolyásolhatja azt, hogy egy település hogyan és miképpen kerül valamelyik térséghez.
Azt gondolom, hogy az a legfontosabb ebből a szempontból, hogy a nevéhez hitelesen - miszerint ez a területfejlesztésből indult el - egy fejlesztési lehetőséget lássunk abban, hogy a kistérségeket hogyan alakítjuk ki. Ez azért fontos, mert vannak olyan települések, amelyek bizony kényelmetlenül érzik magukat, és vannak olyan települések, amelyek a kistérségi besorolással vitatkoznak. Azért vannak módosító indítványok ehhez az anyaghoz, azért van bent ez az anyag a parlament előtt, mert nyilvánvalóan át kell gondolnunk ezt, és változtatni kell.
A lövő-iváni leendő kistérségben élők is így gondolták. Azt gondolják, hogy az a térség, amely Sopronból és a környező településekből áll, meglehetősen nagy ahhoz, hogy egy közösségként működjenek. Bár a polgármesterek jóban vannak és beszélő viszonyban vannak egymással, tehát semmiféle ilyen indoka nincsen ennek a javaslatnak, mégis úgy érzik, hogy Győr-Moson-Sopron megye nyugati oldalának déli részén a települések már messze vannak a nagyvárostól, és így bizonyos fejlesztési hátrányokat szenvednek. Itt most nem elsősorban csak pénzről beszélek, hanem arról a szemléletről, ami a területfejlesztés lényege és sajátja.
Egy példával mutatnám be. Az elmúlt egy évtized a területfejlesztésben Győr-Moson-Sopron megyében is fejlődést, fejlesztést hozott. Amikor létrejöttek a kistérségek a 90-es évek közepén, akkor Győr és környéke egyetlenegy kistérséghez tartozott; majd jött egy módosítás két évvel később, amikor kitalálták, hogy Győr és a Győrtől délre eső részek - a sokorói rész - külön kistérségbe tartozik, és Pannonhalma környékén, Pannonhalmát is bevonva egy újabb térség jött létre. Majd a millennium változást hozott, és a változást az adta, hogy Pannonhalma és Tét is önállóan egy-egy kisváros lett. A kisvárosok után aztán 2002-2003-ban újabb változtatás történt, és létrejött az a kistérség, ami most már pannonhalmi kistérség és téti kistérség.
Tehát mi történt az elmúlt egy évtized alatt? Ami a területfejlesztésnek véleményem szerint a lényege: Győr környékéről különváltak azok a térségek, amelyek közösségként élik meg a mindennapjaikat, amelyek fejlesztési szempontból, a hétköznapok szempontjából egy-egy térséghez tartoznak. Tehát az egy térségből lett három.
A jelen javaslat, ami a lövő-iváni kistérséget nyilvánítaná külön kistérségnek, arról szól, hogy a Sopron és az őt körülvevő majdnem 40 településből 17 település válhasson külön. Ennek vannak okai, méghozzá történelmi okai.
Ez a térség Csepreg központtal működött évszázadokon keresztül, az 1950-es közigazgatási reform vagy átalakítás kapcsán azonban Csepreg település - akkor még nem város - átkerült Vas megyébe, és így a mindenféle területfejlesztési, kutatási anyagokból szó szerint idézve: városhiányos terület lett Győr-Moson-Sopron megye déli része. A 90-es évek közepén először elkészülő tudományos akadémiai anyag - amelyet a győri regionális kutatási központ készített el - már kiemeli azt, hogy Győr-Moson-Sopron megye déli része városhiányos, és ez fejlesztési szempontból komoly problémákat jelent.
(12.30)
Amikor ezt mindenhol felvetettük, akkor arra az indokra hivatkoztak: de hát akkor mi lesz a statisztikai sorokkal? Bármikor elindultunk - jómagam még a megyei területfejlesztési tanács elnökeként, is az Országos Területfejlesztési Tanács tagjaként is -, megemlítettük, és akkor is mindig abba ütköztünk bele, hogy bizony statisztikai szempontból problémákat jelent. De azért mondtam el a győri példát, mert azon keresztül látható, hogy mit hoz egy változás, és mennyire tudja leképezni a valós indokokat, és ha fejlesztési politikáról beszélünk, akkor vajon miért nem a valós helyzetet szeretnénk pontosabban látni.
Az a kistérség, ami 17 települést magában foglal, Soprontól délre 25 kilométerre helyezkedik el, ennek a térségnek a legtávolabbi pontja Soprontól Répceszemere, közel 50 kilométerre van. Azt mondhatjuk persze, hogy ez nem olyan nagy távolság, de minden fő közlekedési útvonalból kiesik, és hovatovább Répcevis településről Sopronba bejutni egy nap, bizony már komoly problémákat jelent, egész napos utazást jelenthet, hiszen több mint egy órán, másfél órán keresztül tart autóbuszon eljutni a városba. Úgy hiszem, hogy ez nem túl szerencsés.
Lövő természetes módon adódik a térség központjának, az elmúlt évtizedekben, évszázadokban is egy rendes iparos település volt, megfelelően felvértezve a különböző hivatalokkal, hihetetlen aktív civil élettel. A történelmi hagyományai, előzményei tehát megvannak. A fejlődésnek nagy lendületet adott a kilencvenes évek közepén, második felében az a fejlesztés, ami révén a Roto Elzett odatelepítette a gyárát, és ezáltal térségi központként kezdett el működni. Ezt aztán sok pályázatban ki is használták, és a kistérség vezetői maguk is belátták, hogy Lövőnek vezető szerepe van, így 2003-tól Lövő központtal működik ez a térség.
Azért is tartják fontosnak ezt, mert meglehetősen bonyolult helyzetben vannak. 2003-tól Alpokalja kistérségnek hívják ezt a területet, korábban Répcemente Kavicstakaró volt a neve, ilyen furcsa neve volt ennek a résznek, de azért is hoztak létre egy önálló kistérséget, mert érezték, hogy a nagy egészből így tudják legjobban kivenni a részüket. Ha megnézzük azokat az együttműködéseket, amelyek Európa-szerte példaként szolgálhatnak, akkor azt mondhatjuk, hogy azok a térségek tudnak jól működni, amelyek maximum 10-15 települést tartalmaznak. A közel 40-es soproni térség így tehát meglehetősen nagynak és monumentálisnak mondható.
Van egy másik kezdeményezés is, Fertőd is komolyan gondolkodik azon, hogy város lévén a központi szerepet a kistérségi formában is megmutathassa, de ez jelen pillanatban nem szerepel az asztalon, ez az elképzelés még nincs ebben a fázisban. A lövő-iváni kistérség anyagának az előzménye 2002-ben indult, amikor a győri tudományos akadémiai központ azt az anyagot készítette el, amely a korábbi saját anyagukra épülve határozta meg a lövő-beledi kistérséget. Ez azonban a kistérségi társulásoknál végül is nem talált helyet, hiszen a kapuvári és a soproni térségből vette volna le a déli részt.
A mostani kezdeményezés azért is érdekes, mert több szinten is támogatást kapott. Mind a megyei területfejlesztési tanács, mind pedig a regionális fejlesztési tanács támogatja ezt a javaslatot. Helyben tehát úgy gondolják, hogy ezzel a javaslattal egyet lehet érteni, a szubszidiaritás elve szerint ez a javaslatot támogatást kapott. Az a kérdés, hogy vajon a későbbiek folyamán megkapja-e azt a támogatást, ami ezt a kezdeményezést megilleti, nevezetesen, hogy Lövő és környékének 16 települése egy önálló kistérségként szerepelhessen. Magáról a kistérségről a beadott módosító indítvány keretében majdnem négy oldalon írunk. Úgy hisszük, megfelelő pontos képet rajzolunk fel erről a kezdeményezésről.
Még egyszer és összefoglalásképpen tehát azt szeretném a figyelmükbe ajánlani: ez egy területfejlesztési szempontból érdekes kérdés, és ennek a kistérségnek a jövőjét hosszú távon biztosítani tudná és erősítené a térséget, ha ez a kistérség önállóan létrejöhetne, és az elkövetkezendő időkben Lövő fejlődésének és a környező településeknek komoly lendületet adhat. Megvalósulhat egy olyan természetes együttélés közigazgatási lekövetése, amely nyilvánvalóan megvan a települési együttműködésekben, és az lenne a szerencsés, ha ilyen szempontból ez az együttműködés megjelenne mindenféle hivatali struktúrában is. Az emberek természetes módon mennek Lövőre, Lövő a központ, akkor legyen olyan lehetőségük is, hogy ott intézzék az ügyeiket, hosszú távon ez Győr-Moson-Sopron megyének, a nyugat-dunántúli régiónak, és úgy hiszem, Magyarországnak is a fejlődését szolgálja.
Ha megbecsüljük a településeinket, ha megbecsüljük azokat az együttműködéseket, amiket a polgármesterek maguk alakítottak ki, akkor egy egészséges, területfejlesztési szempontból, jónak mondható országban élhetünk. Kérem, támogassák a javaslatunkat.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
