TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Jelenlévők! A Hajdúhadházi Kistérségi Társulás székhelyváltásával kapcsolatosan szeretném megerősíteni a módosító javaslatomat.
A többcélú kistérségi társulások megalakulásának folyamatában a Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás az utolsók között jött létre. Azért is, mert egy olyan kistérségről van szó, amelynek a szerkezete és az összetétele példátlan Magyarországon. Tizenegy település alkotja ezt a kistérséget, amelyből ötnek van városi rangja. Három teljesen különálló mikrotérsége működik egyébként jelenleg is, ezek közül az egyik Hajdúhadház a szomszédaival, Téglással és Bocskaikerttel a korábbiakban egy közigazgatási határt alkotott, a rendszerváltás után váltak szét.
A másik ilyen vonal - és önálló mikrotérségként működő két településről van szó -, az Nyíradony és Hajdúsámson, illetve van egy Vámospércs köré csoportosuló településegyüttes is. A megalakulás folyamán a Dél-Nyírség Ligetalja tájegységben lévő településeknek és lakóiknak el kellett szenvedniük már egy komoly hátrányt. Ugyanis a székhely megállapításának kérdésekor fel sem merülhetett más lehetőség, csak Hajdúhadház mint egyébként a kistérség legnagyobb települése.
Ellenben nem vették figyelembe azt sem, hogy a 11 településből 8 korábban is együttműködött, a 8 településből pedig volt 5 település, amely 1950-ig a ligetaljai járás keretein belül együttműködött. A ligetaljai járásnak Nyíradony volt a székhelye, és mellette még négy település tartozott ebbe a járásba. A másik három település közül Hajdúsámson közvetlenül Nyíradony szomszédságában van, Nyíradony és Debrecen között. Vámospércs mellett van Újléta település, így alkotjuk az ebben a tájegységben lévő összesen 8 települést.
A mi elképzelésünk arról szól, hogy változzon meg a kistérség székhelye. De mivel indokoljuk ezt? Semmi mással nem indokoljuk, csak azzal, hogy a kistérség jelenlegi székhelye a térség területének legszélén helyezkedik el. A másik oldalon lévő települések távolsága 70 kilométer, átlagos távolsága a 8 településnek 35 kilométer. Tehát magyarul: három település van együtt Hajdúhadház környékén - Hajdúhadház, Téglás, Bocskaikert -, a többi 8 település pedig nagy távolságra van tőle. Nehezíti a gondjainkat még az is - sokasítja, pontosabban fogalmazva -, hogy pillanatnyilag a közösségi közlekedés területén csak egyfajta megoldás létezik, úgy, hogy minden település lakóinak Debrecenen keresztül lehet eljutnia egy átszállással, Újléta lakóinak pedig két átszállással Hajdúhadházra.
A mikrotérségek szerepéről már többször is volt szó, és én nem mondom, hogy nem jó találmány, és nem jól működnek egyébként. Viszont mindenki pontosan tudja, hogy a kistérségi székhelyek esetében várható egy nagyarányú fejlesztés, és olvashattuk az előterjesztések közül nem is egyben, hogy tisztán hazai forrásokból megerősítik a kistérségi székhelyeket, kialakítják a közlekedési kapcsolataikat, és nyilvánvalóan betöltik majd azt a funkciót, amit az előterjesztők szántak neki.
Amikor a gondolat felmerült, hogy változtassuk meg a kistérség székhelyét, semmi más nem inspirált bennünket, csak az, hogy tegyük könnyebbé a térség lakossága nagyobbik hányada számára azt, hogy elérhessék a székhely települést. A 8 település - amely kéri, és reméli, hogy mégiscsak jóváhagyják a kérését - összesen 41 ezer embert számlál. A Hajdúhadház köré települt két településsel együtt pedig ők 22 ezren vannak. Tehát most nincsen másról szó, csak arról, hogy vajon a kormány a 41 ezer ember kérését teljesíti-e, és nem hagyja meg a jelenlegi hátrányos helyzetüket vagy sem - ez a kérdés.
A települések kapcsolatai között azért mégiscsak vannak különbségek. Az előterjesztésben azt olvashattuk, hogy Hajdúhadháznak nagyobb a vonzáskapcsolata. Amikor a bizottsági ülésen megkérdeztem a szakállamtitkártól, hogy mit is jelent ez, nem tudott rá válaszolni, mert nem is lehet rá válaszolni, mert nem igaz. Hajdúhadháznak semmilyen vonzáskapcsolata nincsen Hajdúsámsonnal, Nyíradonnyal és a dél-nyírségi településekkel. Ezt nem felróva mondjuk neki, hanem egyszerűen nincsen; történelmileg sem alakulhatott ki, egészen más az ő világuk, mint amit a dél-nyírségiek megéltek. Három hajdútelepülésről van szó, a hajdúsági települések szélén egyébként.
A másik oldalon a 8 település pedig a dél-nyírségi tájegység településegyüttese. Egészen más a kapcsolatrendszere a 8 településnek és más a viszonyuk a másik három településhez. Ettől függetlenül, ha egy előterjesztést indokolnak valamivel, többek között azzal, hogy a vonzáskapcsolata a jelenlegi székhelynek erősebb, akkor azt alá kell támasztani. Nincsen Magyarországon olyan adat, ami ezt alátámasztaná. Ellenben van az ellenkezőjére, pontosabban arra, hogy Nyíradonynak vannak ilyen kapcsolatai. Ugyanis nem kell túlságosan bonyolult rendszerekben gondolkodni, meg kell vizsgálni, a települések között vajon mekkora a házasságkötések aránya. Tehát egyszerűen fogalmazva, vajon mely településeknél jellemző az, hogy odanősülnek, átköltöznek, beköltöznek, együttműködnek vagy átjárnak dolgozni. Ha ezt vizsgáljuk meg, élő rendszerről lévén szó, akkor világosan ki fog derülni, hogy Hajdúhadház, Bocskaikert és Téglás kiválóan működik együtt, hiszen egy település volt valamikor, és a másik 8 településen pedig tapasztalható, hogy nagy a mozgás.
Szinte nincs a dél-nyírségi ligetaljai települések együttesében Hajdúhadház térségéből lévő beházasodás; lehet, hogy furcsán hangzik, de mindenképpen az élethez közelít. A KSH egy adatát általában ilyenkor felhozzák, az arról szól, hogy a munkába átjárók aránya. Kíváncsi lennék rá, nem hiszem, hogy van olyan KSH-adat, amely alátámasztaná, hogy Hajdúhadházra járnak át dolgozni az említett 8 településről - nem járnak át.
A három mikrotérség önállóan is alkothatna egy kistérségi társulást, hiszen önállóan is 20 ezer főnél több a lakosságszáma. Egyszerűen fogalmazva, abban is gondolkodhattunk volna, hogy megpróbáljuk a szétválást kierőszakolni. De nem ezen gondolkodtunk, és nem is törekszünk erre egyébként, hanem arra törekszünk, hogy működjön tovább ez a nagy, hatvan-egynéhányezer lélekszámú kistérség, viszont tegyék lehetővé azt, hogy a lakosság nagyobbik hányada számára azért legyen kedvező a székhely település jelenléte.
Egyszerűen fogalmazva: szeretném kérni, hogy mégis gondolják át, és az előterjesztésben módosítsák az elképzelésüket, mert Nyíradonynak valóban megvan a megfelelő vonzáskapcsolata a térség településeire, mert Nyíradony földrajzilag is a közepén van a térségnek, és a kapcsolatrendszere is egészen más, élő, mondhatjuk azt, hogy több évszázados a többi településre vonatkoztatva. Mindenképpen szeretnénk még jelezni, hogy ettől függetlenül önmagában, a rendszerben lévő hiányosságokat is elemezve nem tartjuk rossznak a társulást.
(13.10)
Nyilvánvalóan nem lehet rámondani minden egyes társulásra, és mi is csak azt gondoljuk, hogy érdemes lenne a szabályokat átnézni és azt megérteni, hogy nem lehet egységes szabályokat ráhúzni minden kistérségre. Tehát nem lehet mindent egységesen, egyértelműen alkalmazni, és ezt mindenképpen figyelembe kellene venni az előterjesztőnek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)
