KORMOS DÉNES
KORMOS DÉNES
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítással kapcsolatban néhány részkérdésre szeretnék kitérni. Az elmúlt időszakban törvénymódosítások kapcsán - és praktikus megfontolások alapján - a közoktatásban több területen növekedett az önkormányzatok együttműködése. A törvényjavaslat abban az irányban is próbál lehetőséget adni, hogy ezeknek az együttműködési formáknak, társulásoknak a különböző koordinációs lehetőségeit bővítse.
Látható, és be kell vallani őszintén, hogy akár a kötelező óraszám növekménye is a pedagógusok egy részének munkahelyét veszélyezteti, néhányan kikerülnek a rendszerből. Nem mindegy, hogy kik kerülnek ki, illetve, ha kikerülnek, milyen feltételek és milyen körülmények fogadják őket. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a törvénymódosításnak az a része, amely - és itt talán az a fontos, hogy abban az irányban kellene ennek mennie - lehetőséget biztosít az önkormányzatok, társulások részére bizonyos munkaerő-gazdálkodási terv működtetésére, ennek elsősorban az lehet a lényeges üzenete, hogy mivel ezek a feladatok egyébként is koordinációt, tervezést igényelnek tartalmilag, szakmailag, az ehhez szükséges munkaerőt is lehessen koordinálni az adott térségben. Magyarán szólva nemcsak egy intézmény foglalkoztatási korlátai jelennek meg egy pedagógus további alkalmazásában vagy adott esetben az álláshelyének megszűnésében, hanem ez egy nagyobb rendszerben is megvalósulhat.
Nyilván felvetődhet a kérdés, hogy egyértelműen előírt feladatról beszélünk-e itt a társulások részére, vagy pedig lehetőségről. Úgy gondoljuk, hogy ezt a lehetőséget a társulások számára meg kell adni, és ők eldöntik, hogy élni kívánnak-e ezzel. Nyilvánvalóan felvetődik másik kérdés is, hogy ugyanúgy, mint a felsőoktatásban, a szakképzésben, a közoktatásban is fokozottabban jelenik meg a minőség kérdése. Ennek egyik tetten érhető formája a minőségirányítási programok megjelenése, amelyet törvény szabályoz, illetve az értékelés. Jelzi a törvény, hogy ennek munkajogi következményei is kell hogy legyenek, tehát nyilvánvalóan ezek a minősítések a későbbiek szempontjából a munkáltatói jog gyakorlása esetén szempontként merülnek fel. Meg kell fontolni ebben az esetben, hogy ez a fajta munkaerő-gazdálkodási, foglalkoztatási és továbbfoglalkoztatási lehetőség az önkormányzatok szabad döntését, az intézmények munkáltatói jogát, illetve a minőségirányítási program céljait egységesen szolgálja. Úgy gondoljuk, a szükséges módosításokkal ez a cél elérhető.
A másik ilyen kérdés, amiről talán még itt célszerű szólni, hogy a többcélú kistérségi társulások irányító szerve a társulási tanács, amelyet polgármesterek alkotnak. Nyilvánvalóan az a javaslat is lehet indokolt, hogy mivel - mint ahogyan említettem - egyre több helyen ezen a szinten történik már a közoktatás szervezése és tervezése, érdemes egy olyan szakmai grémiumot, szakmai szerveződési lehetőséget beiktatni a rendszerbe, amely ezt a döntést kellőképpen, szakmai oldalról is elő tudja készíteni.
A harmadik rész olyan terület, amivel nagyon sokat foglalkoztunk, és több területen is érinti a közoktatás rendszerét. Nevezetesen, amit a közoktatási törvény alapjogként, nagyon egyszerűen fogalmaz meg, hogy minden gyereknek joga van az adottságainak, képességeinek megfelelő fejlesztésre.
(1.10)
Éppen ezért évek óta nagyon sokat foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy az úgynevezett sajátos nevelési igényű gyerekek körébe tartozó tanulók garantáltan megkapják-e azt a szolgáltatást, ami az ő fejlesztésüket legjobban szolgálja, az ő beválogatásuk vagy vizsgálatuk egy egységes protokoll alapján történik-e, tehát gyakorlatilag megvan-e Magyarországon az az egységes szakmai háttér, aminek alapján ez biztonsággal eldönthető.
Ez annál is inkább fontos, mert nagyon jól tudjuk, hogy ezeknek az oktatási formáknak egy jelentős része, bármilyen jó szándékkal is próbáltuk kezelni az elmúlt időszakban, az esetek többségében a bekerülőknek zárt utat jelent és viszonylag szűk mozgásteret. Ha ezt differenciálni tudjuk, hogy csak azok a gyerekek kerüljenek valós diagnosztika alapján ebbe a formába, akik számára ez leginkább indokolt, és hozzá tudjuk tenni, hogy az ő számukra az optimális fejlesztés szakmai háttere, feltétele megvalósuljon, ez egy nagyon fontos szempont.
Menet közben felmerült az a kérdés is, hogy ezt egyfelől a nevelési tanácsadókra a részképességzavarokkal, tehát nem organikus problémákkal rendelkezők esetében rá lehet e terhelni. Ma úgy gondoljuk, hogy kialakult egyfajta intézményhálózat is, ahol ezt a területet már kitűnően működtetik, de nyilvánvalóan a szakmai megállapodás mellett a szakmai kontroll és segítségnyújtás mindenképpen fontos szempont és fontos lehetőség annak érdekében, hogy ez a fejlesztés valóban optimálisan elérje a célját. A törvény ebbe az irányba tesz intézkedéseket, nyit fel utakat. Úgy gondoljuk itt is, hogy némi pontosítással ezt a célt az eredeti szándéknak megfelelően el lehet érni.
Foglalkoztunk már korábbi napirend kapcsán is a szakképzéssel, hiszen a két törvény ilyen szempontból egymással szinkronban kell legyen. Itt a szakképzési feladatellátási társulások, önkormányzatok együttműködése jelenthet újabb színt és lehetőséget, illetve a törvény ebben az esetben is, úgy gondolom, hogy a szakképzési törvénnyel együtt szinkronban kell hogy kezelje a regionális szakképzés-fejlesztési bizottságok működését. Nyilvánvalóan itt felmerül egy újabb szempont, ami lényeges lehet, hogy ennek a működési feltételeit hogyan és milyen módon lehet szakmailag valóban térségi szinten megszervezni. Itt a törvénymódosítás elég jelentősen foglalkozik az OKÉV-ek ellenőrző szerepével. Itt a szolgáltató szerep is érdekes, hiszen ahhoz, hogy korrekt döntéseket lehessen hozni, erre igen nagy szükség van.
Összességében tehát úgy gondolom - nem kitérve a törvény minden részére, hiszen későbbi hozzászólások ezt még fogják érinteni -, hogy annak a folyamatnak szerves részét képezheti ez a törvénymódosítás, ami ezen a területen elindult. Az eddigi viták és különböző szakmai egyeztetések kapcsán úgy látjuk, hogy a mai nap folyamán adott esetben megfogalmazott módosító indítványokkal az eredeti szándékot, amit a közoktatás fejlesztésében elkezdtünk, jól tudja szolgálni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
