RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elég sok minden szóba került az elmúlt időszakban itt az Országgyűlésben. Sok mindent lehetne még mondani a közoktatási törvényről, de hajnali fél kettő felé azt hiszem, a legjobban tesszük, ha a leglényegesebb problémákra próbálunk rávilágítani.
Azt gondolom, ennek a törvénytervezetnek vannak különböző alkotmányos aggályokat is felvető részei. Ezt részben érintette Pósán képviselőtársam. Ugyanakkor én az egyik legaggályosabb résznek azt tartom, amikor a törvény előírja, hogy a nem önkormányzati fenntartónak a székhelye, telephelye szerinti településről kell felvennie a tanulóinak legalább 25 százalékát, előnyben részesítve a hátrányos helyzetűeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez több helyen komoly problémákat is felvet, mondjuk, az egyházi iskolák esetében is, és ráadásul nehezen értelmezhető, ráadásul nehezen látható ennek az egész gondolatnak az értelme. Például Kőbányán van egy intézmény, a Hit Gyülekezete tartja fenn, egy általános iskola egy metrómegállónál, közel a Határ úthoz. Én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ebben az esetben ennél az intézménynél, mondjuk, a kőbányai gyermekek aránya eléri a 25 százalékot. Ráadásul nem is látom semmi értelmét annak, hogy egy intézmény esetében megköveteljük, hogy a 25 százalékát érje el. Semmilyen különbség nincsen, hogyha a gyerek Kőbányáról érkezik be ebbe az általános iskolába, vagy éppen az utca túloldalán, az Üllői út túloldalán lévő IX. kerületből jár át a gyermek ebbe az iskolába. Szerintem ez az egész rendelkezés egyébként úgy értelmetlen, ahogy van. Úgyhogy azt gondolom, meglehetősen kétséges, jogilag is értelmezhetetlen, és egyébként a célját tekintve is értelmezhetetlen ez a 25 százalékos arány. Ez a tervezetnek egy nem jelentéktelen része, úgyhogy én azt gondolom, ezt mindenképpen meg kellene gondolni, hogy ez benne maradjon-e a törvényben ily módon, vagy nem.
A másik, jogilag is aggályos rész az, amikor a törvényjavaslat megnehezíti az önkormányzati intézmények egyházi fenntartásba adását. Az eddig hatályos, nem kevéssé vitatható szabályozás szerint az önkormányzati óvoda, iskola esetén is két évig most az államtól utólag járó kiegészítő támogatást az önkormányzatnak kellett biztosítania. Eddig ugye, magyarázható volt azzal, hogy két évvel később kapják meg az egyházak egy számítás alapján a kiegészítő támogatást, de most ezt az időszakot négy évre emelik fel. Azt hiszem, hogy ezzel igazából egy dolgot fogunk elérni, hogy azok az önkormányzatok, amelyek azt gondolják, hogy az intézményeiket átadják egyházi kezelésű intézményeknek, ezt követően ezt nem fogják megtenni. Vagy erejüket megfeszítve megpróbálják tovább működtetni, vagy pedig egyszerűen be fogják zárni. Ráadásul én azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet, amit tartalmaz, ellenkezik a Szentszékkel kötött megállapodással is, ugyanis ez nem erről szól. Itt egy ellentmondás van.
Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, én a törvénynek ezt két jelentős, súlyos problémájának látom. De még lehetne beszélni többről is, hiszen a törvény létrehozza a regionális szakképzési fejlesztési bizottságot, amely egyébként számos esetben, ha burkolt és áttételes módon is, de választott testületek jogosultságát, döntési jogosultságát kérdőjelezi meg, ami - azt gondolom - megint alkotmányossági aggályokat vet fel. Azt gondolom, így fél kettő tájékán ez a néhány probléma az általános vitában elegendő is lesz.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
