DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Megtisztelő volt a vita, és érdemes a válaszra is, bármilyen késői óra is van.
Védelmi kiadások: az észak-atlanti szövetségben tavaly év végén született egy stratégiai döntés a rigai értekezleten. Nem érvényes az a prágai célkitűzés, amelyben korábban számszerűsített célként határozták meg az egyes NATO-tagállamok egyébként teljesen szuverénen, saját maguk által meghatározott védelmi kiadási szintjüket, hanem Rigában az a megállapodás született, hogy meg kell állítani a védelmi kiadások csökkentését, és amennyiben egy-egy ország pénzügyi lehetősége biztosítja, ezt növelni kell.
Ez egy jelentős stratégiaváltás volt. Én azt tartom fontosnak, hogy tudjon erről az Országgyűlés, mert ne kicsinyítsük le a saját nemzeti teljesítményünket egy rég nem lévő és egyébként is önkéntességen alapuló korábbi kívánalommal. Ráadásul ebben a folyamatban egy lényeges változás zajlott le, hiszen a 26 tagállam közül 7 olyan van, amelyik a 2 százalékot eléri. Sorolom: Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, Törökország és Görögország, valamint a két legújabb tagállam, Románia és Bulgária.
Ez egy politikai, egy földrajzi, stratégiai következményrendszer. Magyarország azzal, hogy tavaly 1,27 százalékot teljesített, most már a zárszámadás megvan, ezzel Spanyolország és Németország között foglal helyet a védelmi kiadásokat tekintve.
A pénz kevés. Csak azt szeretném mondani, hogy nagyon mértéktartóan kell a védelmi kiadásokat növelni a jövőben is, hogy azok a forintok minél jobban hasznosuljanak, hogy azok a szempontok, hogy hosszú távon tartósan használható haditechnikai fejlesztés legyen, ez legalább akkora kötelezettséget és jó döntési előkészítést jelent, mint az, hogy mennyi pénz áll rendelkezésünkre.
A második kérdés a létszám kérdése. Ma is egy napilapban volt erről szó, adatokat is idézve, és bizonyos adatokat nem. Szeretném teljesen világossá tenni, hogy az a 24 500 fős létszám, amely év végéig realizálódni fog - nagyjából most egy olyan 600-700 fővel magasabb a létszám -, ezen belül, ezen a 24 500 főn belül 20 350 olyan katona lesz, aki csapatoknál szolgál, a tavaly nyári 15 793 fő helyett. Tehát egy közel ötezer fős növekedés lesz a csapattagozatnál, a troop levelnél, és egy jelentős csökkenés a hivatali háttérintézményi és nem a közvetlen katonai feladatokat ellátó szervezeteknél. Szerintem ez így van rendjén, mert így lehet azokat a képességeket kifejleszteni, amelyekre szükség van, és igen, a 21 700 fős Magyar Honvédségben, mert ennyi lesz a Magyar Honvédség létszáma, hiszen ott nem csak csapattagozatnál tevékenykednek katonák, a 21 700 fős Magyar Honvédségben 20-21 tábornok lesz mindösszesen. Azt gondolom, ez is egy, a rendfokozati arányokat megfelelő módon képviselő és bemutató szám.
A harmadik kérdés, amiben egy nagyon izgalmas vita bontakozott ki, a tartalékosképzés; ez ugyanolyan hivatásos katonát jelent, szeretném hozzátenni, ez nemcsak hogy egy fejlesztendő terület, hanem bizonyos helyeken a Magyar Honvédség bizonyos képességeit egyedül így tudjuk hosszú távon biztosítani. Éppen ezért abban állapodtunk meg Simicskó képviselő úrral, aki előterjesztett erre egy országgyűlési határozati javaslatot, hogy azt tárgyaljuk végig, és nem ebben a határozattervezetben fogjuk szerepeltetni. Ha jól tudom, ő ma a frakciókkal ebben egyeztetést is végzett, és én ezt el fogom fogadni, és természetesen a kormány ezt az álláspontot fogja képviselni.
Ami pedig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet illeti, sem hallgatója, sem oktatója nem vagyok. Szeretném biztosítani az Országgyűlést arról, hogy a tisztképzés nagyon magas színvonalú képzés Magyarországon, és az is marad. Nagyon-nagyon sajnálom, de nagyon sajnálom, hogy nem sikerül azt az eredeti koncepciót végigvinni, hogy Magyarországon jöjjön létre egy olyan nemzeti biztonsági egyetem, amely a külpolitikáig bezárólag a teljes portfóliót oktatná, és rendes, hogy úgy mondjam, civil és állami egyetem lenne, amelyben a magyar Honvédelmi Minisztérium azt tenné, hogy megvásárolja a tisztképzést, mármint azt a részét, amely nem a konkrét katonatiszti gyakorlathoz kapcsolódik, hanem a teljes egyéb tevékenységhez.
Egy ilyen egyetem egyébként azt a közérdeklődést is kielégítené, amely a magyar társadalomban jelen van, hiszen nagyon sokan akarnak biztonságpolitikával, külpolitikával foglalkozni, szociológusok akarnak lenni, újságírók akarnak lenni, és ugyanazokat a diszciplínákat tanulnák egyébként. Én híve lettem volna egy ilyen megoldásnak, még akkor is, hogyha nem a honvédelmi miniszter irányítaná ezután ezt az egyetemet, hanem természetesen az oktatási és kulturális miniszter, hogy élhessünk az összes olyan attribútummal és lehetőséggel, ami egy állami egyetemnek megadatik. Ez most kicsit későbbre halasztódik, de addig is nyilvánvaló, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vállalni fogja ezt a minőségi váltást is, amiről szó van, és egyébként az egyetem vezetői teljes mértékig tisztában vannak ezzel, hiszen napi egyeztetésben és napi kidolgozó munkában vesznek részt.
Végül, természetesnek tartom, hogy évente be fogunk számolni az Országgyűlésnek, és a kormány minden olyan javaslatot támogatni fog, amely ötpárti konszenzuson alapul, ebben a vitában is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
