TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága mint első helyen kijelölt bizottság 2007. május 15-ei ülésén megtárgyalta a roma integráció évtizede program stratégiai tervéről szóló országgyűlési határozati javaslatot, és 16 igen szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottság meghallgatta az előterjesztő képviselőjének az országgyűlési határozati javaslathoz fűzött szóbeli kiegészítését, aki a roma integráció évtizede program és a hozzá kapcsolódó stratégiai terv rövid és hosszú távú célkitűzéseit és az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatok ütemezésére vonatkozó javaslatokat emelte ki elsősorban. A kormánypárti képviselők kiemelték, hogy példa nélküli az az országgyűlési határozati forma, amely széles körű hazai és nemzetközi odafigyelést válthat ki, felgyorsíthatja a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és hozzájárulhat a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakításához. A hazai azért fontos, mert még nem volt rá példa, hogy országgyűlési határozat formájában születhessen meg egy olyan program, továbbá azért is, mert ezt a programot részleteire lebontva láthatjuk, hogy miként realizálódik a kétéves kormányzati cselekvésben, mivel hónapról hónapra iránymutatást ad a kormánynak.
A kormánypárti képviselők szerint az országgyűlési határozati javaslatban szereplő stratégiai terv fő ereje, hogy a négy prioritási területen kívül, amelyek az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy, az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban további területeken is, kultúra, média és sport, határoz meg átfogó célkitűzéseket, és a konkrét célokhoz konkrét feladatokat és intézkedéseket rendel. A feladatok elsősorban a területi és szociális szempontok, illetve ezek metszete alapján határozzák meg a legfontosabb intézkedéseket a legveszélyeztetettebb csoportok társadalmi és gazdasági integrációjának megteremtése érdekében.
A bizottsági vitában véleményként elhangzott, hogy helyes, hogy az országgyűlési határozati javaslat felkéri a kormányt, hogy kétéves intézkedési tervek keretében dolgozza ki a stratégiai terv végrehajtása érdekében szükséges kormányzati intézkedéseket, és felkéri arra, hogy azok teljesítéséről kétévente augusztus 31-ig készítsen jelentést az Országgyűlés részére. Ehhez kapcsolódóan javaslatként felvetődött, hogy a bizottság negyedévente hívja meg a kormány felelős képviselőjét, és kérjen tájékoztatást.
A tervezett újabb kutatásokkal kapcsolatban kérdésként hangzott el, hogy azokra miért van szükség, hiszen eddig is nagyon költségesek voltak a korábbi felmérések, például a telepfelszámolásokkal kapcsolatban.
(18.20)
Kérdés hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a kormány hogyan képzeli el, illetve tervezi az érintettek bevonását a monitoringrendszerbe, illetve hogyan történik majd az ellenőrzés társadalmasítása. Több kérdés volt a pénzügyi kondíciókra vonatkozóan is mind az uniós, mind a hazai forrásokat illetően.
Mint már többször, a vitában ismét felmerültek fontos adatvédelmi kérdések, illetve annak feszegetése, hogy ki tekinthető romának. A bizottság nem csak a kisebbségi választójogi joganyag tárgyalásakor szembesül ezzel a kérdéssel, hisz a hatályos kisebbségi joganyag alapján nincs lehetőség a statisztikákban etnikai alapú források megjelenítésére.
Több kérdés foglalkozott a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság egészségügyi állapotával és egészségbiztosításával, valamint megvitatásra került az oktatási és lakhatási szegregáció kérdése is.
A roma integráció évtizede program stratégiai tervéről szóló országgyűlési határozati javaslatot a bizottságunk általános vitára egyhangúlag alkalmasnak tartja, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
