RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvénycsomag alapvetően a keresetvezérelt szakképzés és felnőttképzés területén fogalmazza meg a módosító indítványokat, amelynek fő célja a munkaerő-piaci igényekhez igazodó törvényi feltételek biztosítása. A módosítások a szakképzési intézmények teljes körére kiterjednek, beleértve az országos kamarákat és az országos gazdasági érdek-képviseleti szerveket is.
A módosítás megteremti az iskolarendszerű szakképzés és a felsőfokú oktatási intézményekben folyó szakképzés összhangját. A modernizáció célja, hogy a kibocsátott tanulók száma és felkészültsége rugalmasan igazodjon a gazdasági és a munkaerő-piaci igényekhez. A piacképes tudás olyan legyen, amely a gazdaság igényeihez igazodik. Ezt segíti elő a közoktatási törvény 12. §-a, amely meghatározza a tanuló kötelezettségét a pályakövetési rendszerben; a 42. § rendelkezik a szakképző iskolák és a szakközépiskolák pályakövetési rendszeréről. Ugyanakkor ki kell mondanunk itt is azt, hogy nemcsak az oktatási intézményeknek, hanem a munkaügyi központoknak is fontos szerepe lesz továbbra is a munkaerőmozgások és igények összegyűjtésében és jelentésében.
A felnőttképzési törvény a támogatott képzésben részt vevő felnőttek kötelezettségét fogalmazza meg, amely előírja, hogy a képzés befejezését követő három éven át a támogatott képzéssel megszerzett szakképesítés hasznosulására vonatkozóan adatot kell szolgáltatni, illetve közölnie kell, hogy milyen vállalkozásban vesz részt a személy.
(20.20)
A felnőttképzési törvényben a szabályozás azt is meghatározza, hogy a foglalkoztató milyen irányú információkat adjon meg. Adja meg azt, hogy hol áll munkába a személy, milyen munkakörökben van foglalkoztatva, milyen tevékenységeket lát el a munkavállaló.
A törvénymódosítás 3. §-a a szakmai vizsgáztatás ellenőrzésének, komplex rendszerének, jogszabályi háttérének megteremtésére is irányul. A piacképes tudást segíti elő a törvénymódosítás 7. §-a, amely rendelkezik arról, hogy a munkahelyi gyakorlat, illetve a külföldi szakmai gyakorlat esetén a szakmai vizsga részeinek teljesítése alól fel kell menteni a tanulót.
A 8. § a speciális szakiskolák mellett a készségfejlesztő szakiskolákra, valamint a felzárkóztató oktatásra is kiterjeszti a törvényjavaslatot. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosításával a fejlesztési támogatások is változnak. A törvénymódosítás következtében megjelenik a fenntartói finanszírozás. A törvény szerint csak azon fenntartóknak, szakképzés-szervezési társulásoknak adható át a fejlesztési támogatás, amelyek intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma eléri az 1500 főt. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy a törvény egy olyan módosítást is bevezet, amelyben lehetőség van arra, hogy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntés alapján legfeljebb 15 százalékkal kevesebb tanulólétszám esetén is lehetőséget adjon a támogatás fogadására.
A fejlesztési támogatás jelenleg csak a tárgyi feltételek fejlesztésére, illetve az ezekből a fejlesztésekből megvalósult eszközök közvetlen működtetési kiadásainak a fedezésére fordítható, tudjuk, maximum 15 százalék mértékig. A szakmai szervezetek és a szakképző iskolák jelzése alapján tovább szélesedik a szakképzési támogatás felhasználhatósága. Lehetőség nyílik a felhasználhatóságra a szakképzés további korszerűsítéséhez a tananyag és a taneszközfejlesztés területén is, a szakmai, elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésen való részvételének a támogatására is, ez pedig 5 százalékig terjedhet. A visszatérítési igény, illetve a leírhatóság is tovább finomodik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatottság jelentősen függ az iskolai végzettségtől. A magyar munkavállalók iskolai végzettsége a nemzetközi összehasonlításokhoz viszonyítva elmarad, és lényegesen alacsonyabb. Hazánk lemaradása jelentős az alapfokú végzettségűek aránya tekintetében. Ennek javítása alapvető feladat. Erről Sós Tamás képviselőtársam is szólt már, a bizonyos lemorzsolódás kérdésében. Sajnálatos tény, hogy a legnagyobb lemorzsolódási arány éppen a szakmunkásképzőknél van.
Nézzük meg a számokat a különböző szintek tekintetében! Míg a gimnáziumban a tanulóknak 13 százaléka, a szakközépiskolásoknak 25 százaléka, a szakmunkásképzősöknek sajnos 35 százaléka morzsolódik le a nappali képzés keretén belül a szakképzés területén. A lemorzsolódott tanulók gyakran visszatérnek a felnőttképzési rendszerbe. Ezért is kell nagyon nagy figyelmet fordítani erre a területre. A fiatalok oktatása mellett jelentős figyelmet kell fordítani a felnőttek képzésére, az új ismeretek és szakmák megszerzésére.
Az Európai Unió képzési céljai között szerepel, hogy 2010-ig a 25 és 64 éves korosztályban a képzésben részt vevők aránya érje el a 12,5 százalékot. Hazánkban ez az arány jelenleg mindössze 4,2 százalék. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ezt a 4,2 százalékos arányt jelentősen javítják a magasabb végzettséggel rendelkezőknek a képzésben, továbbképzésben, felnőttképzésben való részvételi arányai. Ezekkel a törvénymódosításokkal a képzés színvonalának a javítását szeretnénk elérni.
Kérem képviselőtársaimat, hogy módosító javaslataikkal járuljanak hozzá a törvénytervezet jobbításához. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
