DR. GYIMESI ENDRE

Teljes szövegű keresés

DR. GYIMESI ENDRE
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): A Fidesz-frakció véleményét szeretném ismertetni. Alapvetően egyetértek Pető Ivánnal, az a három ok, amit ő részletesen taglalt, a fő eredője annak, hogy a Fidesz-frakció nem tudja jelen formájában elfogadni a törvénytervezetet. De van a törvénytervezetnek más pontja is, amelynek tekintetében más a véleményünk, ezért szeretném mindezt ismertetni.
A szülőföld szeretete egyike a legalapvetőbb emberi érzéseknek, és ebből táplálkozik az igényünk múltunk minél alaposabb megismerésére. Ahhoz, hogy történelmünket hitelesen megismerhessük, az írásbeliség megjelenése óta nélkülözhetetlenek az írott történeti források, mert ami ma csak egyszerű irat, az holnap történeti dokumentum lehet, akkor, ha megőrizzük, ha szakszerűen tároljuk, és biztosítjuk a hozzáférést a jövő kutatói számára is. Ezért fontos a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2910. számú törvényjavaslat. A jelenlegi módosításra a 2005-ben történt törvénymódosítás hibáinak a kiküszöbölése érdekében van szükség.
Ma, 2007 elején, ha jellemezni akarjuk a magyar levéltárak helyzetét, akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy intézményeink általános válságban vannak, jelentős részüknek bizonytalan a jövője, és az információáramlás és az adattárolás modern, új módozataira nincsenek fölkészülve. A megyék anyagi ellehetetlenítése következtében szinte az összes vidéki megyei fenntartású levéltár jövője bizonytalanná vált. Egyelőre nem körvonalazódik új finanszírozási rendszer vagy közigazgatási struktúra, miközben a régi láthatóan összeomlóban van. Sajnos ezt a kérdéskört a törvénymódosítás egyáltalán nem érinti, pedig körmünkre ég. Nagyfokú az iratmegsemmisülés, a vállalatok át- és leépülése után, a privatizáció esetleges pikáns részei máris nagy tételben vesznek el az utókor kutatói számára, pedig a rendszerváltás nem kis történelmi témájú falat lesz majd egyszer a kutatók számára. A lehetőségeket most kell megteremtenünk.
Lássuk, mit kezel a törvényjavaslat! Úgy gondolom, hogy a javaslat bizottsági tárgyalásai során a kezelt módosításokkal kapcsolatban egy mostanában nem igazán megszokott helyzet alakult ki, ahogy Pető Iván is mondta, a kormánypárti és ellenzéki képviselők gyakorlatilag szakmai alapon kezelve az ügyet, néhány kérdéskör kivételével mindenben egyetértettek. A módosítás célja, erről is szót ejtett államtitkár úr, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá, követhetőbbé tegye a jogszabályt, pótolja a gyakorlati működés során felmerült hiányosságokat, és feloldja az ellentmondásokat. Sajnos az alapkérdéseket nem gondolja újra. A maga elé tűzött célt többé-kevésbé teljesíti, tény, hogy egy jogszabályba fogja össze a lényegi szabályozókat, az egyetértés gyakorlására jogosult szerveket, azonban van még rajta mit javítani.
A törvényjavaslat hiányosságait módosító javaslatokkal igyekszünk kiküszöbölni. Hangsúlyozni kívánom, hogy észrevételeinkkel a kormánypárti tagok is egyetértettek, csak a levont következtetések voltak eltérőek. A most ismertetésre kerülő hét problémakörből négy témát érintő módosító indítványt nyújtottunk be. A fennmaradó témakörökben módosító javaslat előterjesztésére a Házszabály 94. §-ának (3) bekezdése értelmében eljárási lehetőség nincsen, ettől függetlenül először ezekről szólnék annak érdekében, hogy összességében kezelni tudjuk a szabályozás mikéntjét, illetve lehetőséget nyújtsunk az előterjesztőnek, hogy kiegészítse majd a törvényjavaslatot.
(15.30)
A módosítás nem szól arról, hogy a köziratok kezelésének irányítása helytelenül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium feladata, erről többen is szóltak előttem. A kormánypárti szakemberek álláspontjával egyetértésben mi is úgy gondoljuk, hogy ennek a feladatnak a Miniszterelnöki Hivatal vagy az Oktatási és Kulturális Minisztérium hatáskörébe kellene tartoznia. Ennek megoldásaként elkerülhetetlen a törvény 8. és 8/A. §-ának módosítása.
Nem szól a módosítás a kvázi regionális szervezetként működő munkaszervezetek anyagainak kezeléséről sem, de kimarad a módosításból az elektronikus iratok kezelésének problematikája és ellenőrzése is. Ennek szabályozása pedig az elektronikus ügyintézés, levelezés, iratkezelés térnyerésével mindenképpen életszerű követelmény. Eredmény viszont, hogy a javaslat módosításával kezelhető a többcélú kistérségi társaságok iratkezelésének szabályozása, és az egyetértési jog biztosításával az önkormányzati levéltárak szerepének erősítése is. De a kistérségi társulások esetében az iratkezelés szabályozását nem mérlegelési jogkörben kell hagyni, az önkormányzati levéltárak szerepét pedig - a véleményezésen túl - az egyetértési joggal is ki kellene bővíteni.
A törvénytervezet néhány helyen túlszabályoz, vagy felesleges rendelkezéseket tartalmaz, például fontos a 4. § (1) bekezdésében szereplő ellentmondás feloldása, továbbá a többek által emlegetett KSH levéltára megszüntetéséről szóló rész teljes elhagyása. Enyhén szólva, furcsa egy törvénymódosítás kapcsán kezelni egy nem oda való dolgot, egy intézmény bezárását, ezzel bizonytalanná téve 14 ezer irat-folyóméternyi anyag sorsát.
A tervezet 2. §-ában található egy felhatalmazó rendelkezés, amely a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet iratkezelési ellenőrzéssel kapcsolatos jogosítványát kívánja bővíteni. Ez a kormányzati centralizációs törekvésekkel van szinkronban, ezeket szolgálja, egyidejűleg szűkíti az önkormányzati levéltárak és a Magyar Országos Levéltár korábbi feladatkörét, egyben szűkíti a szakmaiságot is.
Nemzetünk büszke történelmi dokumentumaira, a hivatali írásbeliségnek szép története van, ezért szakszerűnek, alaposnak és körültekintőnek kell lennünk a szabályozás során. Nem eshetünk abba a hibába, hogy még szinte meg sem száradt a tinta egy rendelkezés szövegén, máris módosítgatjuk. Sajnos, már itt, most látszik, hogy a törvényt rövidesen minimum három témakörben ismét módosítani kell. A demokrácia ára és a többségi szavazás eredménye, hogy itt állunk az általános vita előtt, annak tudatában, hogy maradandó értékű irathagyaték sorsáról döntünk. Kérek mindenkit, hogy jussunk úgy konszenzusra, hogy ez a hagyaték a jövő nemzedéke számára is fennmaradjon, és a tudományos kutatások alapja lehessen a jövő generációk számára is.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem