DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon sokan várják, hogy mi is fog Magyarországon bekövetkezni az év végén, a jövő év elején, amikor a schengeni egyezmény gyakorlatilag hatályba lép, és ez az ország is az Európai Közösség olyan tagjává válik, amelyben már a fizikai határok sem jelentenek gátat a szabad mozgás terén. Talán ez a legkézenfekvőbb dolog, amit az ember úgy megérez a jók közül, ami az európai uniós tagságot jelenti, hisz annyiszor beszéltünk már arról, hogy kinyílnak a piacok, elindul egy verseny, és ennek bizony vannak előnyei, vannak hátrányai, és aki nem készül fel megfelelően, annak inkább a hátrányokból jut több, mintsem az előnyökből, és ez a közhangulatot is erőteljesen szkeptikussá teszi az Európai Unióhoz való tartozás okán.
Nos, ami Schengent illeti, az pontosan az ellenkezője, de itt is fel kell készülni. Fel kell készülni, és ez a törvény arról szól, hogy ez a rendszer a fizikailag már nem létező határok és az európai határok közötti különbséget hogyan rendezi. Mert lesznek határaink, amelyeken már egyáltalán nincs semmiféle fizikai, látható jel, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia felé, viszont megmarad ugyancsak európai uniós tagállamként Románia felé még egy ideig, és nem tudjuk, hogy Horvátországnál, illetve Szerbiánál, Ukrajnánál mikor következik ez be. Tehát lesz egy olyan határszakasz, amely az Európai Unió határa, és amelyre nézve Magyarországnak már nemcsak egy saját hazai védelmi kötelezettsége van az átutazás, az ellenőrzés, a kontroll kapcsán, hanem európai uniós kötelezettség is.
Tehát Schengen kétoldalú feladatot jelent. Egyrészt felkészül a belső, nyitott határokra, másrészt mint Magyarország talán még hosszú ideig európai uniós határország is, egy bizonyos határvédelmi rendszerhez való csatlakozásra. Ez a schengeni információs rendszer, amellyel technikailag kell felkészülni erre a feladatra, némi csúszást szenvedett, hisz Magyarország először abban a hitben élt, és joggal bizakodott, hogy már 2007 januárjától ez a határrendszer működőképes lesz, és az európai uniós országok jó része irányában - még egyszer mondom, Románia kivételével - már határ nélkül tudunk közlekedni. Nos, ez csak a következő év elején valósul meg fizikai értelemben, de a jogi előkészítésre szükség van.
Az államtitkár úr expozéjában részletesen ismertette a törvénytervezet azon szabályait, amelyek a rendszer működtetésére vonatkoznak. Nagyon lényeges, hogy itt különböző jelzések érvényesülnek, amelyeket a tagországok egymásnak adnak mintegy figyelmeztető jelzés jogkörében, és ez a figyelmeztető jelzés egy nagy csomó adatot tartalmaz, olyan adatokat is, amelyeknek a személyiségi jogokhoz, az állampolgári, alkotmányos jogokhoz közvetlen közük van, ezért nem nélkülözhető, hogy e törvény szabályozása az adatvédelmi ombudsmannal egyeztetve, valamint az európai uniós irányelveknek megfelelően kerüljön megfogalmazásra, mert hisz - ahogy az államtitkár úr is említette - itt nemcsak elvesztett útiokmányokról, körözött személyekről van szó, hanem bizony az átutazó, illetve megérkező személyek vonatkozásában személyiségi jogokat érintő adatok nyilvántartásáról is szó van. Ez a törvény azonban nemcsak a figyelmeztető és a kiegészítő információkat rendezi, hanem rendezi magának a rendszernek a működését, amely a civil irodát és a kézikönyvet is jelenti, amely az európai uniós bizottsági határozatok mellékleteként a jogszabályba beépül, és nyilván törvényi szabályozással kerül megfogalmazásra.
Örömmel vettük, hogy e törvény tárgyalására mind az ellenzéki, mind pedig a kormánypárti oldalon megvan az elfogadási hajlandóság, és vita legfeljebb részlet- és adatvédelmi kérdésekben várható. De itt is elég szűk a mozgástér, mert hisz ez egy olyan szabályozás, amely az Európai Unió teljes rendeleti, illetve irányelvi szintjének kell hogy megfeleljen, és ennek kell hogy eleget tegyen ez a szabályozás.
Az is látszik, hogy a Magyar Országgyűlés bizottságai a tárgyalás során ennek a rendeletnek valamennyi szabályát megfelelőnek és alkalmasnak találják a cél elérésére, és ehhez az SZDSZ részéről is csatlakozunk, azzal, hogy természetesen, ha a tárgyalás során olyan probléma merülne fel, amely az adatvédelmi szempontból, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok okán módosítást igényel, akkor azt a kormánnyal és az adatvédelmi ombudsmannal egyeztetve az Országgyűlésnek van módja módosítani.
A törvénytervezetet szükségesnek, elégségesnek és a cél elérése érdekében az Országgyűlés által elfogadandónak tartjuk, és erre kérjük az Országgyűlés valamennyi pártját.
Köszönöm szépen.
