DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A schengeni információs rendszer az Európai Unió bűnmegelőzést, az illegális migráció megelőzését és megakadályozását, valamint bizonyos elveszített, eltulajdonított vagy megsemmisült hivatalos okmányok felkutatását, illetve az ilyen okmányokkal való visszaélés megakadályozását célzó információs rendszere.
Az Unió eredeti terveinek megfelelően Magyarország a schengeni információs rendszer második generációjához történő csatlakozásra készült, amely egy két rendeletből és egy határozatból álló uniós jogszabálycsomag végrehajtási jellegű szabályokat igénylő harmonizációját jelentette volna. 2006 őszén már érzékelni lehetett a diplomáciai tárgyalások során, hogy a schengeni információs rendszer második generációjának központi része, illetve az annak működtetéséhez szükséges uniós jogi aktusok az eredetileg kitűzött határidőre nem készülnek el. Az uniós jogi szabályozást végül 2006 decemberében fogadták el.
A schengeni információs rendszer azonban a második generáció központi részének fejlesztésében az Európai Unió szintjén olyan szintű késedelmet szenvedett, amely alapján egyértelművé vált, hogy annak alkalmazása 2009-nél előbb nem valósítható meg. Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa 2006. december 4-5-i ülésén fogadta el Portugáliának a jelenlegi SIS-I. Plusz új tagállamokra történő kiterjesztésére tett javaslatát, annak érdekében, hogy az új tagállamokban a belső határokon folytatott ellenőrzések megszüntetése ne szenvedjen további késedelmet. Erre tekintettel a törvényjavaslat nem a második generációs schengeni információs rendszert létrehozó - két rendeletből és egy határozatból álló - jogszabálycsomag harmonizációját végzi el, hanem a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a schengeni információs rendszerről szóló többször módosított IV. fejezetét ülteti át a nemzeti jogba.
A schengeni információs rendszer egy központi részből, valamint a tagállamok által létrehozott nemzeti részekből áll. A tagállamok saját körözési, illetve okmány-nyilvántartási adatbázisaikból az egyezményben részletesen meghatározott személyekre, illetve tárgyakra vonatkozóan úgynevezett figyelmeztető jelzést helyezhetnek el a nemzeti részben. A figyelmeztető jelzés elhelyezésének célja az adott személy vagy tárgy azonosítása és meghatározott intézkedés megtétele. Így például figyelmeztető jelzés helyezhető el azokról a személyekről, akikkel szemben európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, akik eltűntek, továbbá a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználni kívánt tárgyakról, az eltűnt vagy megsemmisült hivatalos okmányokról. Ezek az adatok jelenleg a hazai körözési rendszerben szerepelnek, a schengeni információs rendszerbe történő továbbításuk célja az, hogy elősegítse az érintett személy vagy tárgy felkutatását és a szükséges intézkedés végrehajtását a schengeni térség egész területén.
Az egyezmény előírja egy olyan központi hatóság kijelölését, amely többek között felel a nemzeti rész folyamatos működtetése technikai és személyi feltételeinek biztosításáért, és egyben biztosítja az erre feljogosított hazai szervezetek számára az információs rendszer adatbázisához való hozzáférést. A központi hatóság továbbítja a nemzeti részben elhelyezett figyelmeztető jelzéseket a központi részbe, amelyen keresztül kerülnek - számítástechnikai segítséggel, automatikusan - az adatok a többi schengeni információs rendszert alkalmazó állam nemzeti részeibe, így biztosítva, hogy minden nemzeti rész adatállománya azonos tartalmú legyen.
A törvényjavaslat szerint a központi hatóság feladatát a kormány által kijelölt szervezet látja el. Ez a szervezet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala lesz. A korábbi kormányzati döntésnek megfelelően a schengeni információs rendszer kiegészítő információinak cseréjét biztosító nemzeti hatóság feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ - amelyet NEBEK-nek rövidítünk - önálló szervezeti egysége látja el az egyezménynek megfelelő SIRENE Iroda elnevezéssel.
A törvényjavaslat az egyezmény 94-100. cikkei alapján meghatározza, hogy a schengeni információs rendszerben milyen figyelmeztető jelzés helyezhető el, és annak mi az adattartalma.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza továbbá, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezése céljából mely hatóságok és milyen úton továbbítják az adatokat a schengeni információs rendszerbe. Ilyen az elfogatóparancs tekintetében az azt kibocsátó bíróság, az eltűnt személyek, illetve a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként idézni kívánt személyek, valamint a körözött tárgyak esetében a körözésüket folytató rendőri szerv, az eljárás leplezésével történő információgyűjtés vagy adatellenőrzés esetében a rendőrség vagy a vám- és pénzügyőrség információgyűjtést vagy adatellenőrzést végző szerve. A beutazási és tartózkodási tilalom esetében pedig az idegenrendészeti hatóság továbbítja a szükséges adatokat.
Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok esetében az adott okmánynyilvántartást vezető központi hatóság közvetlenül továbbítja a figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges adatokat a központi hatósághoz a figyelmeztető jelzésnek a schengeni információs rendszer nemzeti részébe történő elhelyezése céljából.
A törvényjavaslat az egyezménynek megfelelően szabályozza a schengeni információs rendszerben tárolt adatokhoz történő hozzáférést is, meghatározva, hogy mely szervek - feladat- és hatáskörük ellátása céljából - milyen adatokhoz férhetnek hozzá.
A végrehajtási egyezmény 114. cikke független adatvédelmi hatóság kijelölését írja elő a tagállamok részére. Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint általánosan és mindenre kiterjedően látja el feladatát, azonban a törvényjavaslat az egyértelmű szabályozás érdekében kifejezetten meghatározza, hogy az adatvédelmi biztos az adatkezelés jogszerűségét, illetve az azt kifogásoló bejelentéseket az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján ellenőrzi, illetve vizsgálja ki.
A schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényjavaslat az előbb említett szabályozás mellett az érintett háttértörvényeken is elvégzi a szükséges módosításokat. Egyrészről a NEBEK-nek a schengeni információs rendszerrel kapcsolatos új feladataira tekintettel átvezeti a szükséges módosításokat az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvényen, továbbá kiegészíti azt a SIRENE Iroda figyelmeztető jelzéssel, adatvédelemmel, adatbiztonsággal kapcsolatos feladataival.
A törvényjavaslat a schengeni információs rendszerbe történő pontos és hatékony adattovábbítás biztosítása érdekében a személyi és tárgykörözésről szóló törvényt, illetve a különböző okmánynyilvántartásokról szóló törvényeket is módosítja.
A hatályos szabályozás szerint a magyar bíróság által kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs és az európai elfogatóparancs hatálya nem terjed ki a Magyar Köztársaság területére, azaz ha nemzetközi elfogatóparancs vagy európai elfogatóparancs alapján Magyarországon találják meg a terheltet, az eljárás belföldi elfogatóparancs hiányában nem folytatható le. A törvényjavaslat ennek az anomáliának az orvoslása érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény - és ezzel összhangban a két érintett jogsegélytörvény - módosításával megteremti a lehetőségét annak, hogy a nemzetközi elfogatóparancs és az európai elfogatóparancs hatálya a Magyar Köztársaság területére is kiterjedjen, továbbá hogy a Be. alapján kibocsátott elfogatóparancsra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók legyenek a nemzetközi elfogatóparancs és az európai elfogatóparancs tekintetében is.
Tisztelt Országgyűlés! A schengeni térséghez való csatlakozás Magyarország európai uniós tagságának egyik legkézzelfoghatóbb eredménye lesz az állampolgárok számára. A schengeni együttműködésbe történő bekapcsolódás technikai-intézményi feltételeinek megvalósulása megnyitja az utat a belső határellenőrzés megszüntetése előtt. E csatlakozás központi, elengedhetetlen eleme a schengeni információs rendszer alkalmazásának lehetővé tétele, ennek törvényi feltételeit teremti meg az önök előtt fekvő törvényjavaslat.
Mindezekre és az ugyancsak tárgyalt törvényi összefüggésekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
(12.50)
