PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Öröm számomra, ha egy-egy olyan törvénytervezetről szólhatok, amely ötpárti egyezséggel került a magyar parlament elé, amely élvezi a szakmai szervezetek, a sportszakági szervezetek széles körű támogatását.
Talán nem véletlen ez a rendkívüli érdeklődés is, ami a tisztelt Házban e korai órán e törvénytervezet vitáját kíséri. A bizottság előadójaként is arról beszéltem néhány nappal ezelőtt, hogy a legfontosabbnak azt tartom, hogy a sportstratégiánál azt követően, hogy elfogadjuk, végbemenjen egy szemléletmódváltás az egész társadalomban, amely azt célozza, hogy sportnemzetből hogyan tudunk sportoló nemzetté válni.
A másik ilyen sarokpontnak azt tartom, hogy hogy teremthető meg a szakági kapcsolatrendszer és a szakági stratégiákkal való kapcsolat, hogyan teremthető meg az államigazgatás szakágazataival való együttműködés és kapcsolatrendszer és természetesen az a vertikális kapcsolatrendszer, amelyet a régiók, kistérségek, önkormányzatok jelentenek a sport számára. Természetesen a harmadik legfontosabb tényező, amely a stratégia sikerességét bizonyítja, bizonyíthatja és biztosíthatja, az pedig az, hogy testet ölthessenek a stratégia nyomán a sporttörvényben és a cselekvési tervben azok az elemek, amelyekről ma beszélünk közösen, és amelyek a sportstratégiában a sport hosszú távú fejlesztésének alapjait jelenthetik.
Az egyik legizgalmasabb terület mindenképpen az a sportstratégiában, amelyet jól körülír, hogy milyen feladatai vannak az államnak, milyen feladatai vannak az önkormányzatoknak, milyen feladatai vannak a civil szerveteknek, milyen a kistérségeknek és a régióknak. Ebből a legizgalmasabb talán a közigazgatási szervezetrendszerhez való kapcsolódás. A sportstratégia jól definiálja azt, hogy a központi sportigazgatásnak a mindenkori feladata elsősorban a sport egyes területein differenciált módon a központi költségvetési források rendelkezésre bocsátásának, illetve a sporttevékenység feltételrendszerének biztosítása. Idetartozik természetesen azoknak a döntéseknek az előkészítése is, amelyek a sporthoz kapcsolódnak - közvetve vagy közvetett módon -, valamint mindezek figyelemmel kísérése és természetesen a végrehajtás ellenőrzése is.
A központi igazgatási rendszer feladata szintén a sport állami szabályozása jogszabályi feltételeinek kialakítása, folyamatos figyelemmel kísérése és természetesen olyan területek is, mint a sportrendezvények biztonságának ellenőrzése, a sport nemzetközi együttműködésének biztosítása, kapcsolattartás az önkormányzatokkal, a sport autonóm igazgatási szervezeteivel és a sporttal kapcsolatos egyes hatósági feladatok ellátása is.
Itt kell szólnom arról is, hogy különösen fontos feladat az állami sportigazgatás számára, hogy a sporttudománnyal együttműködve és a kialakítandó nemzeti sportinformációs rendszerre támaszkodva nyomon kövesse a sport aktuális folyamatait, és tapasztalatok segítségével kezdeményezéseket indítson el és menedzseljen a sportban.
Az új regionális és kistérségi közigazgatáshoz igazodó sportigazgatás kialakítására különös figyelmet kell fordítani. Ehhez kapcsolódik az intelligens sportrégió és az intelligens sportkistérség fogalma is, amelyet a sportstratégia új fogalomként bevezet, amely tulajdonképpen nem más, mint hogy az adott térség specifikus jellemzőit figyelembe véve elérhetővé tehesse a sport és a tudás társadalmi vívmányait az ott élők számára, felhasználva az információs társadalom adta mai lehetőségeket.
Kiemelkedő jelentőségű a stratégiában a civil kapcsolatok fejlesztése és ápolása is, a sport civil háló, benne a sporttudóshálózat feltérképezése és a civil szférával való rendszeres kapcsolattartás kiemelkedő jelentőséggel bír.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tavalyi évben valamennyi tervezési-statisztikai régióban létrejöttek a szakmai tanácsadó jellegű regionális sportfejlesztési bizottságok, és itt ezen a területen a sportstratégia továbblépést javasol. Érdemes lenne azt megvizsgálni, miként hozható létre a jövőben a regionális sportfejlesztési bizottságok talaján a regionális decentralizált sportigazgatási szervezetek hálózata; természetesen olyan módon, hogy figyelembe kell venni, hogy a kistérségi feladatellátás szerepe egyre növekszik. A sport területén ez kínálja a települési önkormányzatok horizontális együttműködésének lehetőségét, a többcélú kistérségi társulások vertikális kapcsolatainak erősítését pedig megteremtheti az önkormányzati és térségi koordinátori hálózat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amint mondtam, az igazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló fejezet az egész sportstratégián belül talán a legdinamikusabb fejlődési lehetőséget kínálja a sport számára. A régiók, a kistérségek sportfeladatainak bővítése, a meglévő bázisról kialakítandó közigazgatási egységek és a sportmenedzseri hálózat olyan új gondolkodást és szemléletmódot tükröz, amely nagyban hozzájárul a sport szervezeti, igazgatási rendszerének eddig nem látott modernizációjához, hatékonyságának határozott növeléséhez, és a sport kapcsolódó területei - például a sportturizmus - adott régióra, kistérségekre szabott fejlődéséhez.
Néhány adatot hadd említsek abból, hogy milyen jelentőséggel bír a sport, a sportturizmus, a sport és a turizmus kapcsolata. Nemzetközi felmérések szerint a sportturizmusban részt vevők száma akár aktív, akár passzív, vagyis csak a sportrendezvényeken való részvétel céljából történő utazásra vonatkozik, jelentős mértékben bővült az elmúlt években. Nemzetközi felmérések alapján a turizmus évente 4-6 százalékkal, a sport pedig 1-2 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Magyarországon a turizmus esetében ez az arány jóval magasabb.
A turizmus a világexport 8 százalékát teszi ki, éves növekedése pedig mintegy 7 százalék. Ezen belül a sportos utazások nagysága folyamatosan nő, a 2003-as adatok szerint évi 10 százalékra becsült ez a növekedés. Ráadásul, ha megfordítjuk, a turizmus bevételeinek majdnem a negyede a sportból származik.
Ha csak ezeket a nyers számokat nézzük, akkor is egyértelmű, hogy szükség van a sport és turizmus szervezett fejlesztésére, azonban ezen túlmenően is számos olyan pozitív hozadéka van a turizmus és a nemzetgazdaság számára, például a sportrendezvényekre érkezők által eltöltött vendégéjszakák számának növekedése, az itteni költésekből származó bevétel vagy a rendezvényszervezők megbízásából az itt eltöltött vendégéjszakákból, amely mind-mind azt jelenti, hogy a sport és a turizmus kapcsolata egyáltalán nem elhanyagolható, sőt, kiemelendő területe a sportstratégiának. Ennek szervezeti feltételeit teremti meg az a tény, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fennhatósága alatt most e két terület egy helyre tartozik, így megalapozható a szerves együttműködés a fejlődés további biztosítása is.
Magyarország egyébként is kiváló adottságokkal rendelkezik a sportturizmus számára. Gondoljunk hazánk természeti adottságaira, a 13 ezer kilométer jelzett turistaútra, a jól evezhető vízhálózatunkra, a felmelegedő vizű tavainkra, barlangjainkra. És csak megjegyezném, hogy Magyarország az ökoturizmus számára is - amely az aktív sport egyik legfontosabb területe - kiemelkedő lehetőségeket kínál.
Nem véletlen, hogy ez az év, a zöldturizmus éve mind a magyarok, mind az idelátogató külföldiek számára is olyan aktív lehetőségeket kínál, mint a lovaglás, a természetjárás, a kerékpározás, amelyek mind-mind szerves kapcsolatot teremtenek a sport és a turizmus között, és mind-mind egy-egy lépcsői annak az állomásnak, amelyről a hozzászólásom elején beszéltem, hogy hogyan is válhatunk sportnemzetből sportoló nemzetté azáltal, hogy minél több embert bekapcsolunk a sportolási lehetőségekbe. Ezzel hozzájárulunk az egészség megőrzéséhez és természetesen az életminőség javításához is.
A sportstratégia mindehhez a közös tervezéshez, mindehhez a közös tevékenységhez jó alapot szolgáltat, hiszen nemcsak azt mondja ki, hogy ki kell alakítani a sport közigazgatáshoz alkalmazkodó új intézményrendszerét; nemcsak azt mondja ki, hogy szerves kapcsolatot kell teremteni a szakági stratégiák között; nemcsak azt mondja ki, hogy a sport és a turizmus egymástól elválaszthatatlan, vagy például nemcsak megteremti a sport tudományos hátterét, hanem elindít olyan új területeket, olyan új együttműködéseket, amelyek a sportstratégia valóra váltásához, egy korszerű, XXI. századi sportoló nemzet kialakításához elengedhetetlenek.
Kérem ezért tehát képviselőtársaimat, hogy azzal az egyetértéssel, azzal a széles körű, erős és hatékony támogatottsággal, amellyel a sportstratégia a parlament elé került, ugyanúgy vegyenek részt a stratégia általános, majd részletes vitájában, és támogassák mielőbbi elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket és érdeklődésüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(16.30)
