DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztem szerint most a környezetvédelmi bizottság többségi álláspontját kell képviselnem, amely többségi álláspontról egyébként, egészen pontosan annak néhány eleméről V. Németh Zsolt képviselő úr is szólt, nevesen arról, hogy általános vitára alkalmatlannak tartottuk.
Ez a véleményünk nem változott, azt azonban nem mondtuk, sőt nagyon határozottan és a későbbi fejlemények alapján tényszerűen is és tettszerűen is az történt, hogy a javítására módosító indítványokat nyújtott be a környezetvédelmi bizottság többségét kitevő Magyar Szocialista Párt képviselői csapata. Miért tartottuk és tartjuk a beterjesztett formájában alkalmatlannak ezt az országgyűlési határozati javaslatot?
Mi a cél? A cél az, hogy ne habozzon a Rába, és hogy a tervezett helyen ne épüljön meg a hulladékégető mű. Mint ahogy az előterjesztők képviselője is elmondta, az eddigi igen sok és igen határozott fellépés nem hozott eredményt. Merthogy az eredmény a Rába esetében az volna, ha már nem habozna, és hiányoznának belőle azok a fölösleges anyagok, amelyek még mindig belekerülnek, sőt igazából az lenne a helyes eredmény, hogyha az időközben megritkult halállomány ismételten régi gazdagságában szolgálná mind a természet, mind pedig az ebből élő emberek érdekeit. Ezzel az országgyűlési határozattal, ennek a javaslatával közelebb kerülünk hozzá? Meggyőződésünk szerint nem.
Mi a másik cél? A másik cél az, hogy a tervezett hulladékégető mű ne készüljön el. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egyre fogy az az idő, amely idő rendelkezésre áll ahhoz, hogy megalapozott véleményekkel a terveket környezetvédelmi, gazdasági, térségi és egyéb megfontolásokból bírálják, és nem csak a kormány; a civilek, az ott élő emberek számára is. Meggyőződésem, hogy ezen országgyűlési határozati javaslat nélkül is ketyeg ez a határidő az egyik oldalról, másrészt akinek ezzel dolga van, a kormány teszi a dolgát, a civilek teszik a dolgukat, de úgy tapasztaltam, hogy például e tekintetben még megfelelő, tényekkel alátámasztott véleményekkel kevéssel bombázták az illető céget.
Summa summarum, az a meggyőződésünk, hogy ez az országgyűlési határozat annak a hitnek az országban való elterjesztésére alkalmas, minthogyha egyedül a magyar kormány képes lenne helyreállítani azt, amit elrontottak valakik, és megakadályozni azt, amit terveznek mások. Én személyesen is jártam Szentgotthárdon, ott is elmondtam, itt is azt mondom: ha kormányhoz kell fordulni, az a kormány nem a magyar kormány, hanem az osztrák kormány, mert hogy Ausztria területén mikor mi történik, abban sokkal inkább kompetens, mint a magyar kormány. Ennek ellenére a jogokkal a kormány eddig is élt, e tekintetben többletet az országgyűlési határozati javaslat, mint amit egyébként tett és tesz folyamatosan a Magyar Köztársaság kormánya és annak egyes miniszterei, nem tartalmaz - tehát mi végre külön országgyűlési határozatot hozni minderről, már egyébként teljesített feladatokról?
Egy célja van: nevesen az, hogy nyilvánítsuk ki szolidaritásunkat a szentgotthárdiak törekvéseit illetően. Kétségtelen, ez egy nagyon határozott és fontos szempont - ezt a környezetvédelmi bizottság egyhangúlag meg is tette, meg is fogalmazta. Felvetődik a kérdés, hogy vajon a szolidaritás kifejezésének alkalmasabb eszköze-e egy országgyűlési határozat, avagy sem. Mi úgy ítéltük meg, hogy nem, különös tekintettel arra, hogy az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága a nem oly távoli jövőben ugyanebben a kérdésben tárgyal a megfelelő osztrák és burgenlandi partnerekkel. Zajlanak, mégpedig abban az irányban az események, hogy a cél, nevesen hogy a Rába ne habozzon és a hulladékégető ne a tervezett helyén épüljön fel, ebben előmozdítani az országgyűlési határozati javaslat megítélésünk szerint nem tud, ezért tartottuk alkalmatlannak a vitára. De ha tárgyaljuk, módosító indítványokkal elfogadható és értelmes, a céloknak megfelelő értelmes formába kívánjuk önteni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP-s képviselők soraiban.)