KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót, mert úgy gondolom, a vitában a felszólalások most már alapvetően elhangzottak, és mielőtt a zárszóra kerülne sor, én is részt szeretnék venni ebben a vitában a kormány részéről.
A kormánynak, először is hangsúlyozni szeretném és előrebocsátom, nem tiszte bírálni a parlament munkáját. Tehát ha a parlament határozati javaslatot akar elfogadni egy tárgyban, akkor ez a képviselők joga, mint ahogy nyilvánvalóan abba se szólunk bele, hogy indokolt vagy nem indokolt egy adott időpontban egy határozati javaslat elfogadása. Ugyanakkor természetesen van róla véleményünk, és engedjék meg, hogy néhány dolgot ezzel kapcsolatban megemlítsek.
Az első, ami azért ebben a történetben mindenképpen meglepő, hogy évekig nem történt, vagy ahogy a képviselőtársak mondták, nem sok mindent történt a Rába ügyében. És most, amikor azt hiszem, senki nem vonja kétségbe nemcsak kormányoldalon, az ellenzéki oldalon sem, hogy most történtek dolgok - például a komoly, felgyorsult tárgyalások, aztán ha tetszik: ultimátum az engedély vagy a hozzájárulás visszavonására, aztán annak a megtörténte, most egy operatív testület felállítása konkrét cselekvések, konkrét változtatások érdekében -, ekkor kerül a parlament elé egy határozati javaslat, egy parlamenti határozat, arról szólván, hogy a kormány tegyen meg mindent az ott élők érdekében.
Ez számomra azért furcsa, mert ha három évvel ezelőtt vagy négy évvel ezelőtt történik meg, amikor nem mutatott ekkora aktivitást a kormányzat, akkor talán ez indokolt. Most, amikor a kormányzat aktivitása egyértelmű, sőt remélem, előbb-utóbb a munkája eredménye is látszik, akkor mintegy, hogy a nap keljen fel reggel 6-kor, hozzunk egy ilyen határozatot, és utána valóban lőn, a nap 6 órakor tényleg fel is kel.
Ezt azért tartom fontosnak, mert elhangzott, hogy közös gondunk ez az ügy. És ha közös gondunk, akkor megint csak azt kell mondanom, hogy akkor kár, hogy a környezetvédelmi bizottság nem egy közösen kialakított határozattal állt elébünk, és csak ellenzéki oldalról fogalmazódott meg ez a határozati javaslat, ami úgyis akkor nyer csak értelmet és közös megoldást, ha mindannyiunk közös javaslata. És ez látszik most, a módosítás kapcsán, hiszen nem véletlen - és ennek azért örömmel adok hangot -, hogy a környezetvédelmi bizottságban, függetlenül attól; hogy milyen volt az összetétele az adott ülésnek, a bizottság egyértelműen a jobbító szándékú módosító indítványok mellé állt, és Orosz Sándor képviselőtársam módosításait elfogadta.
Egy másik gondolatsort is engedjenek meg! Tényleg más ez a világ. Tehát egy olyan ügyben, amely ügyben alapvetően - és itt most a Rába-habzásról és akár a hulladékégetőről is beszélhetek - nemcsak a kormánynak van szerepe, hanem az ott élőknek, határon innen és túl, a civil szervezeteknek, határon innen és túl, ezen belül különösen a zöldszervezeteknek, a helyi önkormányzatoknak, a régió vagy a tartomány vezetőinek; tehát amikor nagyon sok szereplője van egy ilyen történetnek, és egyáltalán nem mindenható ebben a kérdésben a kormányzat, akkor az ilyen típusú parlamenti határozat valóban azt az érzetet keltheti az ott élőkben, hogy ja, hát csak fel kellett volna szólítani a kormányt, és a kormány meg fogja oldani.
Szeretném elmondani, hogy a kormány önök nélkül, az ott élők nélkül, a civilek nélkül, a helyi önkormányzatok nélkül, a régió vezetői nélkül, a tartomány együttműködése nélkül ezt a kérdést nem tudja megoldani. Csak közösen tudjuk megoldani ezt. Attól tartottunk, és attól azért tartunk, hogy egy ilyen típusú parlamenti határozat adott esetben azt az illúziót kelti a helyi érdekérvényesítésben pedig nagy erőkkel rendelkező civilek, önkormányzati emberek, magánosok, vállalkozók körében, hogy akkor most megoldotta ezt a problémát a kormány, levette rólunk ezt a terhet. Ezt csak közösen tudjuk megoldani, higgyék el, mint ahogy az osztrák kormány is erre hivatkozik a saját belső struktúrájában is, hogy tartománnyal, céggel, helyi önkormányzattal, civilekkel közös megoldás lehetséges csak.
Szeretnék azért konkrétan a javaslatra is rátérni, és alapvetően alá szeretném húzni, hogy a határozati javaslatban megfogalmazott céllal, tehát hogy valóban - és ezt nemcsak Szentgotthárdra és a térségére értem - általában is igaz, hogy a határon átnyúló szennyeződésekkel kapcsolatos kérdésekben a nagyobb odafigyelés a kormányzati oldalról, a helyi szervezetek oldaláról indokolt, és meg is van hozzá az eszköztárunk.
(18.00)
Tehát a céllal a kormány alapvetően egyetért, még akkor is, ha a módosítások mentén kívánja, mondjuk, az egyetértését kifejezni, és azt gondoljuk, hogy a módosító indítványok mentén kezd kialakulni az a határozati javaslat, amelyet a kormány a maga részéről is támogatni tud.
Nagyon fontosnak tartom aláhúzni, hogy az országgyűlési határozati javaslat megfogalmaz egy-két olyan kérdést is, és olyan felszólításokat is tartalmazott az eredeti, amelyet indokolt volt megváltoztatni, például azért, mert olyan kérdésre hívta fel a figyelmet, vagy olyan munka, feladat elvégzését várta a kormánytól, amely megtörtént, vagy éppen már folyamatban van. Tehát gondolok itt arra, ami a környezeti állapot felmérésére vonatkozik, hiszen folyamatban van egy 1995-ös törvény alapján az egész országra nézve, és az elmúlt időszakban - ahogy ezt Orosz Sándor képviselőtársam is jelezte - éppen a Szentgotthárd és térségében kialakult helyzet miatt a térségre nézve is folyamatban van egy ilyen vizsgálat. Erről a bizottságnak ismerete és tudomása is van.
A másik határozati javaslatban egyértelmű felkérés volt a kormány számára, hogy adja meg azt a nyilvánosságot, azt a lehetőséget, amit az espoói egyezmény biztosít, hogy tudniillik az ott élők belefolyhassanak, véleményt alkothassanak, például a szemétégető odatelepítéséről. Erről is csak azt mondhatom el, hogy több mint három hónappal ezelőtt már személyesen én is, de még az előző miniszter úr is megállapodott a megfelelő kormányzati szervekkel, hogy be fogják mutatni a kérelmet Magyarország számára abban a pillanatban, ahogy az eljárás elindul, és Magyarország számára biztosítják az espoói egyezménynek megfelelően, hogy a megfelelő tájékoztatás, az érintettek meghallgatása megtörténjen.
Tehát nagyon fontosnak tartom, hogy a parlamenti határozati javaslat ne keltsen - ha tényleg közösen és jó szándékkal akarjuk megfogalmazni - olyan érzést az állampolgárban, hogy most kell a parlamentnek felszólítani a kormányzatot olyan dolgokra, amely dolgokat néhány hónappal ezelőtt vagy akár még korábban előkészített, elindított, meg is állapodott benne az osztrák féllel, és amelynek a gyakorlati megvalósítását végre is fogja hajtani.
Ugyanígy azt gondolom, hogy azok a módosítások is, amelyek e tárgyban megszülettek, mind a nyolc módosító indítvány, ezt pontosítja, javítja, és ilyen értelemben természetesen az ügyet szolgálandóan támogatni tudom a módosító indítványokkal ezt a határozati javaslatot a kormány nevében. Egyébként köszönöm, hogy a témát napirendre tűzték, fontos közös ügyünkről van szó.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
