TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbség véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményét tolmácsolom a következőkben.
A javaslatban foglalt elvek a területfejlesztés során a felzárkóztatás és a versenyképesség javítását a lehetséges keretek közé szorítják és illesztik, ez alapvetően támogatható. A decentralizáció elvének meghatározása, az új besorolási renddel szabályozott forráshoz jutás, valamint a kedvezményezettek körének meghatározására szolgáló módszer is jó tárgyalási alap, ezért az előterjesztés mindenki számára világossá teszi, hogy a jelenlegi gyakorlat szöges ellentéte a leírtaknak. A kiinduló állapot értékelésében több alkalommal adnak nyomatékot a regionális tanácsoknak a források elosztásával kapcsolatos szerepére, és ezzel egy időben végérvényesen temetik a megyei szintet. Folyamatosan hangoztatják a központosítás gyengítésének fontosságát, az előterjesztésben még sincs utalás egyáltalán arra, hogy megváltozna a jelenlegi rendszer.
Az ajánlási formák összehangolását sejtetik, és ez inkább azt sugallja nekünk, hogy olyan projektek támogatására is készülnek, amelyeket az Unió egyébként nem támogatna. Tovább erősítik a felügyeletet, és irányítani akarják a támogatások felhasználását, újabb hálót szőve a jogosultak nyakára. Szándékosan gyengítik az átláthatóságot, és mindenki számára világossá akarják tenni, hogy csak egy úton lehet a forrásokhoz jutni.
Az előterjesztésben homályos körítéssel ugyan, de visszatér a tervgazdálkodás időszaka, de a kormány szemérmesen csak attól az időszaktól vállalna garanciát, amikor az uniós támogatások nagyobbik hányada már kifutott. A középtávú tervezés lehetőségének ellentmond, hogy a kormány, a regionális tanácsok, a kistérségek és a települések megkérdezése nélkül állította össze - mint emlékszünk rá - a közlekedésfejlesztési projektlistát. Az előterjesztő szerint a kistérségi fejlesztési tanácsok által is támogatott célkitűzéseket elegendő mindössze csak figyelembe venni, ezzel nem intézményesíti és nem erősíti meg a szerepüket a kívánt szintre. A kitörölt megyei szint helyett ugyanis véleményünk szerint a kistérségi területfejlesztési tanácsokat kellene forráselosztó szerephez juttatni, ezzel megvalósulhatna az alkotmányban rögzítettek szerint az, hogy a választott tisztségviselők közvetlenül gyakorolják a rájuk ruházott hatalmat. Az előterjesztésben az önkormányzati fejlesztéseket támogató források régiók közötti elosztása, valamint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb kistérségekben a források felhasználási rendje kisebb módosításokkal ugyan, de támogatható.
Az elnök úrral és az alelnök urakkal együtt szorgalmaztuk, hogy a jelenlegi besorolás felülvizsgálata történjen meg, mert jól érzékeltük, hogy több olyan kistérség is kimaradhatna a többlettámogatásokból, amelyek egyébként helyzetüket tekintve a leghátrányosabbak. Ez általában kistérségenként 3 vagy 4 milliárd forintot, de jobb esetben 6 milliárd forintot is jelenthet pluszban, ezért szükség volt, illetve szükség is van egy olyan komplex mutató képzésére, ahol mindenki számára világossá válhat a kistérségek, a települések jelenlegi, valóságos társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettsége, illetve elmaradása.
Az előterjesztővel együtt mi is fontosnak tartjuk, hogy a dinamikus mutatók esetében az utolsó öt év adatait vizsgálják meg, és a statikusnál pedig a legfrissebbeket használják, azonban az elemzésnél többszöri jelzésünk ellenére sem veszi figyelembe a roma lakosságnak az országos átlagnál magasabb jelenlétét. Azzal hárítják el az erre vonatkozó javaslatainkat, hogy nem ismerjük valóságosan, hogy milyen adatok vannak Magyarországon, és ezeket egyébként se lehetne felhasználni. A Magyar Tudományos Akadémia egyik illetékes munkatársa, aki nemsokára ombudsman lesz, erről egészen másképpen vélekedik, mint ahogy a romák vezetői is másképpen vélekednek erről. Ugyanis le kellene számolnunk az álszeméremmel, és az egyszeri, soha vissza nem térő lehetőséggel élve figyelembe kellene venni, hogy azokon a településeken, ahol a roma lakosság aránya nagyobb, mint az országos átlag, ott a megoldandó probléma is nagyobb az országos átlagnál. Fontos lenne tehát a gazdasági, a szociális és a foglalkoztatási mutatóknál súlyozni a mutatókat a településeken élő roma lakosság arányával.
A javaslat egészére vonatkozó, mondhatjuk azt, hogy legsúlyosabb kritikánk továbbra is az, hogy megerősíti a jelenlegi viszonyokat, a közvetlenül választott tisztségviselőket kiszorítja a döntéshozatal minden szintjéről, és egy újabb hálózattal figyeli, bonyolítja a túlszabályozott rendszert. A bizottsági ülésen ezért e véleményünkkel együtt maradtunk kisebbségben, és tartózkodtunk a döntéshozatalnál.
Köszönöm figyelmüket.
