DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2006 őszén a T/842. számú törvényjavaslatot terjesztette az Országgyűlés elé annak érdekében, hogy a vállalkozókat sújtó körbetartozás jelensége mérséklődjön a gazdasági életben.
A törvényjavaslat tárgyalására nem került sor, helyette az Országgyűlés határozatával kérte fel a kormányt, hogy a vállalkozói körbetartozás - mint a gazdasági életben, de különösen a közbeszerzések területén jelentkező nemkívánatos jelenség - visszaszorítására tehető intézkedéseket vizsgálja meg, végezzen ebben a körben széles körű társadalmi és szakmai egyeztetéseket, és javaslatát terjessze az Országgyűlés elé.
Tisztelt Ház! A kormány javaslata elkészült. Az előterjesztett javaslat három törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény, valamint a Ptk. módosítására tesz javaslatot. A konkrét javaslatok mellett ugyanakkor szeretnék számot adni azokról a kormányzati elképzelésekről, amelyek már megvalósultak, vagy megvalósításuk folyamatban van, és azokról is, amelyek a 2007-2008-as évek feladatait jelentik.
A megvalósult kormányzati elképzelések között említeném a büntető törvénykönyv és más büntetőtárgyú törvényjavaslatok módosításáról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés nemrég, a 2007. április 2-ai ülésén fogadott el. A törvény alapján a gazdasági jogi és büntetőjogi szabályozás koherenssé válik. Például az alaptőke, törzstőke csorbítása helyett minden esetben a saját tőke jelenik meg a törvényekben; a gazdasági élet átláthatóbb lesz, ami elősegíti a gazdasági élet tisztaságát, valamint a hitelezői érdekek érvényesülését.
Jelenleg tárgyalja a tisztelt Ház a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló T/2481. számú törvényjavaslatot, amely elsősorban a cégalapítások és az ingatlanügyletek megbízhatóságát erősíti. A javaslat mind az ügyvédek, mind a közjegyzők vonatkozásában előírja, hogy a cégalapítás és az ingatlanügyletek során miként győződjenek meg az ügyfelek személyazonosságáról, illetve az ingatlan megfelelőségéről. Ezzel megakadályozható a cégek fantomizálódása vagy a nem létező ügyfelekkel való szerződéskötés.
A kormánynak vannak továbbá olyan elképzelései, amelyek kidolgozására, megfelelő előkészítésére és egyeztetésére a rendelkezésre álló idő még nem volt elegendő, ugyanakkor mindenképpen szükségesek a körbetartozás további mérséklésére. Itt említeném a bírósági végrehajtás szabályainak felülvizsgálatát, valamint az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás bevezetésére vonatkozó elképzelést.
Szerepel a kormányzati tervek között egy egységes közbeszerzési adatbázis felállítására vonatkozó vizsgálat elvégzése, de a hitelezővédelmi eszközök tekintetében is további bővítéseket tervezünk. A közeljövő tervei között említést kell tenni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által összefogott, „Üzletre hangolva” programról. A program a vállalkozások jogbiztonságára és a bürokratikus terhek csökkentésére fokuszálva tervez intézkedéseket a vállalkozói versenyképesség erősítése érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat előkészítése széles körű társadalmi és szakmai egyeztetések és viták közepette történt. Az Országgyűlés határozata nyomán az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium építésgazdasági munkacsoportot hívott össze, amelyben az érintett szaktárcák mellett 16 érdek-képviseleti szervezet vett részt. Ezek között említhető az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége vagy az Ipartestületek Országos Szövetsége, de említhetném a Magyar Bankszövetséget és a Közbeszerzések Tanácsát is.
Annak érdekében, hogy a további kormányzati intézkedések megvalósítása is kellő szakmai és társadalmi kontrollt kapjon, a kormány döntött arról is, hogy az említett munkacsoportot munkabizottsággá alakítja, amelynek fő feladata a tervezett kormányzati intézkedések megvalósításának figyelemmel kísérése, az azokban való közreműködés és végső soron a megvalósítás számonkérése lesz.
A törvényjavaslat legfontosabb elemei a következők szerint összegezhetők. A javaslat a csődtörvény módosításával megváltoztatja a felszámolási eljárás megindításának jogi feltételeit annak érdekében, hogy a rosszhiszemű és nem fizető adós mulasztásának következményeit ne a hitelezőnek kelljen viselnie. Abban az esetben ugyanis, ha a szerződésből eredő tartozását az adós nem vitatja, esetleg elismeri, de a fizetési határidőben, illetve az ezt követő 15 nap alatt nem fizeti meg, a fizetésre való felszólítás kézhezvételével elveszíti azt a jogát, hogy a követelést vitathassa. Az adóssal szemben beállnak a felszámolási eljárás megindításának feltételei, azaz fizetnie kell, ha el akarja kerülni a felszámolási eljárást.
Abban az esetben, ha az adós jóhiszemű volt, és csupán gondatlanságból nem vitatta korábban a hitelezői követelést, lehetősége lesz arra, hogy a kifizetett összeget polgári perben visszakövetelje. Az új megoldás nem hozza az adóst kiszolgáltatott helyzetbe, hiszen az adós által ismert szerződésen alapuló követelésre vonatkozik, ugyanakkor a mulasztás, a gondatlanság, a késedelem jogkövetkezményeit nem a hitelezőnek, hanem a nem fizető adósnak kell viselnie.
A javaslatnak a közbeszerzési törvényt érintő módosításai egyrészt a vállalkozó, alvállalkozó szerződéses pozíciójának erősítésére irányulnak, másrészt a közbeszerzési szerződések nyilvánosságát hivatottak erősíteni a szerződés teljesítésével, az ellenszolgáltatás megfizetésével kapcsolatos információk közzététele kapcsán.
Kimondásra kerül a közbeszerzési törvényben, hogy a közbeszerzési eljárásban kötött szerződésben a szerződésszegés jogkövetkezményeit érvényesen sem korlátozni, sem kizárni nem lehet, továbbá az is, hogy a késedelmi kamat számítására vonatkozó rendelkezésektől a jogosult terhére nem lehet eltérni.
A javaslat rendelkezik továbbá az ajánlatkérői ellenszolgáltatással szembeni beszámítás lehetőségének korlátozásáról. Az ajánlatkérő csak akkor élhetne a jövőben beszámítással, ha a beszámítandó követelést a másik fél nem vitatja, és a beszámítandó követelésnek mindemellett természetesen egyneműnek és lejártnak is kell lennie.
A közbeszerzési törvény módosításával megjelenik a törvényben a teljesítés elismerésének, illetve az elismerés megtagadásának a jogintézménye. A főszabály szerint a megrendelőnek 15 napja van arra, hogy a vállalkozó teljesítéséről írásban nyilatkozzon. Ez a jogintézmény megakadályozza azt a nemkívánatos ajánlatkérői magatartást, hogy a fizetés elhúzása vagy elkerülése érdekében a teljesítésigazolást sem adja ki, amely nélkül a vállalkozó nem tud számlát benyújtani az elvégzett munkáról.
Az ajánlatkérő fizetési fegyelmének erősítése, valamint annak érdekében, hogy a szerződéses láncolat tagjai értesüljenek az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontjáról, a közbeszerzési törvény külön rendelkezne arról, hogy a szerződés teljesítéséről közzéteendő hirdetményben az ajánlatkérőnek meg kell adnia, hogy mikor került sor az ellenszolgáltatás megfizetésére. Ezt az információt a honlappal rendelkező ajánlatkérőknek a honlapjukon is közzé kell tenniük.
A közbeszerzési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozók szerződési pozíciójának erősítése és gazdasági kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében az ajánlattevőnek a jövőben vállalnia kell, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez megkötött szerződéseiben magára vonatkozó kötelezettségként érvényesíti a törvénynek a teljesítés elismerésére, az ellenszolgáltatás megfizetésére, a felelősségkorlátozásra, a kamatkikötésre, valamint a beszámításra vonatkozó rendelkezéseit. Emellett a nyertes ajánlattevőnek tájékoztatást kell adnia az ajánlatkérő számára arról, hogy mikor került sor az alvállalkozó felé történő fizetésre vagy esetleg annak megtagadására. Ezt a tájékoztatást a honlappal rendelkező ajánlatkérő a honlapon közzéteszi.
Végül a javaslat a Ptk. módosításával törvényes jelzálogjogot kíván alapítani a vállalkozási szerződés vállalkozója részére a szerződésből eredő követelése kielégítésére. A jelzálogjog a megrendelő tulajdonát képező és a vállalkozási szerződés végzésére szolgáló ingatlanon jönne létre, a szerződésből eredő díjkövetelés erejéig.
(11.30)
Ugyanakkor a javaslat a törvényes jelzálogjog kimondásával nem kívánja korlátozni a felek szerződési szabadságát, ezért a vonatkozó rendelkezés csak akkor érvényesülne, ha a felek ettől eltérően nem rendelkeztek a szerződésben. Természetesen a jelzálogjog mint biztosíték akkor jönne létre, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba a vállalkozó bejegyezteti.
A javaslat a már megkötött szerződési viszonyokba nem kíván beavatkozni. A javasolt módosítások a módosítás hatálybalépése után lefolytatott közbeszerzési eljárásokban megkötött szerződésekre és a szerződések teljesítése során fellépő fizetési problémákra kívánnak megoldást nyújtani.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megfelelően szolgálja a vállalkozói körbetartozások mérséklését, alkalmas a fizetési fegyelem erősítésére, és emellett egy nagyon fontos transzparenciaszabály is. Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
