GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az életünk során számos rossz dolgot tapasztaltunk, de azt gondolom, az egyik legszörnyűbb élményei közé tartozik egyéni vagy társas vállalkozónak, hogy ha valahol teljesített, és utána szembesülnie kell azzal, hogy nem egyenlítik ki az elvégzett munka ellenértékét.
A 2006-ban megalkotott kormányprogramban jelentős helyet foglalt el a körbetartozások vagy a gazdasági élet tisztaságának segítése, szorgalmazása. Amikor általános vitáról beszélünk, azért meg kell említenünk, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégtörvény módosítása vagy a Btk.-módosítás mind-mind abba az irányba mutatott, hogy a gazdasági életben a tisztaság, az átláthatóság vagy a hitelezők védelme erősebb legyen a korábbinál. A könyvvizsgálói tevékenység kötelező előírása is abba az irányba mutat, hogy egy adott vállalkozás pénzügyi, anyagi, jövedelmi helyzetéről a piaci szereplők lehetőség szerint objektív képet kapjanak.
Úgy, ahogy a bizottsági véleményben képviselőtársaim elmondták, 2006 őszén már volt egy törvénymódosítás, de akkor azzal a gazdasági bizottság, aztán később a parlamenti patkóban szinte mindenki egyetértett, hogy ezek a lépések nem elégségesek, hanem további lépésekre van szükség. Akkor egy országgyűlési határozat született, amely a kormánynak feladatul adta, hogy még a tavaszi ülésszak alatt nyújtson be újabb módosító javaslatot. Én itt, e helyről is megköszönöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból miniszter úrnak, államtitkár úrnak és azoknak a kollégáknak, akik ebben a hosszú egyeztetési folyamatban részt vettek. Azt gondolom, kevés olyan törvényjavaslat van, ahol ilyen széles spektrumban, köztisztviselőktől a vállalkozói szféra képviselőiig vehettek részt ebben a munkában.
Mielőtt az érdemi részre térnék, kell hogy beszéljek arról, hogy ez a törvényjavaslat, úgy, mint sok más javaslat, nem old meg minden problémát, maradtak ügyek a tárgyalóasztalon, amelyek hosszabb távú előkészítést és bevezetést igényelnek, és olyan ötletek is felvetődtek, hogy cégenként az adóslistákhoz való hozzáférés vagy annak megtekintése vagy a tartozások információiról egy adatbázis álljon rendelkezésre; egészen odáig, amiről költségvetésnél, adótörvényeknél szoktunk itt a Házban beszélni, hogy általános forgalmi adót ne igényelhessen vissza az, aki nem egyenlítette ki mások felé a tartozásait.
(11.40)
Összességében úgy, ahogy az államtitkár úr elmondta, ebben a nem túl nagy terjedelmű törvényjavaslatban - de azt gondolom, hogy annál jelentősebb - három lényeges módosítás szerepel: a csődeljárásról és felszámolásról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a Ptk. módosítása.
A csődtörvény-módosításból azt emelném ki - tudjuk, hogy a gyakorlatban elég sokan élnek vissza azzal, hogy öncsődöt kezdeményezhetnek -, hogy itt van egy szigorítás, hogy mely feltételek között nem lehetséges újabb csődeljárást kezdeményezni egy adott vállalkozásban: ha a korábban fennálló tartozásokat még nem elégítették ki. Ez mindenképpen egy lehetséges eszköz a hitelezőkkel szemben, ugyanakkor fontos, hogy a hitelezőnek is aktív közreműködővé kell válni ebben a folyamatban. Szeretném többszörösen aláhúzni azt a lényeges változást, amit az államtitkár úr is említett, hogy a számla valójában felszólítás az ajánlatkérő vagy a megrendelő felé, de neki záros határidőn belül kell vitatni. Úgy érzem, hogy itt tényleg találkozott a gazdasági gyakorlat, a bírói gyakorlat, mert tényleg hosszasan lehetett elhúzni a folyamatokat azzal, hogy csak később, sőt már a bírói szakaszban kezdtek vitatgatni egyes teljesítéseket, a számla tartalmát.
Tehát itt a törvény azt mondja, hogy ha a rendelkezésre álló tizenöt napon belül, a fizetési határidőn túl nem nyilatkozott, akkor a későbbiek folyamán már nem vitathatja a teljesítést, és itt még jogorvoslati lehetőség is fennáll, hogy amennyiben mégis úgy teljesített pénzügyileg, akkor azt neki kell visszakövetelni, vagy visszakövetelheti peres úton.
Fontos és nagyobb terjedelmű nyilván a közbeszerzési törvény módosítása. Itt meg kell említenem, nem hallgathatjuk el, hogy a körbetartozások mögött elég jelentős a költségvetési rendszerben gazdálkodó szervezetek száma, ezt el kell ismernünk, ennek különböző okai vannak. Akik megfordultak önkormányzatokban vagy más hasonló intézményekben, azok tudják, hogy év végén hányszor és hogyan kötnek úgy szerződést, hogy majd a teljesítés a következő évi költségvetésben lesz, tehát már kódolva van az, hogy a fizikai értelemben vett teljesítés, a kivitelezés és a pénzügyi teljesítés között elég hosszú idő telik el, miközben hatályos törvény írta elő, hogy közbeszerzési eljárást csak úgy lehet indítani, ha valakinek a pénz a zsebében van, tehát tudta azt bizonyítani, hogy fizetőképes az adott közbeszerzés kiírásakor. Itt újdonság, hogy nyilatkozniuk kell arról, hogy a teljesítés elismerése majd hogyan történik, és hogyan történik a fizetés. A nyilvánosság, a honlapon való megjelenés mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy a vállalkozók nagyobb biztonságba kerülhetnek, és itt ki kell hogy emeljem az alvállalkozóknak azt a lehetőségét, hogy ők is korábban és gyorsabban juthassanak az elvégzett munkájuk ellenértékéhez.
A végére hagytam a harmadik tételt, a polgári törvénykönyv módosítását, ami nagyon fontos, és megint köszönöm az államtitkár úrnak, hogy ezt hangsúlyozta, hogy a vállalkozás szabadsága, a szerződéskötés szabadsága rendkívül fontos; a felek megállapodhatnak más feltételekben is, de ha más feltételekben nem állapodtak meg, akkor e törvény erejénél fogva a vállalkozó javára jelzálogot lehet bejegyezni. Ez is egyfajta lehetőség és garancia arra, hogy hozzájuthassanak ahhoz a pénzhez, amiért valójában megdolgoztak.
Tudjuk azt - ahogy Végh Tibor képviselőtársam mondta -, hogy itt még sok feladat van, azt gondolom, nekünk ébernek kell lennünk, folyamatosan értékelni kell a tapasztalatokat akár vállalkozóktól, akár közbeszerzési ajánlatkérőktől, és ha kell, ennek függvényében további finomhangolásokat kell elvégeznünk.
Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, hogy minél előbb hatályba léphessen, és tegyünk egy újabb lépést a gazdasági élet tisztasága, átláthatósága irányába.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
