LAKOS IMRE
LAKOS IMRE
LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat a vállalkozói szférában tapasztalható késedelmes fizetések, nem megfelelő teljesítések orvoslására tartalmaz jogszabály-módosítási javaslatokat, kínál megoldási lehetőségeket. Örömmel üdvözöltük azt a folyamatot, amelyről államtitkár úr is néhány szót beszélt, hogy egy nagyon széles körű szakmai egyeztetésen vagyunk túl, amikor a törvény-előkészítés folyamatára visszatekintünk. Az a 16 érdek-képviseleti szövetség, amely szinte a magyar gazdasági szféra teljes egészét átölelte, ezen véleményének figyelembevétele hozzásegített egy olyan törvényalkotási folyamathoz, amely most itt a hozzászólásokból is látszik, még ha óvatosan is fogalmaznak ellenzéki képviselőtársaim, hogy egyfajta konszenzust jelent, egyfajta együttgondolkodást, amely megadja azt a reményt, hogy ez egy jó törvénymódosítás lesz.
A javasolt változtatások javítják a vállalkozások információellátását és egyéb garanciákkal való megerősítését, ezáltal arra indítva a vállalkozásokat, hogy kísérjék figyelemmel gazdasági környezetüket, illetve partnereiket, és ennek tükrében szerződjenek, tevékenykedjenek. A törvényjavaslatnak így várhatóan, remélhetően lesz egy olyan közvetett hatása, hogy a piac talán maga szűri ki majd az olyan vállalkozásokat, amelyek nem a hatályos jogszabályi keretek között működnek és ezzel károsítják partnereiket.
Jelen törvényjavaslattal a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a közbeszerzésekről szóló 2003-as CXXIX. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló ’59. évi IV. törvény egyes rendelkezései is módosulnak szükségszerűen, amelyek eredményeként a vállalkozók számára biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá válik a gazdasági környezet.
A csődtörvénnyel kapcsolatban az új szabályozás előrelépést jelent a fizetésképtelen cégek elleni fellépés tekintetében, ugyanakkor megköveteli a hitelező aktív közreműködését is, mivel a felek közötti kapcsolatra utalja a követelésbehajtás rendjét. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy az egymás irányában fennálló rendezetlen követeléseket egymás között rendezzék a felek, ezért csak a szükséges esetben rendelkezik a bírói útról, amely bírói út azért mindig nagyon sok időt igényel, és talán ez a törvényjavaslat-csomag még ezt a kérdést nem rendezi igazából.
A közbeszerzések terén a módosítás célja, hogy a közbeszerzési eljárások még átláthatóbbá, követhetőbbé váljanak, a közbeszerzési szereplők számára megismerhetővé tegye az ajánlatkérőnek az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos szándékát, átláthatóvá tegye a fizetési kötelezettség tényleges teljesítését, továbbá rászorítsa az ajánlatkérőt a teljesítés elismerésére vagy annak megtagadására.
A polgári törvénykönyv módosításával a javaslat lehetővé kívánja tenni a jelzálogjog alapítását az építési szerződés vállalkozója számára annak érdekében, hogy a szerződésből eredő követelésének kielégítése céljából hatékony biztosíték álljon rendelkezésére. Ez egy lehetőség, volt vita a jelzálog-alapításon, államtitkár úr is célzott rá, reméljük, ez a megoldás elegendő lesz, ha nem, akkor lehet, hogy vissza kell térni majd még ennek a pontosítására.
A jelen törvényjavaslaton túl a vállalkozói körbetartozások orvoslását szolgálják egyéb, már elfogadott, illetve a parlament által jelenleg tárgyalt törvényjavaslatok is, mint az Országgyűlés által már korábban elfogadott, a Btk.-ról szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi XXVII. törvény, a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló T/2481. számú törvényjavaslat, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló T/2480. számú törvényjavaslat. Ezek összessége egy csomagként kezelendő, és ezzel együtt kell néznünk az előttünk fekvő törvényjavaslatot és annak hatásait is.
Emellett a frakció nevében üdvözöljük azt is, hogy a további kormányzati intézkedések is előkészület alatt állnak, így többek között az állami jogérvényesítés feltételeinek és a bírósági végrehajtási eljárások hatékonyságának javítása kapcsán, a hitelezővédelmi nyilvántartás eszköztárának bővítésére, valamint a központi közbeszerzési adatbázis megvalósítása is szerepel a kormányzati intézkedések között, amelyek szükségesek.
(12.00)
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat elfogadásával hosszabb távon a vállalkozások ráállhatnak reményeink szerint egy olyan pályára, egy olyan működési környezetbe kerülhetnek, jogszabályi környezetbe, amely megbízható gazdasági környezetet hoz létre, és a vállalkozók tisztességes üzleti működését is elősegítheti.
Egyetértek ugyanakkor Józsa képviselőtársamnak azzal a megjegyzésével, hogy önmagában ezek a jogszabályok, ezek a törvénymódosítások, kormányzati intézkedések nem elegendőek akkor, hogyha nincs az üzleti szférában egy olyan igény, hogy ezek az intézkedések az üzleti morál részévé váljanak, és mindenki megpróbáljon megfelelni ezeknek a követelményrendszereknek.
Ugyanakkor Szatmáry képviselőtársam aggodalmát nem osztom abból a szempontból, hogy itt most alibitörvénykezés zajlik, hiszen épp arról beszéltünk - és mindenki ezt erősítette meg -, hogy egy szakmailag igazán jól előkészített, konszenzusteremtő törvényjavaslat-csomag áll előttünk. Nagyon sokan adták hozzá a szakmai véleményüket. A kormányzat szándéka és a mi szándékunk, a kormánypárti képviselők szándéka az, hogy ez nem egy alibitörvény, hanem egy igazi, valós, segítő szándékú törvényjavaslat-csomag. Természetesen, ha bármikor szükség van ennek további pontosítására vagy módosítására, akkor készséggel állunk rendelkezésre.
Mindezekre tekintettel, az általános vitára való alkalmasságot nem vitatva, az SZDSZ-frakció részéről a törvényjavaslat elfogadását támogatjuk, és a képviselőtársaimnak is ezt ajánlom.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
