VÉGH TIBOR
VÉGH TIBOR
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igazából egy-két felvetett kérdésre szeretnék reagálni. Szatmáry képviselőtársunknak köszönöm, hogy a Fidesz nevében támogatja a törvényjavaslatot, de megmondom őszintén, ez nem tudja elaltatni az éberségemet, a sajtot erősen fogjuk a szánkban.
Miről is van szó? Nem azt mondtuk - és azt hallottam, hogy ezen az oldalon felszólalók egyike sem azt mondta -, hogy elsősorban, azt pedig végképp nem, hogy csak a központi költségvetési szervektől indul ki a körbetartozási hullám; mintha Szatmáry képviselőtársam ezt mondta volna. Ez biztosan nem így van, hiszen arra is emlékszünk, hogy 2002-ben akár a Nemzeti Színház, akár a felújított Sándor-palota kivitelezői elég sokat vártak a pénzükre, és akkor nem a mostani kormányzat volt.
Ma inkább az is probléma a központi mellett, hogy sajnos az önkormányzatok is abba a helyzetbe kerültek, vannak vagy akarnak maradni (Ékes József bólint.) - látom, Ékes képviselőtársam gyakorlatilag ezzel egyetért -, hogy szinte döntés kérdése, hogy ők fizetnek 60 napra, 50 napra, 150 napra. Biztos, hogy nem jól van így, és azért céloztam arra, hogy majd az államháztartásról szóló törvénnyel kell folytatni, a pénzintézeti törvénnyel kell folytatni, a pénzforgalomról szóló törvényekkel kell folytatni ezt a sort, hogy az irány jó, de még azért lenne teendő ebben a dologban.
Azt nem hiszem, hogy a parlamenti kormányzást kellene bevezetni. A parlamenti határozat arra született a múltkor, hogy rossz volt az irány. Igazából rossz volt a kormány-előterjesztés iránya; a fővállalkozóra tette a fő hangsúlyt, megfeledkezett egy picikét arról, hogy bizony itt vannak egyéb ajánlatkérők is, ezért döntött úgy a parlament vagy a parlamenti többség, hogy határozatban kötelezi a kormányt arra, hogy igenis hozzon egy komplexebb törvényt vissza. Nem hiszem, hogy azt hetente vagy havonta kellene akár csak egy törvény kapcsán is nekünk megtenni, de az biztos, hogy figyelni kell rá.
A fedezetigazolás kérdése a valódi kérdés, amikor az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény alapján közzéteszi az ajánlatkérését. A régi Kbt. szerint csak akkor tehette ezt, ha a fedezete megvolt. Majd az új Kbt.-ből ez kikerült, egy viszonylag laza szabályozás volt bent. Gyakorlatilag „hozom”-ra is lehetett közbeszerzési eljárásokat indítani. Ma már ez megint nincs így. Az új törvényben, ebben a javaslatban az van, hogy állami támogatásból, vagy ha támogatási iránti kérvényt vagy kérelmet benyújtott, már akkor elindíthatja, de például nem indíthat el a következő évi költségvetése terhére, nem indíthat el „majd fölvesszük a hitelt”-re, tehát erre már nem indíthat el központi költségvetés, önkormányzat ajánlatkérést.
Azt gondolom, hogy azért még egy picikét gondoljuk át erre vonatkozóan ezt a kérdéskört, hiszen a várható uniós beruházásokat, más forrásból induló beruházásokat nagyon nagy mértékben hátráltatná, ha majd csak akkor tudnánk elindítani adott esetben egy beruházást, egy közbeszerzési eljárást, amikor a forrás rendelkezésre áll. Tehát valamilyen úton-módon az ígérvényt - ezt esetleg a részletes vitánál vagy módosítókkal helyre kéne tenni -, a kormányzati ígérvényt kellene nevesíteni, hogy mi az, amire valóban elindítható már egy beruházás, egy közbeszerzés.
Köszönöm szépen.
