NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyetértünk Papp képviselőtársammal abban, hogy a törvényjavaslatnak nem az a legfontosabb erénye, hogy elsőként alkotjuk meg ezt a közösségi eszközt. Viszont abban már vitatkoznom kell egy csöppet, hogy nem is kizárólag csak azért alkotjuk meg ezt az eszközt, mert az európai uniós források lehívásában hatékony eszköz lehet, hanem azért, mert az európai területi együttműködés, annak sikeressége és hatékonysága az európai politika, az európai kultúra fontos része, ezért megfontoltan és körültekintően kell a szabályozását is megalkotni.
Hogy ezt a törvényt megalkotjuk, önmagában dicséretes dolog, de leszögezhetjük, hogy nem helyettesít semmiféle európai politikai stratégiát, amelyet oly hiába és oly régóta várunk már a regnáló felelős kormánytól. Nem helyettesíti egy törvény megalkotása, még akkor sem, ha ez elsőként történik az Európai Közösségen belül, azoknak a stratégiai prioritásoknak a meghatározását, amelyek mentén kialakítjuk az európai arcélünket, kialakítjuk az európai munkamegosztásban, szerepmegosztásban azokat a stílusjegyeinket, amelyekről megismernek minket, magyarokat, megismerik Magyarországot és a magyar érdekeket európai partnereink.
Természetesen ez az európai területi együttműködés kapcsán is felsorakoztatható, illetve az európai területi együttműködés kapcsán a különböző területi, gazdasági, civil és hatósági szereplők együttműködésében is. Úgy gondolom, ha azt próbáljuk elhitetni ezzel a törvényjavaslattal, hogy ezzel az Európa-stratégiánkat kimerítettük, akkor hibásan vélekedünk, ez önmagában csak egy pótcselekvés lehet. El kell ismerjük, hogy ez egy első lépés abban, hogy a következő időszak helyes magyarországi Európa-szerepét meghatározzuk, és azt is tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország eleddig az Európai Közösség vonatkozásában, az Európai Közösség szereplői között gyengén teljesítő tagállamként számon tartott partner.
A gazdaságfejlesztésünk és a gazdasági folyamataink, a gazdasági teljesítőképességünk olyan mértékben zuhant vissza, amely már, azt lehet mondani, európai kuriózumnak számít. A költségvetési hiányunk és annak kezelhetetlensége szintén gondot okoz Európa-szerte. A tavaly őszi események óta már a magyar jogállamiság alapvető intézményrendszerének és eszközrendszerének megkérdőjelezése is felvetődhetett. Az ország és a felelős kormány szavahihetősége, az euró bevezetése szintén olyan körülmény, amely az európai szerepvállalásunkat és az európai sikeres és hiteles együttműködésünket, akár területi, akár partnerségi együttműködésünket megkérdőjelezi.
Szomszédságpolitikánkban alkalmazott eddigi eljárásaink kudarca, felvetett elképzeléseink kudarca megint csak azt bizonyítja, hogy a helyi szereplőkre nagy jelentőségű feladat hárul, hiszen az európai területi együttműködés kapcsán rájuk hárul az a szerep és az a felelősség, hogy kialakítsák azt a bizalmi légkört, azt a bizalmi viszonyt határon belül és határon túl is, amellyel Európa-politikai szerepvállalásunk megerősíthető.
A határon túli magyarság ügyében tett kormányzati intézkedések, illetve politikai lépések ugyancsak nagyon komoly kritikával illethetőek. Ez annál is inkább fontos, hiszen az európai területi együttműködésben nekünk különleges szerepünk van, országhatáraink mentén saját nemzetünk vesz minket körül, éppen ezért ez az együttműködési forma nekünk nemzetpolitika szempontjából is lényeges kell hogy legyen. Olyan nemzetpolitika szempontjából, amelynek a nyomai sem fedezhetők föl a mai viszonyban, a magyar politikában, sem a belpolitikában, sem pedig a külpolitikában. Nincs meg tehát az az európai stílusjegyünk, az az európai tagállami profilunk, amely mentén azt mondhatnánk, hogy megtaláltuk helyünket és szerepünket Európában, és ezzel együtt az európai uniós források felhasználásában, a különböző programok megalkotásában és a területi együttműködésekben is az eddig gyakorlat mentén a következő időszakban lényeges változás állhat be.
Nemzeti fejlesztéseink kapcsán pedig nagyon komoly kritikaként fogalmazódik meg, hogy feladtuk a nemzeti fejlesztési politikánkat egy olyan konformista fejlesztéspolitika mentén, amely a határon belül és a határon túl is nagyon komoly kritikát kell hogy szenvedjen el a felhasználások, a végrehajthatóság, a források felhasználása szempontjából. Csendesen alkalmazkodó országa vagyunk mi az Európai Uniónak, amely kevés alkalommal, sőt szinte nyomon követhetetlenül teszi csak le az asztalra mindazokat az érveit és érdekeit, amelyek mentén a hazai szereplők és a területi együttműködésben velünk együtt mozgó partnereink elégedettek lehetnek. Ez az oka annak, hogy 10 százalékkal csökken az Európai Unió népszerűsége Magyarországon, mert Magyarország gazdasági, társadalmi szereplői köre nem elégedett az ország európai uniós tagságából fakadó előnyök kiaknázásával. Nem véletlen, hogy miniszterelnök úr az európai uniós tagságunk első éve után úgy értékelte az európai uniós tagságot, hogy a magyar állampolgárok szinte észre sem vették, hogy uniós tagállam lettünk.
Európai uniós tagságunk a polgáraink jólétét és biztonságérzetét kellene hogy szolgálja. Ezzel szemben az európai uniós Magyarország, a Gyurcsány-csomagok megszorításaitól övezve, a gazdaságinövekedés- és foglalkoztatásellenes kormányzati törekvéseit végigkísérve, a vállalkozóellenességet, a versenyképességet nem támogató kormányzati intézkedéseivel együtt nem tud felmutatni hatékony eszközöket a transznacionális együttműködési programok mentén sem.
A transznacionális együttműködési programok, amelyek egyik felhasználási módja és lehetősége az együttműködés, a területi együttműködési csoportosulások létrehozása, harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés érdekében kell hogy működjenek.
(16.00)
Jelenleg Magyarországon a kormányzati cselekvés és a kormányzati intézkedések, a belpolitika és annak viharai nagyon sok esetben akadályozzák ezen transznacionális együttműködési feltételek teljesülését, illetve a kitűzött programok megalkotását.
A határ menti térségeinkben különösen fontos az európai területi együttműködések és a határozott európai szerepvállalásunk kapcsán kialakult politizálásunknak az eszközrendszere. Magyarország sajátossága, mint ahogy mondtam, hogy saját nemzetünk tagjai vesznek körül minket határaink mentén, éppen ezért a területi együttműködésnek is óriási jelentősége van. A szomszédságpolitikának van tehát óriási jelentősége e mellett a törvénytervezet megalkotása mellett. Sorolhatnánk itt a schengeni csatlakozás körül kialakult vitás kérdéseket, amelyek nehezítik vagy nehezíteni fogják kellő és hatékony kormányzati intézkedés nélkül az európai területi együttműködések kiaknázását.
A külügyi, biztonsági és rendészeti kérdések, amelyek ma Magyarországon belpolitikai kérdésként vetődnek fel, de olyan zűrös viszonyokat teremtettek, amelyek mentén továbbra is felvethetjük az európai területi együttműködésünk sikerességét. A nemzetpolitika hiánya, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése, az alapítványi támogatások rendszerének felszámolása, egyáltalán a határon túli kapcsolataink és a határon túli magyarokkal való kapcsolatainkban vagy a határon túli gazdasági, társadalmi, politikai szereplőkkel való kapcsolatainkban beállott defektusok szintén nagyon nehezíteni fogják e törvény megalkotása mellett is az előttünk álló lehetőségeknek a kiaknázását.
És végül, de nem utolsósorban el kell mondanunk azt, hogy elutasítjuk a törvénytervezetnek azt a törekvését, amely bekorlátozza az önkormányzati hatásköröket; bekorlátozza az önkormányzati hatásköröket, hiszen olyan kérdéseket utal át helyi önkormányzatok vonatkozásában, települési önkormányzatok vonatkozásában kistérségi társulási hatáskörbe, amelyek nem átruházható hatáskörök, másrészt pedig beemel a törvénytervezet olyan lehetőségeket is, amelyek a helyi önkormányzatok át nem ruházható, testületi hatásköreinek az átcedálását jelentik más szervezetekre, és ezzel lehetőséget teremtenek politikai eszközök mentén történő forrásfelhasználásra vagy programalkotásra is.
Éppen ezért a módosító javaslatainkban igyekszünk a törvénytervezet jelentőségét felismerve, a törvénytervezet fontosságát elismerve, a törvénytervezet által megnyitott lehetőségeket elismerve azt előidézni, hogy ne alakuljon ki a későbbiekben jogértelmezési, jogalkalmazási vita, és ne alakulhasson ki alkotmányossági vita sem a helyi önkormányzati hatáskörök kapcsán.
Éppen ezért arra kérjük a kormány tisztelt képviselőjét, hogy fontolja meg módosító javaslatainkat, amelyek ezen passzusoknak a pontosítását szolgálják, és ezzel együtt, az európai politikánk, az európai stratégiai politizálásunk hatékonyságának nagymérvű javításával együtt higgyük azt el, hogy ez a törvénytervezet egyfajta eszközként, de lehetőséget teremt számunkra arra, hogy az európai transznacionális együttműködések program keretén belül a polgáraink jólétét, illetve biztonságérzetét, a harmonikus, kiegyensúlyozott területi fejlődést tegyük lehetővé. Azonban még egyszer hangsúlyoznom kell: önmagában a törvény ezt nem teszi lehetővé, önmagában a törvény ezt nem garantálja, csak abban az esetben, hogyha egy hatékony és működőképes, európai stratégiai politizálást tesz le az asztalra a magyar kormány.
Köszönöm szépen. (Taps a fideszes képviselők soraiban.)
