BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez év februárjában, a kiotói jegyzőkönyv törvény által történő kihirdetését biztosító törvényjavaslat vitája során hangot adtam annak a korábbi bizakodásomnak, miszerint az illetékes környezetvédelmi tárca a kiotói jegyzőkönyv törvénybe foglalásának kérelmezése mellett elénk terjeszti azt a határozattervezetet is, amely az akadémiai kutatási eredményekre is figyelemmel felkéri a köztársaság kormányát arra, hogy haladéktalanul készítse elő a klímaváltozással kapcsolatos feladatok meghatározását magában foglaló nemzeti éghajlat-változási stratégiát.
Miután erre akkor nem került sor, arra kértem a kormány illetékeseit, hogy mihamarabb ismertessék meg az Országgyűlés tagjaival a változás-hatás-válaszadás kutatási program eredményeit, és gyorsítsák fel a nemzeti éghajlat-változási stratégia megalkotásának folyamatát. A környezetvédelmi tárca vezetője rövid időn belül konzultációra hívta a parlamenti pártok szakpolitikusait, hogy tájékoztatást adjon a stratégiakészítés helyzetéről, valamint az Országgyűlés elé történő beterjesztésének forgatókönyvéről. A találkozó során optimistán úgy nyilatkozott, hogy a stratégia parlament általi megvitatására már a tavaszi ülésszak keretében is sor kerülhet.
Az említett nyilatkozatot tevő szakminiszter időközben távozott a kormány kötelékéből, s a mai napon a tárca új vezetője le is tette miniszteri esküjét. Miniszterjelölti meghallgatása során megtapasztalhatta a parlamenti ellenzék konstruktív hozzáállását, hiszen a parlamenti demokráciában szokatlan módon, 2 igen szavazattal, valamint tartózkodással nyilvánítottak véleményt a jelölt alkalmasságáról. Miniszter úr nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy e szavazatokban is megnyilvánuló támogatás meghálálására törekszik, és a tárca politikáját az ellenzékkel folytatott párbeszéd mentén kívánja kialakítani.
Tisztelt Államtitkár Úr! Abban bizakodtam, hogy a miniszter úr mai eskütételét követően első munkanapján, ennek a fontos törvénynek a tárgyalásán meg fogja tisztelni az Országgyűlést. Sajnos, erre nem került sor, ezért arra kérem, hogy tolmácsolja a neki szóló szavaimat. Miniszter úr az ellenzékkel történő együttműködési szándékának kifejezése mellett elkötelezettséget mutatott a jövő nemzedékek állampolgári biztosi intézményének létrehozása mellett is. Erre a kiállásra szükség is lesz, hiszen a nagyobbik kormányzó párt korábbi ígéretei ellenére hezitálni látszik ebben a kérdésben. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről arról biztosíthatom, mi továbbra is fontosnak tartjuk, hogy mihamarabb legyen szószólója az eljövendő nemzedékeknek.
Országos, nemzeti, helyi közjó szolgálatáról nem lehet és nem is érdemes beszélni, ha elsődlegesen nem beszélünk az egész emberiség közjaváról. Az emberiség létének fenntarthatósága szükségessé teszi egy új szemléletű állami szabályozási rendszer kidolgozását. Nem a protekcionizmus korát kívánjuk vissza, hanem egy olyan szabályozó, ösztönző környezet megjelenését hiányoljuk, amely arra késztetné a társadalom minden szereplőjét, hogy felelősséggel viseltessenek környezetük, embertársaik és az eljövendő nemzedékek iránt. Ebből következőleg a törvényhozással kapcsolatos teendőinket is a fenntarthatóság ökológiai és szociális szempontjai alapján, a jövő nemzedékek érdekeit figyelembe véve szabad végeznünk. Bizakodóak vagyunk tehát, hogy miniszter úr mindent megtesz annak érdekében, hogy még a jelen ülésszak ideje alatt esküt tehessen az új feladattal megbízott állampolgári jogok biztosa. Személyesen abban is bizakodom, hogy korábbi ígéretének eleget téve e tekintetben is szoros együttműködésre fog törekedni Sólyom László köztársasági elnök úrral, aki immáron több mint fél évtizede szorgalmazza az új intézmény jogi kereteinek létrehozását.
Tisztelt Országgyűlés! Ha már a miniszter úr által tett ígéreteknél időzünk, akkor ugyancsak örömmel konstatáltam, hogy stratégiai kérdésnek tartja a klímaváltozás ügyét és az ehhez társuló tudatformálást is. De abban is reménykedem, hogy elődjéhez képest a szavak csűrés-csavarásán túl tettekben is megmutatkozik majd e nemes elkötelezettség. A mai napon elénk terjesztett törvényjavaslat lehetőséget biztosít mind az új miniszternek, mind pedig az általa vezetett minisztériumnak, hogy immáron törvényi kötelezettség alapján gyorsítsák fel a nemzeti éghajlat-változási stratégia előkészítését. Mondhatnám, hogy ami késik, nem múlik, ha háromhónapos késéssel is ugyan, de kihasználva az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat beterjesztése adta lehetőséget, a kormány törvényi kötelezettségeként határozhatjuk meg a stratégia elkészítését és az Országgyűlés elé történő benyújtásának kötelezettségét.
Tisztelt Országgyűlés! Miután már éppen eleget időztünk a kedvezőnek mutatkozó fejlemények taglalásánál, itt az ideje annak, hogy ismételten leszögezzük, a klímapolitika területén jelentős elmaradásunk van. Április elején megjelent az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos második jelentése. A világ 2500 tudósának közös munkája nyomán elkészült dokumentum szerint az elkövetkezendő évtizedekben drámaian megváltozhatnak a földi életkörülmények. Egy évtizeddel ezelőtt még csak annyit állapítottak meg, hogy itt-ott kimutathatóak az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás jelei. Öt esztendővel ezelőtt már számos földrajzi régióban regisztrálták a konkrétan megnyilvánuló és egyre nyugtalanítóbb tüneteket. A most kiadott jelentés viszont már azt tartalmazza, hogy az egész földgolyóra nézve érvényes a megállapítás, miszerint az emberi tevékenység totális klímaváltozást eredményezhet.
Veszélyben a Föld élővilága, a jelenleg ismert állat- és növényfajok mintegy 20 százalékát fenyegeti fél évszázadon belül a kipusztulás. A Kárpát-medencére vonatkozó előrejelzés szerint a következő évtizedekben csökkennek a folyók vízhozamai, az árvizek ugyanakkor hevesebbé válhatnak. Visszaesik a fűtési igény, viszont növekszik majd a légkondicionálás által keltett energiaszükséglet. Térségünkben várhatóan csökken a csapadék mennyisége. Miután felszíni vizeink 97 százaléka határon túlról érkezik, az aszályos és árvizes időszakok kiszámíthatatlanná teszik a növénytermesztést, és a rendkívüli mértékű felmelegedés miatt egyre inkább a szárazságot jól tűrő haszonnövények termesztésén kell gondolkodni.
Egyre több áldozatot szednek a hőhullámok, gondot jelent az ivóvízszükséglet biztosítása, megnövekedett az erdőtüzek veszélye. A mezőgazdasági termelés hozamának csökkenése élelmezési feszültségekhez vezethet. Megnövekedhet az eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert járványok elterjedésének mértéke és intenzitása. Globális szinten az energiaforrások biztosítása mellett megindult a harc az egészséges ivóvízért is, amely jelenség egyre többször és egyre több helyen torkollik fegyveres konfliktusba.
Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió egyoldalú, tegyük hozzá, hogy példaértékű kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, és 20 százalékra növeli a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát. De mindez csak politikai nyilatkozat. Ahhoz, hogy ez teljesedésbe mehessen, elkötelezett és hosszú éveken keresztül tartó kemény munkára, a nemzetközi trendektől időközönként eltérő nemzeti érdekeink érvényesítésére lesz szükség. Mindez jelenbeli áldozatokat követel, és csak hosszú távon jelentkező eredményekkel kecsegtet.
Azt is kijelenthetjük, hogy a klímaváltozás kérdése alapvetően nem pártpolitikai kérdés. Az elengedhetetlenül szükséges politikai cselekvést elsősorban azok a gazdasági érdekcsoportok késleltethetik, amelyek rövid távú gazdasági megfontolások és zsigeri ellenszenv alapján ítélik szükségtelennek az éghajlat-változási stratégia elkészítését és annak következetes végrehajtását. Velük szemben csak felkészülten és a rendelkezésre álló kutatási eredményekre alapozott nemzeti éghajlat-változási stratégia birtokában lesz módunk érvényesíteni a legszélesebb értelemben vett társadalmi érdekeket.
A most tárgyalandó törvényjavaslatnak éppen ez a legfontosabb üzenete és egyben legnagyobb hozadéka, hogy az Országgyűlés törvényben kötelezi a kormányt a stratégia elkészítésére és a tisztelt Ház elé történő beterjesztésére. Valós eredményeket és kedvező változásokat viszont csupán a törvényhozás eszközeivel nem lehet elérni. Ahhoz a társadalom éghajlatváltozással kapcsolatos érzékenységét és tudatosságát is fel kell kelteni. Ezért arra kérem a mai napon esküt tevő miniszter urat, hogy elődjétől eltérő módon a környezetük megóvásáért felelősséget vállaló civil szervezetekben ne ellenséget, hanem együttműködésre kész partnereket lásson, és az eddigieknél nagyobb mértékben támaszkodjon azon települési önkormányzatokra is, amelyek önerőből láttak neki a helyi klímastratégiák kimunkálásához.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)
(20.00)
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
