DR. HEINTZ TAMÁS
DR. HEINTZ TAMÁS
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a kormánypártok képviselői kezükbe vették a költségvetés módosításáról szóló előterjesztést, bizonyára többeknek tetszett is tartalmilag, formailag egyaránt. Én, aki csak az orvos szemével tudom a kérdést megközelíteni, bizony elszomorodtam, és a választópolgárok sem fognak ennek örülni.
Azt, hogy önök év közben rendszeresen módosítják a költségvetést, már megszokhattuk az elmúlt öt év során. De azt, hogy a megbukott és népegészségügyi szempontból is káros vizitdíjat, mint a költségvetés állandó bevételeinek egyik forrását önök a jelen módosításukkal a mindenkori költségvetés részévé teszik, azt agresszív és a közakarattal szemben gyakorolt erő fitogtatásának tekintem.
Kérdezem: miért is vezették be önök a vizitdíjat ez év február 15-én? Alapvető indokuk az volt, hogy ezzel megszűnik vagy legalábbis lényegesen csökken majd a hálapénz. Kérdezem: megszűnt? Csökkent? A vizitdíj tervezéséhez képest január 1-jei bevezetése késett, mert önök is rájöttek, hogy az első fellángolásból elkövetett törvényalkotás számos alaki és formai hibát is rejt, valamint kaptak másfél hónapot a miniszterelnök úrtól, hogy a médián keresztül megfelelő álruhába csomagolhassák a pénzbehajtás eme változatát, amit a választópolgárokkal el kellene fogadtatni. De hogyan is? A választópolgárok tovább nem sarcolhatók, főleg nem az egészségük árán. A Fidesz tiltakozik minden értelmetlen adó beszedése ellen is.
Az elmúlt évben az egészségügyi kormányzat vezetői az öt egészségügyi reformtörvény megalkotásának folyamán kapkodó, az egészségügy szereplőivel nem egyeztetett, népegészségügyileg megalapozatlan és káros törvényalkotói ámokfutásba kezdett.
A korábban tagadott fizetős egészségügy bevezetésének kommunikációjakor alapvető indokuk az volt, hogy ezzel megszűnik vagy legalábbis lényegesen csökken majd a hálapénz. De minden hiába. Kár volt annyi közpénzt elkölteni a szerecsen mosdatására, a médiában hirdetni a megváltó vizitdíj szükségességét, mert a rendelőkben, kórházakban hetekig óriási torlódást, fejetlenséget okozott ennek a sumák adóbehajtásnak a bevezetése. Az sem menti fel önöket a felelősség súlya alól, hogy a néhány hete kinevezett új egészségügyi miniszter asszony bizottsági meghallgatásán arról számolt be, milyen boldog néhány háziorvos, hogy a beteglétszám csökkenése miatt több az ideje, ezért ráér az elszántabb és még fizetni képes betegek tisztességesebb ellátására.
Önök szerint vajon szórakozni jártak az orvoshoz a nyugdíjas betegek, akik évtizedeken át kemény munkával dolgoztak és felneveltek minket? Ez a hála a kormány részéről? Akinek nincs pénze, szenvedjen vagy haljon meg? Tán kevesebb lesz a gond a nyugdíjasokkal?
A korábbi egészségügyi miniszter posztjáról a közvélemény által ismeretlen okból távozott. Dr. Molnár Lajos felejthetetlen alakítása az volt, amikor február 15-én, néhány órával a vizitdíj bevezetése után, sikeresnek ítélte annak hatását. Kuncze Gábor, korábbi SZDSZ-es pártelnök jelenlétében tartott sajtótájékoztatóján kifejtette a volt miniszter, hogy jó, jó ez a vizitdíj, de a hálapénz igazi megszűnése a több-biztosítós rendszer bevezetésétől várható. De akkor kérdem én: minek is a vizitdíj? A betegek és az egészségügy szereplői által is elítélt és méltatlannak tartott hálapénz intézményét önök úgy használják, mint a reform trójai falovát: a hálapénz megszüntetése volt az indok a vizit- és ágydíj, most pedig a több-biztosítós rendszer bevezetésének.
A vizitdíj megbukott, társadalmi elfogadottsága, indokoltsága csekély, a több-biztosítós rendszer bevezetését pedig egyelőre - hála a szocialisták józan belátásának - gátolja.
(15.50)
Úgy tűnik, ez a trójai faló egyébként nagyon biceg, és ki kéne vonni végre a hadrendből. A hálapénzt éppen nem a jelenlegi egészségügyi kormányzat tevékenysége miatt fokozódó ellátási gondok, a növekvő várólisták és az egészségügy szándékos alulfinanszírozása szünteti meg, hanem, ha lehet, még generálja is. A vizitdíj a Fidesz egészségpolitikusai szerint felesleges, ártó, több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz, ami bevezetése óta már bebizonyosodott. S hogy ez nem demagógia és populizmus, mint ahogy önök ezt nyilván állítják, jöjjenek az érvek.
Önök a vizitdíj bevezetésével valójában a betegségek általános forgalmi adóját találták ki. Vannak áfamentes betegségek, mint a cukor- vagy az elmebaj, vagy újabban lesz a sérült tűzoltó, és vannak áfaköteles betegségek, mint a nátha meg az epekő. A beteg akkor fizet adót, ha igénybe veszi a szolgáltatást, éppen úgy, mintha venne egy kiló kenyeret áfával. Ha mindenáron ragaszkodnak tervükhöz, javaslom, hogy a vizitdíjat a jövőben nevezzék befának, azaz betegforgalmi adónak. (Göndör István: Ez nem ez a napirend, képviselő úr!) Ez az igazi átverés; a szankciókkal büntetett vizitdíj bevezetése valójában nem más, tisztelt Ház, mint új adó bevezetése. De legalább ne tagadják!
Az egészségügyi szolgáltatók, ha szabad mondani, minden erkölcsi érzékük ellenére jó szívvel vették a vizitdíj bevezetését. De miért is? Mert önök az elmúlt évben persze a végighazudott kampány után jelentősen csökkentették az egészségügyi szolgáltatók finanszírozását, akár a teljesítményvolumen-korlátozás, akár a hbcs vonatkozásában és persze az alapellátás finanszírozásának tekintetében is. A túlélés esélyének kényszere az, amivel önök le tudják nyomni tisztességes, egészségügyben dolgozó szakemberek torkán ezt a rághatatlan és emészthetetlen falatot.
Önök a konvergenciaprogram végrehajtásával Brüsszelnek kívánnak megfelelni. De így, ilyen áron? A magyar egészségügy szereplőit, elsősorban az ellátandó betegeket hűtlenül kiszolgáltatják. Brüsszelnek tett vállalásuk szerint 2009-ig 250 milliárd forintot vonnak ki az egészségügyből. A gyógyszerkassza 100 milliárddal, a gyógyító-megelőző kassza 150 milliárddal lesz kevesebb. Ennek a hiánynak egy részét kívánták önök ezzel az új adónemmel pótolni, végletekig felborzolva a lakosság és az egészségügy szereplőinek idegeit egyaránt.
Érzik önök is, hogy nincs minden rendben a vizitdíj és az ágydíj körül, hiszen módosították a törvényhez kapcsolódó rendeletet, de ezt is elrontották. A módosítás során ugyanis felemelték és kibővítették az ezerforintos büntető vizitdíjat fizetők körét. Az új jogszabály szerint ugyanis ezt az emelt összeget fizeti minden szülő, aki kiskorú gyermekét indokolatlanul viszi az éjszakai ügyeletbe. Többnyire azt a szülőt büntetik háromszoros vizitdíj megfizetésével, aki kötelességét teljesítve, jóhiszeműen keresi fel az ügyeletet. A nem egészségügyi végzettséggel rendelkező szülő, ha téved a gyermek állapotát tekintve, fizessen.
Miért gerjesztenek feleslegesen ellentétet orvos és szülő között? Az egészségügyi kultúrára nevelés drasztikus, embertelen eszköze az, hogy kétszer is meggondolja a szülő, elindul-e ügyeletre az általa betegnek vélt gyermekkel. A takarékos szülő ezért ügyelet helyett benzinkúthoz viszi majd gyermekét, mert az ott kapható bogyókra még lesz tán pénze.
Tisztelt Ház! A kormánypártok sokszor azzal vádolják ellenzéküket, bennünket, hogy nem kínálunk megoldást, csak minden fantasztikus ötletükre nemet mondunk. Annak reményében, hogy most talán meghallgatnak, javaslataink a következők. Miután a vizitdíj, ágydíj közel három hónappal ezelőtti bevezetése csak kárt okozott, javaslatunk az, hogy ezt a törvényt mielőbb a megszüntetés irányába módosítsák. Ígérem, hogy ezt a törvényjavaslatot a Fidesz egyhangúlag támogatni fogja.
Mielőbb töröljék el a jelenleg érvényben lévő tkv-korlátozást, emeljék reális szintre a hbcs-t, teremtsék meg az alapellátás anyagi feltételeit, s tegyék azt ismét elérhetővé minden beteg számára, anyagi helyzetétől függetlenül. Hangsúlyozzuk, hogy a vizitdíj megszüntetése sem a kórházak, sem a szakrendelések, sem az alapellátás területén nem jelenthet forráscsökkenést. Az egészségügyi reformok közepette tekintsék át annak filozófiáját, s ha a több-biztosítós rendszer bevezetésének gondolata Lovasberényben egyelőre meghiúsult, lássák be, hogy az egész reformfolyamat jelenlegi formájában már nem szolgál semmit, csak rombol.
Javasoljuk, hogy megfelelő finanszírozás hiányában keressenek pénzügyi forrást arra, hogy egy konszenzuson alapuló valódi reform néhány év alatt sikerágazattá tehesse az egészségügyet. Persze a gyógyulás és a gyógyítás sikerére, és nem magánvállalkozások extraprofit-növekedésére gondoltam.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
