MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Valóban így volt, ahogy Szántó képviselő úr is elmondta, hogy a gazdasági bizottságban a törvénytervezet megtárgyalásakor 11 tartózkodó szavazat is volt, és nem véletlen, hogy 11-en a bizottságban úgy ítéltük meg, hogy bőven lenne még mit javítani ezen a törvényjavaslaton, és ezért nem tudtuk támogatni.
Mi az, amivel a bizottság 11 tagja egyetértett a törvényjavaslat kapcsán? Egyetértettünk azzal az úgynevezett tartalmi módosítási résszel, amely a közműkiváltási szabályok módosítását, illetve a kisajátítási eljárásokhoz kapcsolódó eljárási rend segítését, felgyorsítását tűzte ki célul. Úgy látjuk, ahhoz, hogy Magyarországon megfelelő ütemben tudjon az infrastruktúra-, elsősorban a közúthálózat-fejlesztés haladni, ezeknek a szabályoknak a módosítására valóban szükség van. Ha csak ez szerepelt volna a törvényjavaslatban, úgy gondolom, teljes egészében tudtuk volna támogatni.
A nagy probléma valóban az volt, amit a többségi véleményt megfogalmazó Szántó képviselőtársam is elmondott: igen, nagyon hiányosnak és problémásnak találjuk azt a listát, ami a törvénytervezet mellékletéhez van csatolva. Itt a felvezetőben az államtitkár úr is próbálta megmagyarázni, hogy ez a lista miért olyan, amilyen. Azt, hogy nem csak ellenzéki képviselőknek jelent problémát ez a lista, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy más bizottságban lévő kormánypárti képviselő is részt vett a bizottság ülésén, kérdést tett föl és aggályának adott hangot bizonyos útfejlesztésekkel kapcsolatban.
Amiért mi azt mondjuk, hogy csak fenntartásokkal tudjuk ezt a törvénytervezetet támogatni, és tartózkodtunk a szavazásnál, az az, hogy nem látjuk a következetességet és a világos összefüggést az eddig megjelent közúthálózat- és gyorsforgalmiúthálózat-fejlesztési programok és listák között. Arról már nem is beszélek, hogy kormánypárti képviselők kampányígéreteiben mi hangzott el annak idején, pedig lehetne róla bőven beszélni. Tehát nem látjuk a következetességet és a világos összefüggést a különböző, az elmúlt másfél-két esztendőben megjelent közútfejlesztési programlisták, tervezetek és a mostani törvények között, legyen szó akár az autópálya-törvényről, de a 2015-ig szóló közúthálózat-fejlesztési koncepció vagy az indikatív programlista adatai alapján sem látjuk azt a világos következetességet, hogy mi is az, amire a kormány pénzt kíván áldozni, hogyan is fognak megvalósulni azok a közúthálózati fejlesztések, elsősorban a gyorsforgalmiúthálózat-fejlesztés, amire egyébként hazánknak nagyon nagy szüksége lenne. Elsősorban európai uniós források bevonásával kellene ezeknek az utaknak a fejlesztését megcsinálni.
Tehát itt voltak nagyon komoly aggályok - teszem hozzá még egyszer, nemcsak ellenzéki oldalról merültek föl kérdések, hanem kormánypárti oldalról is megfogalmazódtak -, és bizony azt látjuk, hogy azok a meghirdetett programok, amelyek az elmúlt két évben valamilyen módon valamilyen fórumon fölmerültek, csak nagyon foghíjasan köszönnek vissza akár most a törvénytervezet mellékletében, akár ha az indikatív programokat megnézzük. Ez volt hát az a legfőbb indok, amely miatt mi csak tartózkodni tudtunk a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága kapcsán. Ez volt az a fő indok, ami miatt ezt nem tudtuk egyértelműen támogatni; túlságosan sok hiányosságot látunk benne, úgy látjuk, hogy a rendelkezésre álló, döntően EU-s források sokkal jobb csoportosításával és felhasználásával be lehetne és be lehetett volna vonni azokat az utakat is, amelyekről az elmúlt másfél-két évben szó volt, és akkor egy sokkal intenzívebb, sokkal dinamikusabb közúthálózat-fejlesztést lehetne az elkövetkezendő néhány esztendőben elérni. Ezért volt hát az a 11 tartózkodó szavazat a gazdasági bizottságban az általános vitára való alkalmasság tekintetében.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
