SZÁNTÓ JÁNOS
SZÁNTÓ JÁNOS
SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja véleményének ismertetésébe belekezdenék, engedjék meg, hogy néhány mondatot szóljak a gyorsforgalmi közúthálózattal kapcsolatos szabályozás súlyáról és jelentőségéről. Elhangzott a patkó minden oldaláról, hogy az elmúlt évszázad, évtizedek, a hatékony gazdaság nem működik a közlekedés hatékony fejlesztése nélkül, és ez a prognózis várhatóan a XXI. században is megmarad. Egy ország vagy egy régió gazdasági fejlettségét, fejlődésének lehetőségeit alapjaiban határozza meg, hogy milyen a közlekedési infrastruktúra kiépítettsége és színvonala, milyen a közlekedési tevékenységekre vonatkozó szabályozás.
Nincs olyan gazdasági felmérés, amely ne mutatná ki, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése milyen kedvező hatással jár egy adott terület gazdasági fejlődésére. Magyarország fejlődésének tehát egyik alapfeltétele, hogy a gazdasági szereplőket összekötő kereskedelmi folyamatokat közvetítő közlekedés hatékonyan működjön. Ezzel kapcsolatosan kell nekünk is felelősségteljes döntéseket meghoznunk. Úgy gondolom, hogy az Országgyűlés 2003-ban jól döntött, amikor a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésére speciális szabályozást alkotott. De látjuk, hogy az élet több ponton túlhaladta, és ezért ezen változtatnunk kell.
A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény alapján ugyanis Magyarországon korábban soha nem látott mértékben kerültek megépítésre gyorsforgalmi utak és természetesen a továbbiak előkészítése. Ez a törvény kellett ahhoz, hogy a hazai gyorsforgalmiúthálózat-építés meginduljon, új lendülettel tudjon folytatódni, elősegítve ezzel Magyarország nemzetközi és térségi elérhetőségének javítását. A törvényt az elmúlt években több alkalommal is módosította az Országgyűlés, és az azóta eltelt időszakban megszerzett tapasztalatok alapján, valamint a megvalósult útfejlesztések miatt is most szükségessé válik annak módosítása, korrigálása mind tartalmi szempontból, a projekt-előkészítések, ellenőrzések szempontjából, mind pedig az indikatív projektlista szempontjából.
Nézzük hát, mi is ez a törvényjavaslat! A törvényjavaslat, ahogy az előterjesztői expozéban is hallható volt, alapvetően három témában módosítja az autópálya-törvényt. Egyfelől rögzíti, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését a kormány költségvetési forrásokból kívánja finanszírozni, természetesen hozzávéve a magántőkét és európai uniós forrásokat. Ennek érdekében szükséges végigvezetni a törvényjavaslaton a korábbi, programutakra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésére irányuló rendelkezéseket. Az autópálya-törvény mellékletének felülvizsgálata ugyancsak szükségessé vált, hiszen az abban meghatározott fejlesztések többsége már megvalósult, tehát szükséges azokat elhagyni a mellékletből, valamint a 2007-13 közötti időszakban számos gyorsforgalmi közútfejlesztési projekt fog indulni, amelyeket részben uniós forrásból, részben PPP-forrásból fogunk építeni, ezeket pedig be kell emelni a törvényjavaslatba. A törvényjavaslat célja tehát az előterjesztő szándéka szerint és a mi álláspontunk szerint is: az autópálya-törvény mellékletét összhangba kell hozni a kormány indikatív projektlistájával.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A törvényjavaslat harmadik, de jelentőségét tekintve egyáltalán nem utolsó témaköre a gyorsforgalmi utak építésének gyorsítását kívánja elérni a szabályozások módosításaival. Önök előtt is ismert, tisztelt képviselőtársaim, hogy az útépítések során jelentkező egyik leginkább időigényes tényező a közművekkel kapcsolatos akadálymentesítés elvégzése.
(11.00)
Ha például egy útépítés során valamely vezeték a beruházás megvalósítását akadályozza, azt az útépítés érdekében ki kell váltani, azt helyettesíteni kell. A hatályos szabályozás alapján az útberuházást kivitelező vállalkozások, konzorciumok feladata a közműváltások megvalósítása. A közműszolgáltatókkal, illetve a közműcégek tulajdonosaival mint alvállalkozókkal folytatott tárgyalás azonban esetenként jelentős, akár többéves időveszteséggel is jár, hátráltatja a projektek megvalósítását. Az emiatt történő késedelem okán viszont többletszolgáltatásra vonatkozó kötelem, kötbérfizetés nem terhelte eddig a hátráltatókat.
A törvényjavaslatban javasolt módosítás szerint a jövő évben a közmű szolgáltatójának törvényi kötelezettsége lesz a közműszakasz kiváltásának vagy fejlesztésének elvégzése. Ez úgy fog megtörténni a törvényi szabályozás szerint, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kizárólagos fejlesztő és építtetői feladatköreiben eljárva, a gyorsforgalmi út nyomvonalának kijelölését követően záros határidőn belül értesítést küld a közmű tulajdonosának vagy üzemeltetőjének, amelyben arról ad tájékoztatást, hogy a gyorsforgalmi út végleges nyomvonalának kijelölése megtörtént, és erre tekintettel mely közműszakaszok kiváltása vagy fejlesztése szükséges.
A törvényjavaslat szabályozni kívánja a közműszolgáltató kártérítési felelősségét, amennyiben a közmű kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó törvényi kötelezettségének nem tesz eleget. A kártérítési felelősség jogintézményének kodifikálása várhatóan az útépítés szempontjainak leginkább megfelelő magatartás tanúsítására sarkallja majd a közműszolgáltatót. A törvényjavaslat természetesen azt is jelzi, hogy ezeket a felmerült, indokolt és jogosan felmerült költségeket a magyar állam fogja fedezni oly módon, hogy azokat az építtető, vagyis a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által folyamatos elszámolás keretében a közműszolgáltatónak meg fogja fizetni. Ezáltal pénzben kifejezhető többletteher a szolgáltatót nem terheli majd. Úgy gondolom, hogy ezen rendelkezések elfogadása valamennyiünk érdekét szolgálja, hiszen ezen rendelkezések a gyorsforgalmi utak épülésének nagymértékű gyorsulását fogják eredményezni.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló, előterjesztett T/2838. számú törvényjavaslatot az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a lakosságot és a gazdaságot közvetlenül érintő, jó színvonalú törvényjavaslatnak tartja. Különösen pozitív fejleménynek tartja a frakció, hogy a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése a módosítás után közcélú tevékenységnek is fog minősülni.
Természetesen a vita során meg fognak fogalmazódni olyan módosító indítványok, amelyekről már eddig is hallottunk, amelyek még jobbá teszik majd a kihirdetendő törvényt. Ilyen módosító javaslat lehet az, amely teljesebbé teszi az összhangot a kormány indikatív projektlistájával. Ugyancsak megfogalmazódhat majd olyan módosító javaslat is, amely az útvonalak, útépítések nyomvonal-kijelölési hatáskörét kívánja módosítani a beruházások megkezdésének gyorsítása érdekében. De elhangozhat olyan is, amely az elszámolásokkal, az útépítések elszámolásának ellenőrzésével fog foglalkozni.
Kérem tisztelettel valamennyi képviselőtársamat, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot fogadják majd el, ahhoz módosító indítványokkal kapcsolódjanak, ami Magyarország gyorsforgalmi közúthálózata fejlesztésének gyorsításával, a gyorsforgalmi közúthálózat bővítésével az ország érdekeit jobban szolgáló szabályozást és több autópályát, gyorsforgalmi utat fog eredményezni.
Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
