BÍRÓ ILDIKÓ
BÍRÓ ILDIKÓ
BÍRÓ ILDIKÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlja adatvédelmi biztos úr beszámolóját. A bizottság tagjai alaposan áttanulmányozták a beszámolót, és biztos úrnak lehetősége volt a bizottság ülésén szóbeli kiegészítéseket is tenni.
A szóbeli kiegészítés konkrét ügyeket nem érintett, inkább bizonyos tendenciákra mutatott rá. Ilyen tendenciának minősülhet az a két kihívás, amellyel az adatvédelemnek folyamatosan szembe kell néznie, az egyik a technika fejlődéséből ered, a másikat pedig nevezhetjük a bűnüldözés, bűnmegelőzés, a terrorizmus elleni küzdelem jegyében történő együttműködés kihívásának. A beszámoló is azt tartalmazza, hogy az állampolgárok most már nemcsak egyes adatkezelők eljárását kifogásolják, hanem bizonyos módszerek adatvédelmi vonatkozásairól is érdeklődnek. Ilyenek a biometrikus azonosítók, a rádiófrekvenciás azonosítások, kamerarendszerek, nyomkövető rendszerek, akár a rádió-mobiltelefon helymeghatározási szolgáltatásai, akár olyan új adatelemző programok, amelyek a hang stressz- vagy igazmondási vonatkozásait képesek elemezni. Ezek az új módszerekből eredő kihívások a technikai fejlődés lehetőségei kapcsán jutnak előtérbe, és egyrészt megjelennek a különböző jogszabályi rendelkezésekben, másrészt pedig az egyes konkrét, megvalósult adatkezelések kapcsán találkozunk velük.
Örömmel hallottuk, hogy a biztos úr - hűen megválasztásakor megfogalmazott ígéretéhez - munkájában kiemelt figyelmet fordít a jogalkotással kapcsolatos feladatokra. Az adatkezelések vizsgálatában ugyanis csak tüneti megoldást nyújthat egy jogellenesség megállapítása, preventív hatással a jogszabály-véleményezés útján lehet elejét venni a jogellenes adatkezeléseknek.
A bizottság ülésén szó esett a futballhuliganizmus nem létező magyarországi adatbázisának kérdéséről is. A biztos úr kiemelte, nem látja jogszabályi akadályát annak, hogy egy korrekt törvénnyel ilyen adatbázis létrejöjjön. Egyre égetőbb a megfelelő szabályozás megalkotása, és e tekintetben a vonatkozó nemzetközi egyezményhez való csatlakozásunk is hiányt szenved.
Az elmúlt év adatvédelme és a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából külön jelentőséggel bíró, meghatározó tényező volt az országgyűlési és a kisebbségi választás. A beszámoló ismét sürgeti egy, a technikai fejlődés hatásait is figyelembe vevő politikaimarketing-törvény elkészítését.
Az adatvédelmi biztosi intézmény eddigi tizenkét évében mindössze két alkalommal szerepeltek az egyházak külön alfejezetben a beszámolóban. Ezért is hallgattuk érdeklődve, hogy most miért kellett másodjára is külön foglalkozni ezzel a témával. Biztos úr elmondta, hogy 2006-ban olyan jellegű beadványok érkeztek hozzá, amelyek miatt fel kellett eleveníteni az egyházakkal foglalkozó fejezetet, és amelynek külön apropóját adta a Szcientológiai Egyháznál lefolytatott vizsgálat. Ez a vizsgálat az adatvédelem alapjait érintette, azt, hogy kinek az adatával rendelkezik az állampolgár, másról szolgáltathat-e adatot. Olyan alapvető kérdésekre is kiterjedt, amelyek a hozzájárulás jogszerűségéhez igazodnak, valamint a szükséges tájékoztatás tartalmát boncolgatja, amit az adatkezelő köteles nyújtani az érintett számára a hozzájárulás megadása előtt. Ebből a szempontból külön érdekes, hogy a beszámoló tartalmazza az e-méterrel kapcsolatos adatvédelmi biztosi állásfoglalást is. Meg kívánom jegyezni, hogy álláspontunk szerint az ügyben további, esetlegesen ügyészi vizsgálatoknak lenne helye.
Képviselői felvetés kapcsán saját mulasztásunk is előkerült. Kiderült, hogy az Országgyűlés nem igazán tudta megnyugtatóan rendezni, hogy ki minősül közszereplőnek. A közelmúlt történetét vizsgálók számára pedig ez egy ilyen lényeges, kutatásaikat meghatározó kérdés.
Szóba került a bizottsági ülésen a személyes adat, a magántitok, az üzleti titok és a magánadat elválasztásának kérdése. Az egyértelmű, hogy személyes adata csak természetes személynek van. Voltak erről jogértelmezési viták, jogalkotási pontatlanság is előkerült ezen a téren, de ezek eszerint szerencsére megoldódtak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jogi személyeknek ne lenne semmiféle joguk ez ügyben. Aki közfeladatot lát el, annak a feladatával összefüggő adat is közérdekű. Itt az államtitok, a szolgálati titok, illetve az üzleti titok nyújthat védelmet.
Adatvédelmi biztos úr álláspontja szerint - amivel azonban nem mindenki ért egyet, hiszen ő a szigorúbb álláspontot képviseli - a nem közfeladatot ellátó szervezeteknek az üzleti titok mellett is van magánadatuk, és nem minden automatikusan nyilvános abból, ami például egy egyesületnél vagy alapítványnál felmerül. Több bírósági, alkotmánybírósági határozat is van, ami ezeknek a szervezeteknek a magánadatokhoz való jogát elismeri. Az más kérdés, hogy ebben a kérdéskörben az adatvédelmi biztosnak nincs kompetenciája, itt nekünk, törvényhozóknak lenne még jogalkotási tennivalónk, pontosan definiálni főleg a civil szervezetek és szerveződések esetében, hogy adataikat hogyan és miként lehet védeni.
A bizottsági ülésen külön blokkban foglalkoztunk az egészségügyi adatkezeléssel, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben nagyon sok változás állt be. Kiderült, hogy a vizitdíj visszaigénylési rendje miatt a biztos úr az Alkotmánybírósághoz fordult. Ezt azért is fontosnak tartom kiemelni, mert pont tegnap tárgyaltuk a vonatkozó törvény módosítását, amellyel kapcsolatban a biztos úr továbbra is fenntartja aggályait. Talán jó lenne vele a kormányzatnak komolyabb párbeszédet folytatni.
Kiemelkedőnek tartjuk, ahogyan a beszámoló a tavaly őszi eseményeket kezeli. Helyes, ha egy ombudsman megjelöli a konkrét jogsérelmeket, és azok orvosolásának módjára is iránymutatást nyújt, nem nézve, hogy az illető a barikád melyik oldalán szenvedett sérüléseket. Ebben a beszámolóban benne vannak azok a konkrétumok, amelyeket az általános helyettes beszámolójából oly nagyon hiányolunk a mai napig.
(14.10)
A beszámolóból egy negatívum mégis előkerül, ez a negatívum azonban nem az adatvédelmi biztos munkáját érinti, hanem az ügyészséget. Úgy tűnik, az ügyészség nem reagál megfelelően az adatvédelmi visszaélésekre. Több olyan ügy is van, de köztük kiemelkedően a már említett egyházi közösség, amelyeknél az adatvédelmi biztos tényfeltáró munkáját követően az ügyészségnek lépnie kellene. Reméljük, hogy ebben az évben itt is előrelépés lesz.
Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság egyhangúlag elfogadásra ajánlja az adatvédelmi biztos 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót, ám az adatvédelmi biztos tevékenységéről sokkal fontosabb ítéletet hoztak maguk a magyar állampolgárok akkor, amikor intézményét a 2006. év egyik leginkább közmegbecsülésnek örvendő intézményévé tették.
Sikerként könyvelhetjük el azt is többek között, hogy az adatvédelmi biztosnak köszönhetően a személyes adatok védelme az egyik legismertebb alkotmányos alapjogunk lett.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
