DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről támogatjuk az adatvédelmi biztos 2006-os beszámolójának elfogadását, amely szokás szerint alapos tárházát adja az adatvédelmi problémáknak, illetve az azokban az ügyekben meghatározott állásfoglalásoknak.
Az adatvédelmi biztos tapasztalatai szerint már nem az állami adatkezelők adták a bepanaszolt szervek többségét. A tendencia megváltozott, és egyre inkább a magánszektor, a magánszféra adatkezelését sérelmezték az állampolgárok. Sok esetben a panaszosok nem is az egyes adatkezeléseket, hanem azokat a módszereket kifogásolták, amelyek részben az új technikai fejlődés kapcsán kialakultak, és amelyek az állampolgárok ellenérzését váltották ki. Ilyenek például a biometrikus azonosítók, a rádiófrekvenciás azonosítók, a kamerarendszerek vagy akár az adatelemző, egyszerű hazugságvizsgálati szoftverek.
A beszámoló ebben az évben is tartalmazza az elmúlt év legfontosabb statisztikai adatait. Az ügyiratok száma némileg csökkent, ez azonban a biztos tájékoztatása szerint a jogszabály-véleményezések miatt következett be. A panaszügyek száma nem csökkent, a jogszabály-véleményezéseknél viszont figyelembe kell venni azt, hogy az elmúlt év választási év volt, ezért némileg csökkent a jogszabálytervezetek száma.
Sérelmezi az adatvédelmi biztos, hogy bár a schengeni csatlakozásunk kapcsán új feladatokat kapott hivatala, ez mindeddig nem párosult semmiféle költségvetési többlettámogatással. Sőt a megszorító intézkedések miatt még abból a létszámból is vissza kellett vennie, amely az egyéb megnövekedett feladatokkal, a közös európai ellenőrző munkacsoportban való részvételünkkel járna.
Az adatvédelmi ombudsman jelezte az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy az általános biztos és közte ellentétes álláspont alakult ki a pozitívadós-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatosan. Az adatvédelmi biztos felhívta a figyelmünket arra, hogy a maga részéről nem támogatja a tervezett törvényi szabályozást, mert álláspontja szerint az alkotmányos alapjogok szempontjából aggályokat vet fel a tervezet.
Tisztelt Ház! A 2006-os beszámoló közel tízoldalnyi terjedelemben foglalkozik az őszi zavargások kapcsán felmerült adatvédelmi kérdésekkel. Aki végignézte a ma délelőtti vitát, amely délutánra is áthózódott, az láthatja, hogy az eltelt néhány órából legalább egyharmada az őszi zavargásokkal foglalkozott. A szeptemberi-októberi események ugyanis nemcsak az állampolgári jogok biztosának adtak feladatot, hanem az adatvédelmi biztosnak ugyanúgy.
Az adatvédelmi biztos úr beszámolójában részletezi, hogy milyen problémákkal fordultak hozzá a panaszosok. Megtudhattuk, hogy a rendőrség több ízben is adatvédelmi szempontból teljesen jogellenes megkereséssel fordult a kórházakhoz a sérült tüntetők adatai után. A rendőrség a 2006. október 23-24-ei időpontban orvosi ellátásra jelentkezett betegek mindegyikének adatait meg akarta szerezni, válogatás nélkül és tekintet nélkül arra, hogy esetleg kapcsolatba hozhatók-e a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekményekkel. Vagyis az adatszolgáltatás teljesítésével a rendőrség megkapta volna az otthoni sérüléssel, egyéb megbetegedéssel kezelt betegek adatait is. A rendőrség megkeresése alapján az érintett kör kiterjedt volna a pár hónapos csecsemőkre és a nyolcvanéves mozgáskorlátozott állampolgárokra is.
Szintén a rendőrségi eljárást érintette egy másik vizsgálat, amely azokon a bejelentéseken, tájékoztatókon alapul, amelyek szerint a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtás egyes intézményeiben működtetett kamerák felvételeiről az érintettek kérésükre nem kaptak semmiféle tájékoztatást. Számukra a betekintést megtagadták azzal az indokkal, hogy a kamerák a kérdéses intézményekben nem működtek. A kérdéses ügyekben az érintettek azért kérték a felvételeket, mert azokat bizonyítékként akarták felhasználni a rendőrség ellen indítandó eljárásokban, erre ugyanis az információs önrendelkezési jog alapján lehetőségük van.
(14.30)
Tisztelt Ház! A felsorolt ügyek mellett én egy másik problémát is fel szeretnék vetni. Az őszi zavargások kapcsán két gyanúsítotti, ha úgy tetszik, bűnelkövetői körrel állunk szemben: az egyik a tüntetők bűncselekményei, a másik pedig a rendőrök bűncselekményei. Ennek a körnek az adatvédelme - finoman szólva - egyáltalán nem egyformán valósult meg.
Gondolok arra, hogy miközben a tüntetők és esetleg bűncselekményt elkövető tüntetők személyes adatai a teljes nyilvánosság előtt zajlottak, a becenevüktől kezdve a lehallgatott telefonbeszélgetésükig, az arcképük és minden egyes személyes adatuk megjelent, eközben a mai napig egyetlen eljáró rendőr nevét nem lehetett megismerni, nem tudjuk, hogy kik azok, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban.
Nem is beszélve arról, ami a médiában megfigyelhető, hogy míg a bírósági tárgyalásokon a tüntetők esetében a fiatalkorúakat leszámítva minden esetben megmutatják azt, hogy kiről van szó, eközben a rendőrök, akik mégiscsak hivatalos személyként jártak el ezekben az eseményekben, mindenféle kitakarással, eltorzított hangon és egyéb módon jelennek meg. Mindez annak ellenére így történik, hogy a közfeladatot ellátó személy feladatával összefüggő adata nyilvános. Engem a leginkább az érdekel, hogy nincs-e itt valamiféle visszásság. Hiszen az egyik egy magánszemély, aki még ha bűncselekményt is követett is el vagy pontosan ennek gyanúja fennáll, neki a személyiségi adatait nem tartják tiszteletben, amivel ellentétben a hatósági személyek teljes anonimitása látható ezekben az ügyekben. Ha egy kicsit sarkítani akarnék, akkor azt mondanám, hogy nemcsak azonosító jelvény nélkül léptek fel, hanem gyakorlatilag arctalanul egy csomó Anonymus követte el a gyanú szerinti bűncselekményeket.
Azért hangsúlyozom ezt, mert 170 feljelentés érkezett a rendőri brutalitások kapcsán, és több mint 37 esetben már meggyanúsított rendőrökről van szó. Még egyszer mondom, mintha a mai napig is óriási titokban tartanák ezeket, amit én nem értek, hogy miért van. Hiszen ha például az MSZP kongresszusán üdítőt elcsent rendőröket azonnal felfüggesztették a szolgálatból, akkor vajon a másik esetben, akik ennél jóval súlyosabb bűncselekményt követtek el, ez miért nem merült fel? Amennyiben ezeknek a személyeknek a kiléte ismert lenne, akkor felmerülhetne, hogy velük szemben is felfüggesztést alkalmazzanak.
Tisztelt Ház! Összefoglalva úgy látom, hogy ez egy nagyon bonyolult ügy, egyenlőtlennek látom itt a felek harcát, pedig a jog szempontjából ugyanolyan gyanúsítottakról van szó. Adott esetben ha elítélik őket, akkor azt kell mondanunk, hogy bűncselekményt elkövető személyekről van szó, függetlenül attól, hogy rendőrként voltak érintettek ezekben az akciókban, vagy tüntetőként voltak érintettek. A magunk részéről úgy látjuk, hogy a jogegyenlőség elve nem érvényesül ebben a tekintetben, de legalábbis nem maradéktalanul. Ezért szeretnénk, ha ezeket az ügyeket az adatvédelmi biztos úr a jövőben is figyelemmel kísérné, és a 2007. évi beszámoló összeállítása kapcsán kitérne a már megindult eljárások utóéletére, tapasztalataira.
Mindezek után szeretném megköszönni adatvédelmi biztos úr és a hivatal dolgozóinak lelkiismeretes munkáját, beszámolóját támogatni fogjuk a szavazás során, és a 2007. esztendőre is további jó munkát kívánok.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
