PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Úr! Az elmúlt hat évben a vizsgálatok száma több mint a duplájára emelkedett az adatvédelem, az információszabadság, a jogszabály-véleményezés területén, amelyek mellett új hangsúlyos tevékenységként jelent meg a határokon átnyúló vizsgálat, a nemzetközi kötelezettségből eredő együttműködés. A technikai fejlődés, a netpolgár-társadalom is jelentős hatást gyakorolt az adatvédelmi biztos munkájára. 2006-ban nagyon markánsan megjelent, hogy az adataink már nem védhetők a határainkon belül. Az adatvédelmi biztos jogalkotásban való részvétele elsősorban az előkészítő szakaszra vonatkozik.
(14.50)
Konkrét panaszügyekben arra van lehetősége, hogy a jogszabályt sértő magatartást megakadályozza, egy tervezetről nyilvánított vélemény és annak határozott képviselete megelőzheti azt, hogy sok állampolgár sértve érezze alkotmányos jogait.
A vizsgálatok egyre nagyobb számban irányulnak magánjogi jogviszonyhoz kapcsolódó adatkezelésekre, miközben az új technológiákhoz kapcsolódva jogértelmezési kérdések is felmerülnek. Kamerák jelennek meg a munkahelyeken, üzletekben, bankokban, véget nem érő adatfelvétel a hitelképesség vizsgálata jegyében, bonyolult adatszolgáltatási rendszerek ügyfélként, adósként, munkavállalóként. Ezekre a viszonyokra ráadásul a függőség, a kiszolgáltatottság jellemző. Nehézséget okoz a jogszabályi környezet, sok a rendezetlen kérdés, megengedő szabály, így nehéz látni a határt a jogszerű és a jogellenes között.
Az adatvédelmi biztos már kötelező döntést is hozhat, amely ellen az adatkezelő bírósághoz fordulhat. A 2006-os évben két ilyen eset történt, a bíróság mindkét esetben a biztos álláspontját osztotta.
A beléptetőrendszerek már számos helyen alkalmaznak RFID-technológiát. A járművek lopásvédelmi eszköze az autópályadíjak megfizetésére, helymeghatározásra, nyomkövetésre szolgáló eszköz is lehet, de a személyek ellenőrzésére, azonosítására és helyzetének nyomon követésére is lehetőséget ad.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként azt gondolom, az adatvédelemnek a tájékoztatásra kell helyeznie a hangsúlyt. Az egyén magánszférája az, amely technikai eszközök által érintetlen, egyre szűkül.
Tisztelt Ház! A panaszosok továbbra is fordulnak a biztoshoz azért, mert a népesség-nyilvántartó név- és lakcímadataikat direkt marketing cégekhez kiadja. A rendőrséggel kapcsolatban az állampolgárok sok esetben téves információk és jogérzet alapján vélik úgy, hogy a rendőrség jogszerűtlenül jár el velük szemben. A rendőrségi határozatok adattartalmával kapcsolatban a leggyakoribb kifogás, hogy a nyomozást megszüntető határozatban feltüntetett személyes adatok az eljárásban ellenérdekelt felek tudomására jutottak, mivel ugyanolyan adattartalmú határozatot kaptak. A biztos álláspontja szerint ez szükségtelen és veszélyes is. Ugyanakkor amennyiben a balesetben részes, vétlen fél a határozatról abból a célból kíván másolatot kapni, hogy azt jogos kárigénye érvényesítéséhez felhasználja, úgy ez az adatátadás teljes mértékben jogszerű. Sajnos, a Ház a szabálysértési törvényhez benyújtott módosításomat nem támogatta, pedig ezt a kérdést mindörökre rendezhettük volna. A biztos álláspontja továbbá, hogy a gépjármű-körözési adatok nem minősülnek személyes adatnak addig, ameddig egy meghatározott személyhez nem köthetők.
A vám- és pénzügyőrség ellenőrzési tevékenységéhez kapcsolódóan azt a kérdést vizsgálta, hogy az egyéni vállalkozók adatai személyes adatnak minősülnek-e vagy sem. A beadványok jelentős része azzal volt kapcsolatos, hogy az állami adóhatóságnak mely adatokat kell átadni, milyen információkat kérhet különféle eljárásai során, másrészt pedig arra, hogy az adóhatóság mely adatokat tehet megismerhetővé mások számára az adózási információk közül. A biztos szerint aggasztó, hogy a törvényi rendelkezések minden nagyobb módosító törvénycsomag kapcsán kiegészülnek egy-egy átadandó adatfajtával, továbbá az adatátadásban részt vevő adatkezelő szervvel, hatósággal, de az adattovábbítások köre, mértéke, bővítésének indokoltsága nincs megfelelően alátámasztva.
A 2006-os év egyik legjelentősebb problémája a háziorvosok tételes betegforgalmi jelentésének, illetve a BNO-kód vényeken való feltüntetésének kötelezővé tétele volt. Az adatvédelmi biztos átfogó vizsgálatot folytatott le a közgyógyellátás rendszerének adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban is. A korábbi véleményét továbbra is fenntartotta, ezzel a Magyar Demokrata Fórum is teljes mértékben egyetért. Eszerint a megyei egészségbiztosítási pénztár számára nem szükséges a közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító határozat teljes tartalmának megismerése, mert az a tevékenységéhez nem szükséges.
Az egyik biztosítótársaság egy kártérítési ügyben felkérte az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetet, hogy az érintett beleegyezésével készítsen szakvéleményt. A panaszos, érintett ezt követően sikertelenül próbálta megszerezni a szakvéleményt. A biztosító szerint az ő megrendelésükre készült, belső kárrendezési irat, ezért nem adják ki. A biztos nem osztotta ezt az álláspontot.
Egy panaszos kifogásolta az egyik egészségpénztár gyakorlatát, ahol a telefonos és honlapon történő egyenleglekérdezés az adóazonosító jel segítségével történik. A biztos tájékoztatta az egészpénztárt, hogy a centeres általános ügyfél-azonosítójaként az adóazonosító jel alkalmazása aggályos, ezzel én is az MDF képviselőjeként egyetértek.
Az önkormányzatoknál dolgozó szakemberek továbbra is gyakran kérnek konzultációs lehetőséget, jogi állásfoglalást a biztostól. A képviselő-testület és a képviselők tevékenységéhez, tájékoztatásához - például költségvetési kérdések, rendeletalkotás esetén - a biztos szerint elegendő anonimizált, összesített adatok, elemzések átadása. Ezeket viszont bárki megismerheti. A képviselői minőség önmagában nem jogosít személyes adatok megismerésére és kezelésére.
Tisztelt Ház! 2006-ban az egészségügyi politika a finanszírozási gondokra olyan új adatbegyűjtési tervekkel reagált, amelyekről általánosságban elmondható, hogy nem felelt meg az adatkezelés egyik fő elvének, hogy csak a cél eléréséhez szükséges adat gyűjthető be. Sokan kifogásolták, hogy a háziorvosok kötelesek havi rendszerességgel adatokat szolgáltatni az OEP-nek. A kormányrendeleti felhatalmazás megsérti az adatvédelmi törvény kritériumait, ezért formai alkotmányossági okok miatt egyértelműen jogellenesnek minősíthető. A vizsgálat még tart, de eddig megállapította: kifogásolható, hogy a különleges adatok kötelező kezelésének szabályozását a jogalkotó sorozatban rendeleti úton próbálja megoldani, törvényi szintű előírás helyett. Nem tudni, hogy az összegyűjtött adatállományok a jövőben milyen célokat fognak szolgálni, milyen elvek és kritériumok mentén kerül majd sor az adatok feldolgozására.
A munkavállalók egyre tudatosabban figyelnek magánszférájuk védelmére munkahelyükön, ugyanakkor az egzisztenciális kiszolgáltatottságuk miatt ez a jogérzék sokszor pusztán az észlelésre korlátozódik. A jeligés álláshirdetések, valamint a magán-munkaközvetítők adatkezelésének utólagos nyomon követése évről évre visszatérő kérdésként merül fel; az MDF is számtalanszor elmondta a tisztelt Ház falai között a kifogásait.
Az elmúlt években megjelenő, ez évben pedig egyre több beadvány tárgyát képező adatkezelési forma a dolgozó földrajzi helyzetét meghatározó rendszerek alkalmazása is. A jogsértés minden esetben a konkrét ügy vizsgálatával állapítható meg. Általánosságban elmondható, hogy a munkáltató ellenőrzési jogköre nem azonos a munkavállaló megfigyelésével.
Fontosnak tartom, hogy immár évek óta folyik a vizsgálat a Győri Szent István Egyetem adatkezelési gyakorlatának ügyében. A 2004 óta tartó vizsgálatban az egyetem és az érintett kollégium vezetői minimális együttműködési hajlandóságot sem mutatnak, sajnos. Az egyetem egyik kollégiumában ujjlenyomat-vizsgáló beléptetőrendszert vezettek be, majd azóta már a kollégium parkolóját, portáit, folyosóit és lépcsőfordulóit is kamerás megfigyelőrendszerrel szerelték fel. A beléptetőrendszert a rektor már átalakítatta, a kamerás megfigyelés ügyében még a mai napig is tart a vizsgálat.
Az elmúlt években a veszélyes fenyegetés szabálysértés esetében mind a sérelmet szenvedett állampolgárok, mind a bírák jelezték, hogy az elkövető kilétének megállapítása, illetve a bizonyítás nem lehetséges akkor, ha a fenyegetés telefonon keresztül történik, ugyanis az Eht. alapján nem adhatók át a hívó fél adatai a bíráknak. Ilyenkor a bíróság csak akkor tud eljárni, ha a feljelentő ismeri a hang vagy a kijelzett hívószám alapján az elkövetőt, és ezt bizonyítani is tudja. Úgy gondolom, az Eht.-t minél hamarabb módosítani szükséges.
A biztos jelezte az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy adatvédelmi szempontból nem lenne aggályos, ha a vonatkozó törvények módosítása minél hamarabb megtörténne. Ezzel netpolgárként is teljes mértékben egyetértek.
Megjelentek újabb beadványtípusok, így a közösségépítő weboldalak adatkezelésével vagy az IP-cím szolgáltató általi ellenőrzésével kapcsolatban. A biztos egy kérdésre, hogy az interneten használatos különféle azonosítók személyes adatnak minősülnek-e, kifejtette, az elektronikus levélcím, a telefonszám, az msn és egyéb azonosító személyes adat, mert egy természetes személlyel összefüggésbe hozható adatok.
A felhasználó az internetes társadalomban ezekkel az azonosítókkal vesz részt, ahogy az életben a polgári nevével vagy fizikai elérhetőségével. A kéretlen elektronikus levelekkel, spamekkel kapcsolatban továbbra is nagy mennyiségben érkezik panasz. Azt gondolom, erre megoldás lehet a nemsokára az Országgyűlés elé kerülő, az elektronikus kereskedelemről szóló törvény módosítása. Ezt infopolitikusként üdvözlöm.
A hitelintézetek direkt marketing célú adatkezelésével összefüggésben hivatalból is vizsgálat indult, amelynek során a biztos megállapította, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések nem egyértelműek, az elektronikus levelezés vonatkozásában pedig kifejezetten ellentétesek egymással. Több indítvány arra a gyakorlatra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes kereskedelmi cégek a bankkártyával történő fizetés, kiegyenlítés esetén a számítógépes rendszerben rögzítik az adatokat. A biztos megállapította, hogy a cégek eljárása jogszerűtlen, és komoly biztonsági kockázatot rejt magában.
A panaszosok véleménye szerint a biztosító az életbiztosítások megkötése során számos olyan egészségügyi, tehát különleges adatot kér az ügyfelektől, amelyek nem szükségesek a biztosítási kockázat elbírálásához. A biztos megállapította, hogy a biztosító a biztosított esetleges genetikai vizsgálatáról történő adatkérése, illetve a biztosított családtagjainak egészségi állapotára vonatkozó kérdések nem a célhoz kötöttség okán jogellenesek.
(15.00)
Visszatérő probléma, hogy a biztosítók olyan adatkezelési nyilatkozatot íratnak alá ügyfeleikkel, amelyben azok a jövőre nézve a titokkör pontos megjelölése nélkül adnak felmentést az őket kezelő orvosnak a titoktartási kötelezettség alól. Több adatvédelmi biztosi állásfoglalás egyértelműen kimondta, hogy az érintetteknek a hozzájáruló nyilatkozatuk megadása előtt tudomásukra kell hozni, hogy adataikat kik milyen célból fogják kezelni és feldolgozni.
Több panaszos azért fordult a biztoshoz, mert beleegyezése nélkül jelent meg róluk - illetve más esetben kiskorú gyermekeikről - készült fotó az újságokban. A biztos kiemelte, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A Legfelsőbb Bíróság egyik határozata szerint a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor az ábrázolás módja nem egyéni, hanem a felvétel összhatásában örökít meg egy nyilvánosság előtt lezajlott eseményt.
Ebben az évben a gázártámogatásokkal összefüggésben különösen a gázszolgáltatók adatkezelését kifogásolták az állampolgárok. A biztos szerint egy bonyolult, nagy adminisztrációval járó rendszer jött létre, amelyben sok adatkezelő vesz részt, az érintettek számára nehezen követhető az adataik sorsa és a kezelésének a módja. Az adatkezelés folyamatának részletei sincsenek átgondolva.
A társasházak, lakásszövetkezetek adatkezelésével kapcsolatban a legtöbbször felmerülő probléma a közös költségekkel tartozók nevének nyilvánosságra hozatalának, kifüggesztésének a kérdése. Problémák még a társasházakban működő kamerák jogszerűségével kapcsolatban merültek fel.
Fontos kiemelni, hogy az ügyek nagy része nem panaszügyeken alapult; elsősorban egyházi vezetők, tisztségviselők fordultak a biztoshoz állásfoglalást kérve.
Az ügyek közel egyharmada évek óta az önkormányzatok működésnek nyilvánosságával kapcsolatos. A beadványok szerint a zárt ülések elrendelése, az ott hozott döntések nyilvánossága még mindig fejtörést okoz az önkormányzati tisztségviselőknek.
2006 decemberében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium elkészített egy, az önkormányzatok adatkezelésére vonatkozó és az önkormányzatoknak szánt szakmai útmutatót, melyet véleményezésre megküldött az adatvédelmi biztosnak, aki örömmel vette és üdvözölte a kezdeményezést.
A fogyasztóvédelmi szabályok kapcsán a biztos kezdeményezte, hogy az ismétlődő súlyos, szándékos jogsértések esetén a hatóságoknak ne legyen mérlegelési joguk a közzétételt illetően, a jogszabály kötelezze őket erre.
Végül szeretném megköszönni az adatvédelmi biztos úrnak, hogy a képviselői munkánk ellátását és a helyes döntések meghozatalát rendszeresen elősegíti ajánlásaival, és hogy ilyen tartalmas és színvonalas beszámolót terjesztett elő, amit a Magyar Demokrata Fórum nevében természetesen elfogadásra javaslok a tisztelt Háznak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)
