DR. PÉTERFALVI ATTILA
DR. PÉTERFALVI ATTILA
DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Érdeklődők! Az országgyűlési biztos éves beszámolója mindig összegzés a tárgyalt évről, egyszersmind alapvetése, bevezetője a következő évnek.
Ez a mai beszámoló az országgyűlési biztosi intézmény második ciklusának utolsó teljes évéről szól, így egyfajta hosszú távú visszatekintésként is szolgálhat. Adatvédelmi biztosként abban a különös helyzetben vagyok, hogy a megválasztásomat megelőző féléves vitának köszönhetően - a többi biztostól eltérően - még ez az egész év hátravan megbízásomból. Ez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a következő beszámolót már a harmadik ciklus adatvédelmi biztosa fogja benyújtani. Így ez a beszámoló is összegzi az elmúlt évek tapasztalatait, ugyanakkor felvezeti az idei évet, azt az évet, amelyben reményeim szerint sikerül megoldást találnunk néhány újonnan felmerült vagy éppen az elmúlt években folyamatosan duzzadó problémára.
Az elmúlt hat év kétségkívül legmarkánsabb jellemzője az volt, hogy a vizsgálatok száma a korábbi évek átlagához képest több mint duplájára emelkedett, majd ezen a szinten stabilizálódott.
Az ügyszámok emelkedése nagyjából azonos arányban érintette mindhárom fő területet - adatvédelem, információszabadság, jogszabály-véleményezés -, jelentős azonban a szerkezeti változás.
Új, hangsúlyos tevékenységként pedig megjelentek a határokon túlnyúló vizsgálatok, a nemzetközi kötelezettségek és együttműködés.
A szerkezeti változás leginkább az adatvédelemmel kapcsolatos ügyekben figyelhető meg. Az állam mint adatkezelő egyre inkább háttérbe szorul munkánk során, míg a magánszféra adatkezelései egyre többször késztetik a polgárt arra, hogy tollat ragadjon és leírja a sérelmeit. Egyre nehezebb tartani a hagyományos tagozódást is, hiszen számos esetben nem egyes adatkezelők, hanem módszerek azok, amelyek kiváltják a polgárok ellenérzéseit. Ez pedig jelzi azt a jelenséget, amely egyre inkább meghatározza az adatvédők munkáját, nem csupán nálunk, hanem szinte bárhol a világon - ez pedig a technika fejlődésének adatvédelemre gyakorolt hatása.
A biometrikus azonosítók, a rádiójellel működő azonosító csipek, a fejlett kamerarendszerek, adatelemző programok új kihívást jelentenek. Nem csupán azért, mert nehéz lépést tartani a rohamos fejlődéssel, hanem azért is, mert a gondolkodásunkon kell változtatni. A korábbi, az adatkezelőkre és az adatkezelésekre való irányultság helyett teljesen más szemléletet igényel az, ha egy technológiát, annak lehetséges hatásait és alkalmazási területeit vizsgáljuk. Ez a folyamat az elmúlt években a beszámolókon is éreztette hatását.
A további érdekes ügycsoportok között először a kamerák, majd a biometrikus azonosítók kérdéskörét tárgyaltuk külön, most azonban, immár kiemelt helyen, nagyobb terjedelemben foglalkozunk egy újszerű és a jövőben minden bizonnyal meghatározó technológiával, a rádióhullámon alapuló azonosítással.
Ugyancsak megfigyelhető volt az a folyamat is, amely 2006-ban nagyon markánsan megjelent. Adataink már nem védhetők a határainkon belül. A közhatalmi adatkezelések közül a bűnüldözést, a bűnmegelőzést szolgálók azok, amelyek egyre inkább összekapcsolódnak a terrorizmus, a szervezett bűnözés elleni nemzetközi harc jegyében, de európai szinten más jellegű, gazdasági célú együttműködési folyamatok is igénylik a közös adatkezelési rendszereket, adatszolgáltatási csatornákat. A gazdasági szféra pedig már régóta nem ismeri a határokat. A multik korában élünk; a bankok, távközlési szolgáltatók, marketingcégek, de az internetnek köszönhetően még áruházak is, számos országban jelen lévő nagyvállalatok igyekeznek egységes szempontok szerint működni, függetlenül az egyes országokban megjelenő jogi háttértől. Ez sokszor eredményezi, hogy a máshol bevett gyakorlat nálunk jogellenes adatkezelést jelent, egyúttal szükségessé teszi a nemzetközi együttműködést is.
Az ilyen jellegű ügyeinkről a korábbinál terjedelmesebben, lényegesen informatívabban a „Nemzetközi ügyek” című fejezete szól a beszámolónak. Már egyre nehezebb megvonni a határt a nemzeti és nemzetközi ügyek között. A schengeni csatlakozásunk kapcsán 2006-ban az uniós értékelő csoport a hivatalomat is vizsgálta; felkészültségét, alkalmasságát megfelelőnek találta. Ugyanakkor én is vizsgáltam azokat a nagykövetségeket, konzulátusokat, ahol a legtöbb vízum kerül kiadásra. A mi tapasztalatunk is kedvező.
Nemzetközi kapcsolataink tekintetében kiemelkedő jelentőségű volt a 2006. év, hiszen Magyarország rendezte az adatvédelmi biztosok európai konferenciáját tavasszal, ősszel pedig az európai információs jogok biztosainak találkozóját.
Megfigyelhető, hogy szinte minden, a közvéleményt foglalkoztató eseményhez, folyamathoz kapcsolódnak adatvédelmi kérdések. Bár ezt a kijelentést sokan kétségbe vonják, a szeptemberi-októberi fővárosi zavargások tökéletesen igazolják helytálló voltát, így ennek adatvédelmi vonatkozásait külön alfejezetben ismerteti a beszámoló.
E megállapítás természetesen igaz a választásokra is, hiszen ezek adatvédelmi aspektusból is kiemelkedő jelentőségűek, miután a kampányidőszakban akár több millió választópolgár személyes adatai kerülhetnek a pártok, jelölőszervezetek és jelöltek birtokába. Annak ellenére, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választások előtt, mintegy az esetleges jogsértéseket megelőzendő, közleményben hívtam fel a jelölőszervezetek és a választópolgárok figyelmét a politikai kampány adatvédelmi kérdéseivel kapcsolatos fontosabb tudnivalókra, megállapítható, hogy érezteti hiányát a politikai marketing kérdéseit szabályozó, átfogó törvényi szabályozás.
Ugyancsak munkánk meghatározó tényezőjévé vált a jogalkotásban való részvételünk. Ez természetesen elsősorban az előkészítő szakaszra vonatkozik, melynek során egy-egy tervezetről nyilvánítunk véleményt. Ez a munka sokszor nehéz, hiszen jellemzőek a nagy terjedelmű munkaanyagok, illetve esetenként a véleményezésre adott rövid határidő - a néhány órás terjedelemmel - mintegy jelzi: a vélemény kérése inkább formális procedúra.
Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni e tevékenység fontosságát. Míg konkrét panaszügyekben arra van lehetőségünk, hogy a jogszabályt sértő magatartást megakadályozzuk, egy tervezetről nyilvánított vélemény és annak határozott képviselete megelőzheti azt, hogy sok állampolgár érezze sértve alkotmányban biztosított jogait.
A munkánk azonban nem csupán az előkészítő szakaszra korlátozódik. Számos esetben már elfogadott jogszabály megváltoztatását kezdeményezzük a jogalkotónál. E tevékenységünk változó sikert hoz. Előfordult az is, hogy sikertelen egyeztetések, kezdeményezések után az Alkotmánybíróság mondta ki a végső szót.
Miután megválasztásomkor már jeleztem, hogy a jogalkotásnak kiemelt szerepet tulajdonítok, hivatalomban kifejlesztésre került egy számítógépes program is, amellyel nemcsak a folyamatban lévő jogszabály-véleményezéseket, hanem az elfogadott jogszabályokat is nyomon tudjuk követni. Ez a munkánkat segíti annak kapcsán, hogy meg tudjuk nézni, járt-e nálunk a jogszabály, illetőleg van-e benne olyan súlyos adatvédelmi probléma, amely miatt utólagosan kell a jogszabály-módosítást kezdeményezni, esetlegesen Alkotmánybírósághoz fordulni.
(9.50)
S lehetőséget ad arra, hogy ez a program különböző elemzéseket végezzen, ezért a jogszabály-véleményezéseknek is fontos hangsúlyt adtam a beszámolóban, azért, hogy a tisztelt országgyűlési képviselőket is tájékoztassam a jogalkotással kapcsolatos feladatainkról.
Természetesen nem hagyta változatlanul az idő a másik fontos védendő alapjogot, a közérdekű adatok nyilvánosságát sem. A vizsgálatok számának rohamos emelkedése az információszabadságot is érintette. A polgárok egyre öntudatosabbak ezen a téren is; ha tudni akarnak valamit, nem félnek kérdezni a választ birtokló szervtől, ha elutasítják őket, akár harcolnak is azért, hogy tájékoztassák őket arról, amihez közük van.
Jelentős változást hozott az elektronikus információszabadságról szóló törvény is, bár annak teljes körű érvényesülése még várat magára, minden bizonnyal azért, mert még az állam szerveinek is meg kell tanulniuk azt, hogy már nemcsak akkor kell válaszolniuk, ha kérdezik őket, hanem maguktól is tájékoztatást kell adniuk mindarról, ami a polgárokat esetleg érdekelheti. Pozitívum, hogy egyre több állami szerv honlapján található meg a szervezeti felépítés leírása, az egyes vezetők, tisztviselők elérhetőségei, a szerv munkáját meghatározó vagy annak eredményeként megjelenő dokumentumok.
Az újszerű feladatok természetesen új szemléletet is kívánnak. Egyre inkább lehetetlen egysíkú jogászi szemlélettel választ találni a kérdésekre, az adatvédőknek mindig érteni kell a vizsgált terület általános jellemzőihez, sőt immár elengedhetetlen bizonyos szintű informatikai műveltség is. Szükséges tehát a szemlélet változása, és ez szükségessé teszi azt is, hogy a jogosítványok változzanak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán hatályba lépett új szabályok, amelyek egyfajta hatósági jogkört biztosítanak az adatvédelmi biztosnak azzal, hogy kötelező, csak bíróság által felülbírálandó döntési jogkört adnak neki, mindenképpen előrelépést jelentenek. Valószínűsíthető azonban, hogy mire majd lejár a harmadik ciklus is, és az intézmény a maga 18 évével nagykorúvá válik, további szemléletváltozásra és jogszabály-módosításra lesz szükség ahhoz, hogy az adatvédelem valóban hatékony, a modern kor követelményeinek és kihívásainak megfelelni tudó jogintézménnyé válhasson.
Azt, hogy ez az év mit hoz, nem tudhatjuk. Számos régi és új kihívás áll előttünk, ezekkel szembenézni sokszor nehéz feladat. Különösen ilyennek ítélem az úgynevezett pozitívadós-nyilvántartási rendszerre vonatkozó elképzelést. Azt mindenesetre kijelenthetem, munkatársaimmal együtt azon vagyok, hogy az adatvédelem ne akadályként jelenjen meg, hanem a fejlődést helyes irányba mozdító tényezőként, melynek köszönhetően a technikai fejlődés előnyeit úgy élvezhetjük, hogy közben jogainkról sem kell lemondanunk. E helyen is szeretném megköszönni munkatársaimnak az elmúlt évben nyújtott kiemelkedő munkájukat, hogy meg tudtunk felelni a megváltozott feladatoknak és kihívásoknak.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
