DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindjárt az elején szeretném egyértelművé tenni, hogy a benyújtott módosító javaslatot nem támogatja a kormány.
A továbbiakban az elhangzottak kapcsán néhány megjegyzést szeretnék tenni. Ha már itt szóba került, hogy az Alkotmánybíróság mikor és mennyi javaslatot nem fogad el, akkor szeretném figyelmébe ajánlani a tisztelt fideszes képviselőknek, hogy az elmúlt napokban az Alkotmánybíróság nem az önök indítványairól, a kérdéseiről mondta azt, hogy nincs rendben? (Moraj a Fidesz soraiban.)
A következő téma, amit szeretnék megemlíteni: ha Tállai képviselő úr egy picit figyelt volna arra, amit mond, akkor nem tesz olyan javaslatot, hogy a kormány a második félévben felszabaduló tartalékból rendezze a be nem folyt adót, mert nincs ennyi a költségvetés általános tartaléka, képviselő úr, mint amire ön utalt, az általános tartalékban nincs annyi összeg, mint ami a most be nem folyó adóbevételek pótlására szükséges lenne a költségvetésben. Utána kellett volna nézni a számoknak, képviselő úr, egy picit legalább.
És még egy dolog: nem az általános tartalékból biztosította a kormány azt az összeget, amit az első fél év be nem folyó bevételeként a költségvetés egyensúlya érdekében biztosítani kell, hanem a fejezeti államháztartási tartalékból. Ez két nagy különbség!
Képviselő úr, nem reggel lett benyújtva a törvényjavaslat, hanem napokkal ezelőtt lett az Országgyűléshez benyújtva. Csak azért, ha ön nem találkozott vele, akkor az az ön hibája, mások találkoztak a javaslattal.
Ezenkívül, ha itt elegáns megoldást emleget valaki az ügyben, hogy milyen kamattal legyen visszafizetve, meg nagyvonalú eljárást, akkor ki-ki a saját pénzére, ne a köz pénzére kövessen el nagyvonalúságot, meg csináljon eleganciát. Ezért az a kérésem, hogy ilyen javaslatokat, ha valaki saját pénzből finanszíroz, akkor tessék visszafizetni, kinek úgy, ahogyan tetszik.
Azért, mert itt egy erős vita van, szeretnék most néhány idézetet az önök kedvéért elmondani. „Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi törvény 6. § (5)-(9) bekezdései alkotmányellenesek, ezért azokat a jelen határozat kihirdetése napjával megsemmisíti.”
„Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, a vizsgált esetben nem arról az elvi alkotmányossági kérdésről foglalt állást, hogy önmagában - a konkrét szabályozás sajátosságaitól elvonatkoztatva - a kifejtett vállalkozási tevékenységből mint potenciális gazdasági forrásból eredő bevétel adóztatása alkotmányos-e vagy sem. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a már működő jövedelmi típusú, nyereséget adóztató adójogi szabályozáson belül a társasági adó 6. § (5) bekezdésében újként szabályozott adóalap megállapítására vonatkozó konkrét törvényi rendelkezés megfelel-e az alkotmány 70/I. §-ában foglalt, a jövedelmi és vagyoni típusú adókra irányadó, a jelen határozatban szereplő alkotmányos mércének.”
„Az Alkotmánybíróság a társaságiadó-törvény 6. § (5) bekezdésében foglalt, a törvényalkotó által választott konkrét szabályozási módról a vizsgált adójogi szabályozás összes sajátosságára, így különösen a nyereséget adóztató jövedelmi típusú adó adónemére és adótárgyára figyelemmel állapította meg annak az alkotmányellenességét, figyelemmel arra is, hogy a már működő jövedelmi típusú adó szabályozásán belül került sor a kifogásolt adóalap meghatározására. A költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében a törvényalkotó szabadon mérlegelhet abban a kérdésben, hogy a közterhek közül mely közteher képezze alapját a költségvetési bevételek növelésének.”
Szeretném egyértelművé tenni, hogy továbbra is helyesnek, megfelelő módon szabályozandónak tartja a kormány azt az elvet, hogy Magyarországon ne legyen olyan torz gazdaság és olyan torz adófizetési gyakorlat és morál, ami alapján a társaságiadó-bevallást készítő adóalanyoknak mintegy egyharmada fizet társasági adót, ami alapján meglehetősen sokan nem vesznek részt a közteherviselésben Magyarországon azok közül, akik egyébként gazdasági tevékenységet folytatnak az országban. Ezért azt gondolom, hogy tudomásul véve az Alkotmánybíróságát döntését, és egyetértve azzal, hogy a kialakult jogbizonytalanság okán a január-februári hónapokra ez a bizonyos elvártadó-fizetési kötelezettség szűnjön meg, és az elfogadott javaslat alapján ne kelljen fizetési kötelezettséget teljesíteni a vállalkozásoknak - már csak azért sem, mert jelen pillanatban bizonytalanság van a mostanában megszűnő vállalkozások fizetési kötelezettségének teljesítési mikéntjét illetően -, hogy a kormánynak továbbra is egyértelművé kell tenni azt a szándékát, hogy igen, szükség van arra, hogy az arányos és igazságos közteherviselés érdekében azon vállalkozások esetében, amelyek az imént mondott arányoknak megfelelően nem vesznek részt a nyereségadó típusú közteherviselésben, találjunk módot és lehetőséget arra, hogy a következő időszakban megfelelő szabályozással, az adóbefizetés és adóalapok szélesítésével teremtsük meg azt a kimaradó költségvetési bevételt, amely ebben az évben szükséges ahhoz, hogy a vállalt konvergenciapályát Magyarország teljesítse.
Éppen ezért kérem az Országgyűlést, hogy a benyújtott módosító indítvány elutasításával a kormány által benyújtott javaslatot elfogadni szíveskedjen, támogatni szíveskedjen szavazatával, és ennek alapján a sürgős kihirdetéssel minél hamarabb a kialakult jogbizonytalanság megszüntetésére a megfelelő intézkedést tegyük meg.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
