DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bortörvényhez, pontosabban: a forgalombahozatali járulékhoz benyújtott módosító javaslatokról kívánok szólni, hiszen érkezett módosító javaslat a forgalombahozatali járulék mértékének megváltoztatására, a felhasználás céljára, a felhasználás arányaira, tehát számos kérdésben.
Engedjék meg előtte, hogy néhány szóban az előzményeket áttekintsem, mert igazándiból akkor fogunk választ kapni azokra a dilemmákra, amiket szeretnék önökkel megosztani. Az előzményekhez hozzátartozik, az ötlet talán 2003-2004 körül született, a borásztársadalom azt javallotta és kérte, hogy tekintettel arra, hogy az Unióban több versenytársnál nem kell jövedéki adót fizetni, kerüljön megszüntetésre Magyarországon a jövedéki adó, ami 8 forint/literként fungált akkor.
Nyomós és súlyos érv volt az, hogy a versenytársaknak nem kell ezt az összeget fizetni, ugyanakkor azt a választ kapták akkor a borászok, hogy igen-igen, de körülbelül ennyi pénzt használunk a borok marketingjére, tehát visszakapják ezt a pénzt. Innen jött az ötlet, hogy akkor kössük össze, hiszen ha visszakapjuk, az azt jelenti, hogy azért egybe volt az agrármarketing-büdzsé, és nem volt hatékony. Ezzel mindenki elégedetlen volt, még azt is tudom mondani, hogy függetlenül a kormányoktól. Akár polgári, akár szocialista kormány volt, ennek a felhasználásával mindenki elégedetlen volt.
2005 végén született meg a bortörvénynek az a módosítása, ami azt célozza, hogy a jövedéki adó helyett forgalombahozatali járulék legyen. Ez jól hangzott akkor a kampányban, hogy nulla százalék lesz az adó, ami tényleg annyi lett, csak egy másik csatornán be kellett fizetni. Az eredeti ígéret az volt, azt ígérte a szakmának a minisztérium, hogy ez a 8 forint közösségi marketingcélokra kerül. Majd amikor a parlament elé bejött, a parlament elé érkező törvénynél már felvetődött egy új szempont, hogy kerüljön a minőség-ellenőrzésre is ebből a pénzből, és 5:3 forint arányban kerüljön megosztásra, tehát már csak 5 jutott akkor a marketingre. Mire beérkezett a törvényjavaslat a parlamentbe, akkor 60 százalék, ami már csak 4,80 lett a 8 forintból.
Ez a törvény, amit akkor tárgyaltunk, rossz volt, mert az agrártárca nem tudott végrehajtási rendeletet készíteni belőle, hiába hívták fel akkor az ellenzéki képviselők a figyelmet, hogy ez nem lesz jó, ezek eredménytelenek maradtak. Ez azt jelenti, hogy bizony eltékozoltunk egy évet. Na, most történik a csorba kiküszöbölése.
Mi is a célja ennek a közösségi marketingnek? Ennek a közösségi marketingnek megítélésem szerint az a célja, hogy a magyar bor imázsát teremtsük meg a világban. Hogy mivel lehet ezt megteremteni, arról lehet vita - vörös, fehér, édes s a többi -, de egy dolgot azért érdemes elfogadnunk, hogy a legjobb minőségű borokkal lehet megteremteni a magyar borimázst. Zárójelben jegyzem meg, a két világháború között fehérbor-nagyhatalom voltunk.
Most maguknak a termelőknek egy közvetett hozadéka van, az, hogy többet fogyasztanak, tehát növekedhet a borfogyasztás kultúrája, és ez a válogatott, amivel megteremtettük az ország imázsát, ez fogja húzni magával a többi bort is. Szakmai kitörési pontnak, abban eléggé egyetértés mutatkozik, hogy a minőségi fogyasztás aránya célozható meg. A minőségi borkészítés is egy kitörési pontot jelenthet. Éppen ezért szeretném azokat a javaslatokat opponálni, amelyek ezt igyekeznek akadályozni.
Érkezett javaslat, ami a forgalombahozatali járulék mértékét próbálta megváltoztatni, a 8 forint helyett 2 forinttól 50 forintig terjedne ez a járulék, és minél jobb minőségű a bor, annál nagyobb járulékot kellene fizetni. Megítélésem szerint ez helytelen és elfogadhatatlan, hiszen magukkal ezekkel a minőségi borokkal kell az imázst megteremteni. Nem büntethetjük akkor a minőségi borokat, ha ezzel akarjuk és ezzel szeretnénk a magyar bor imázsát megteremteni.
Éppen ezért ilyen irányú javaslatokat nem tudok támogatni, és majd igyekszem egy következő hozzászólásban részletesebben kifejteni.
Köszönöm szépen.
