DEMETER ERVIN

Teljes szövegű keresés

DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Folytatnám: ugye, a forgalombahozatali járulék mértékénél akadtunk el. Font Sándor képviselőtársam is erről beszélt, sőt a javaslata arról szól, hogy ez a mérték borfajtánként legyen eltérő, 2-től egészen 50 forintig.
Igyekeztem ráirányítani a figyelmet, hogy a minőségi borokkal kell megcsinálni az ország imázsát. Ez a kitörési pont, ez a lehetősége a magyar borászatnak, ezért azt büntetni annyival, hogy ötszörösre emelik a jelenlegi járulékot, megítélésem szerint elfogadhatatlan. Valóban van egy szakmai egyezség, amit Herbály Imre képviselőtársam mondott, ami széles körű szakmai egyezség, ami magában foglalja a nagytermelők szövetségét, a magyar szőlő és bor - nem tudom pontosan a nevüket -, a kistermelők szövetségét és számos szervezetet. Természetesen nem állítom, hogy ez a szakma száz százalékát fedi le, de jelentős részét lefedi. Kompromisszumos, tehát olyan szakmai javaslat, amely a szakma közös szellemi termékeit jelenti, mindenféleképpen tiszteletre méltónak és figyelembe veendőnek tartom.
Még egy dologgal megtoldanám a minőségi bor és különösen a védett eredetű borok tekintetében a durva járulékot. Ezeknek a boroknak az eladási ára után kell fizetni a forgalombahozatali járulékot. Valóban, az eladási ár között léteznek olyan arányok, mint amit Font Sándor képviselő úr a javaslatában említ. Előfordulhat ilyen, mondjuk, 25-szörös arány. Csak zárójelben jegyzem meg képviselőtársamnak, hogy a költségeknél is van ilyen különbség. Tehát amíg, mondjuk, asztali bornál a traktor szaladgál, és nem jelent különösebb energiát annak a művelése, mondjuk, egy hegyi vidéken a kézzel kapálós területen egy hektáron a művelési költség elérheti a 800 ezer forintot, sőt a legkiválóbb bortermelők esetében elérheti az 1 millió forintot is. Tehát óriási különbség van a költségekben is ezeknél a boroknál, tehát hogy csak az eladási árat vesszük figyelembe, az elfogadhatatlan.
A szakmai egyezségre hivatkozva mondanám azt, hogy nem lenne szabad más célra felhasználni ezt a pénzt. Itt érkezett javaslat, amit Herbály Imre is említett. A kutatás-fejlesztés valóban egy olyan területe a szőlő- és bortermelésnek - Magda Sándornak és egy harmadik képviselőnek, Godó Lajos képviselőtársunknak is mondom -, valóban egy olyan terület, aminek tekintetében, úgy gondolom, hogy 16-17 éves hiátusunk van, tehát mindenkinek a felelőssége benne van. Ezzel kellene foglalkozni, csak nem ebből az összegből. A kutatás-fejlesztés területén még számos megoldásra váró probléma van, még az intézményrendszer is most kerül átalakításra. Tehát itt számos tennivaló van. Amondó lennék, hogy erre a célra ne vegyünk el.
Van még egy - mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról érkezett - javaslat, mint ahogy látszik, eddig sem ez volt a töréspont a vélemények között, amely azt mondja, hogy vonjunk el 15 százalékot szakképzésre, illetve 10 százalékot szakképzésre, a bátrabb a kormánypárti javaslat. Ezt se javasolnám semmiféleképpen; megoldásra váró probléma. De hát ezen az elven a fodrászoknak kellene külön fizetni a fodrászképzést. Tehát hogy iskolákat zár be, mondjuk egy önkormányzat, egy konkrét iskoláról van szó, a budafoki szakmunkásképzőről, hogy a Fővárosi Önkormányzat ezt be akarja zárni, ebből nem következik az, hogy ennek az egy iskolának a fenntartását ebből finanszírozzuk. Igenis ennek az iskolának a finanszírozását is ugyanúgy kell megoldani, mint bármelyik másik szakoktatási intézményét, legyen ott borászképzés, akár Budafokon, akár Villányban, vagy legyen másfajta képzés. Tehát ezt a részét sem támogatnám.
Azt mondom mindenkinek, hogy ezt a szakmai egyezséget megtartva hagyjuk meg a borágazatnak azt a konszenzusos javaslatát, amelyhez - hangsúlyozni kívánom - a szakma legszélesebb köre adta a véleményét. Mindenki valamilyen formában engedett, és olyan tiszteletre méltó és előremutató eredménynek tartom azt, hogy a borászszakma különböző része - legyen nagytermelő, kistermelő - tudott produkálni egy közös javaslatot, hogy én ezt egy olyan értéknek tartom, amely mindenféleképpen támogatandó.
Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem