GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mivel itt most egy szakmai vita van, úgy gondolom, hogy szakmai közönség előtt fogom elmondani a zárszót, nem a szavazás előtt, mert hátha nem mindenki ennyire szakértője ennek a területnek, mint a jelenlévők.
A törvénynek egy elég szűk részére korlátozódtak a módosítások. Ez azt is jelenti, miután itt hat törvény módosításáról van szó, hogy a többiben viszonylag nagy a konszenzus. Azt gondolom, hogy el is tudjuk fogadni az azzal kapcsolatban egyébként beérkezett módosításokat. Úgy gondolom, már látszott az általános vitában is, hogy ezekkel a korrekciókkal, amik részben persze európai uniós szabályokat írtak át vagy írtak elő, részben pedig az időközben kialakult nemzeti sajátosságokhoz igazították a magyar jogrendet, általában egyetértés volt. Ez igaz az erdőtörvénynél, ahol végül is két oka volt a módosításnak. Az egyik, hogy az energiaültetvény, ami az elmúlt héten lezajlott európai uniós döntések kapcsán, úgy gondolom, még fajsúlyosabban fog jelentkezni a következő időszakban, szabadabb utat nyerjen, és ne kössék olyan szabályok, amelyek egyébként kötötték volna, ha az erdőtörvény hatálya alatt van. A másik pedig az, hogy valljuk meg őszintén, eléggé a fa árával azonosan vagy még lehet, hogy nagyobb mértékben emelkedtek a különböző nem hivatalos cselekmények az erdőben, és ezekre is kellett valamilyen szigorúbb rendelkezéseket is hozni. Ezekkel teljes mértékig egyetértés van.
Az látszott itt a vitából is, hogy azért a legnagyobb izgalmakat továbbra is a borral kapcsolatos szabályok hozták elő, ebből is főleg a forgalombahozatali járulék, ami egy viszonylag régi szabály, és való igaz - képviselőtársaim itt említették -, hogy nem tudtunk olyan végrehajtási utasítást találni, ami a szakmának megfelelt volna. Font képviselő úrnak mondom, hogy ha hatvanszor nem ült le a szakma ebben az ügyben az elmúlt másfél évben, akkor egyszer sem.
Egy biztos, olyan szabályrendszert nem lehet csinálni, ami egy-egy termelői körnek ne tetszene vagy mindenkinek tetszene. Én azt gondolom, én legalábbis nem kérdőjelezem meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alapvető jogosultságát ebben az ügyben. A tanács főtitkára kijelentette a bizottsági ülésen… - és nemcsak ők, hanem azért mások is voltak jelen nyilván ezeken a tárgyalásokon, de azt gondolom, hogy az ő véleményüket az agrárirányításnak kötelessége figyelembe venni, mert ha nem veszi figyelembe, akkor biztos, hogy ennél sokkal rosszabb szabály alakult volna ki.
Úgyhogy szeretném jelezni, miután már megvoltak a módosítások, mi ismételten folytattunk egy egyeztetést, mert nem akartunk úgy se támogatásról, se nem támogatásról dönteni, hogy ezeket az alternatívákat ne vessük föl. Egyértelműen az volt továbbra is a borászszakma döntő többségének a véleménye, hogy ezekkel kapcsolatos módosításokat ne támogassunk. Úgyhogy úgy gondolom, a parlament kellő bölcsességgel majd eldönti, hogy milyen módosítót támogat. Mindenesetre a bor forgalombahozatali járulékával kapcsolatban egyetlenegy módosító javaslatot nem fogunk támogatni. Úgy gondolom, ez nekünk kötelességünk azért, mert megkötöttünk egy megállapodást a borászszakma döntő többségének a képviselőivel.
Elhangzottak ötletek képviselő úrtól az eredetmegjelölésre. Egyértelműen uniós szabály, hogy az asztali boroknál ezt nem írhatjuk elő kötelezően. Az, hogy a borász szakma kiveti-e magából azt a fajta - hogy mondjam - ellentétesen gondolkodó vagy nem a szakma érdekében, csak bizonyos önös cél érdekében gondolkodó kört, aki ezt a tevékenységet végzi, az egy dolog. Sok minden ötlettel elő tudnak állni azok, akiket sért ez a történet. Nem gondolnám, hogy ez csak állami feladat, ugyanis ezek nem hamis borok, szeretném jelezni. Még a képviselő úr is pontosan tudja, hogy mik az uniós szabályok, és el is mondta, tehát mi ezzel szemben hivatalból fellépni nem tudunk. Hogy milyen egyéb szankciót alkalmazzunk egy bizonyos minőségi kategória alatt vagy fölött, erről nyilván tárgyalhatunk, de nekünk azért az Európai Unión belül a jogrendet be kell tartanunk, és nem térhetünk el az áruk szabad áramlása című fejezettől.
Előkerült itt a kutatóintézetek ügye, ugyan szigorúan nyilván nem tartozik a tárgyhoz. Szeretném jelezni, hogy két megoldási lehetőségünk van, egyébként még nincsen véglegesítve a dolog, mert sok jogszabályi kérdést feszeget ez az egész átadom, nem átadom ügy. Az egyik lehetőségünk az, és ez van benne a 2118-as kormányhatározatban, hogy gazdasági társasággá alakítjuk és eladjuk. A másik pedig az, hogy felsőoktatási intézményhez csatoljuk ezeket a kutatóintézeteket. Mi a második megoldást készítjük elő. Elég nagy vitánk van az Oktatási Minisztériummal a különböző jogi és finanszírozási ügyek kapcsán. Szeretném jelezni, hogy az a feltétele az átvételnek, bármelyik intézethez kerül is, hogy egyetlenegy fillér támogatást mi ehhez a tevékenységhez adni nem fogunk. Tehát aki ezt bevállalja, és úgy tűnik, hogy azok az intézetek vállalják be, akikkel korábban tárgyaltunk, és közte van, jelzem, a gyöngyösi főiskola is, olyan intézetek, ahol a négyből háromnál egyértelműen jelenleg is van borászképzés, tehát illeszkedik a rendszerükbe. A negyedik is egy agrárintézmény, annak is még jobban illeszkedik a rendszerébe, mint egy nem agráriummal foglalkozó intézetnek.
Azt is szeretném jelezni, hogy komoly adósságállományt is át kell venni némelyik esetben. Ugyanis pont a kecskeméti kutató az, ahol a kincstári biztos ellenére tovább növekedett az adósságállomány. Itt nem lesz egyszerű feladata annak, aki ezt működtetni fogja.
Azt is szeretném jelezni, hogy ezek az innovációs központok, tudásközpontok nemcsak kutatóintézeteket fognak működtetni, hanem az alsó szintű vagy a középszintű oktatástól kezdve a kutatásig egyben kezelnénk az agártudományos életet. Ez például meg tudja oldani a Soós István Szakközépiskola problémáját is, hiszen ebben is történtek lépések, hogy ugyanebbe a körbe, nyilván nem a gyöngyösi főiskolához, hanem egy másik egyetemhez lenne integrálva, és ezzel megoldódna az a kérdés, hogy nem megfelelőképpen finanszírozható az intézmény. Csak sajnos itt is törvényi gátjai vannak, ugyanis jelenleg egyetem nem lehet középiskola fenntartója, tehát valami megoldást itt is majd találnunk kell. Az idő pedig eléggé sürget bennünket, mert köztudott, hogy a finanszírozás némelyik esetben elég problémás most is. Ugyan van köztük olyan kettő, ami gyakorlatilag önmagát is eltartja, tehát nem nagyon igényel különösebben támogatást, pont az ott végzett jó gazdálkodás és jó termelői tevékenység miatt, majdnem mindegyiknél ez létezik, hogy ezt tudja kezelni.
Azt gondolom, hogy ezekre a törvényekre egyértelműen szükség volt, ez látszott a vita kapcsán is, és remélem, hogy ezzel már a bortörvénnyel kapcsolatos anomália is megszűnik, ami a másfél évben zajlott. Szeretném hangsúlyozni, hogy nyilván ez azt is jelentette, hogy ebben az időszakban nem volt jövedéki adó, tehát azért a borásztársadalom olyan nagy kárt ebben a történetben nem szenvedett. Igaz, hogy nem is kapott érdemi, a korábbinál nagyobb marketingsegítséget, de szerintem kevesebbet sem. Ha megnézem a kiállítások számát meg egyebet, pontosan ugyanannyi kiállításon vettünk részt, vettek részt közösen.
(20.50)
Úgyhogy én kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a kormány által is támogatott módosító javaslatokat, várhatóan a jövő heti szavazáson, és a végszavazásnál pedig ezt a hat törvényt érintő jogszabálytervezetet is támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
