DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdést, mert lehetőséget ad arra, hogy beszéljek itt, az Országházban a külpolitikai stratégia készítésének a menetéről, arról, hogy hol is tartunk.
Magyarország furcsa kettősségben létezik a rendszerváltás óta. Egyrészt az ország nyitottá vált, ami igaz a gazdaságunkra. Egy kis ország gazdasága számára különösen fontos a nyitottság, és nagyon erősen meghatározza a gazdaság előrehaladásának lehetőségeit az, hogy hogyan él a nyitottsággal. De igaz ez a nyitottság kommunikációs szempontból és mindenféle kapcsolati szempontból is. Az önkormányzatok, a civil szervezetek, de az állampolgárok maguk is nagyon sokféle kapcsolatban vannak a külvilággal. Közben azonban, főleg az utóbbi években, mintha befelé fordulást tapasztalnánk, a belső vitáinkra figyelünk ahelyett, hogy az energiáinkat arra fordítanánk, ami a legfontosabb lenne az országban, hogy éljünk a nyitottsággal és a nyitottsággal járó lehetőségekkel.
Valóban nagyon intenzív munka kezdődött a reformok területén. Belül kell megalapozni Magyarország sikerességét, de a reformok hozománya, eredménye a külpolitikánkban, a külkapcsolatainkban fog jelentkezni, gazdasági eredményeinkben, amelyek nagyrészt az országon kívül realizálódnak.
Azt is látjuk, hogy a külkapcsolatok területén ahelyett, hogy élnénk a lehetőségekkel, nagyon sokszor - főleg az ellenzéktől indítva - az ország, illetve a kormány lejáratására való törekvéseket tapasztalunk. Ilyenkor sajnos azt látjuk, ennek az az eredménye, hogy az ország kerül rosszabb helyzetbe, miközben azt is tudjuk, hogy az országról kialakuló kép nagyon keményen versenypolitikai tényező. Ha olyan kép alakul ki rólunk, hogy ez egy együttműködő, együttesen sikerre törekvő ország, akkor az vonzza a befektetéseket, vonzóbb a turizmus számára és sok mindenki számára, ezért is fontos, hogy együtt gondolkozzunk a jövőről.
Köszönöm.
