DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett törvényjavaslat két témakört ölel fel: egyrészt a polgári perrendtartásnak a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő módosításait tartalmazza, másrészt az igazságszolgáltatással összefüggő más törvényeket, így a bírák jogállásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról, továbbá az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényt érinti. A javaslat mindkét témakört illetően a közelmúltban fölvetődött kérdések megoldását célozza.
Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó XX. fejezetének módosítását a 2006 decemberében elfogadott, a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény, valamint az egyes közigazgatási szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletek tették szükségessé. A közigazgatás átalakításának egyik elemeként ugyanis jelentősen megnőtt a regionális illetékességgel működő közigazgatási szervek száma, míg a megyei szinten az eddiginél kevesebb szerv működik.
A közigazgatási perek illetékességi szabályait illetően a rendező elv az volt, hogy az ügyfélhez legközelebb eső bíróság járjon el. Mivel 2006. december 31-ig ez döntő többségében egybeesett az első fokon eljárt szerv székhelye szerinti megyei bírósággal, a törvény az elsőfokú szerv székhelyéhez kötötte az illetékességet.
A regionális szervek számának jelentős növekedésével azonban az ügyfél szempontjából kedvező rendező elv már csak a kódex szövegének módosításával, az illetékességi ok rendszerének átalakításával tartható fenn. A hatályos Pp. szerint ugyanis sok esetben, például adó- és illetékügyekben, munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek határozatai esetében, fogyasztóvédelmi ügyekben vagy nyugdíjügyekben az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye a régió más megyéjében található, amely az ügyfél lakóhelyétől távolabb van, és így a távolabbi megye megyei bíróságához vagy munkaügyi bíróságához lenne kénytelen a felperes tárgyalásra járni.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács teljes egyetértésével kialakított, Pp.-t módosító részének lényege, hogy ezentúl a felperes, vagyis az ügyfél lakó- és tartózkodási helye fogja meghatározni a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság illetékességét azokban az ügyekben, ahol első fokon a regionális szerv jár el. A megyehatárokat át nem lépő illetékességi szervek, például a jegyző esetében ugyanis a jelenlegi helyzetet nem kell módosítani, az most is az ügyfélnek kedvez.
Az országos illetékességű szervek ügyeiben pedig eddig is a Fővárosi Bíróság járt el, mivel speciális szakértelem országosan csak egy bíróság tekintetében biztosítható hatékonyan. A javaslat e tárgykörben rendelkezést tartalmaz arra nézve is, hogy a 2007. január 1-jétől indított ügyekben az eljárást át kell tenni a törvényjavaslat által megállapított illetékességi szabályoknak megfelelően, így az időközben megindított perek esetében sem éri hátrány az ügyfeleket.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a tavalyi évben döntött a bírósági fogalmazók felvételi és képzési rendszerének átalakításáról. A jogi egyetemekről kikerülő, a bírói hivatás iránt érdeklődő fiatalok számára az igazságszolgáltatási pálya első lépcsője a fogalmazói kinevezés és a bíróságokon eltöltött legalább hároméves joggyakorlat. Éppen ezért a kormány is támogatja azt az új rendszert, amely a bírósági fogalmazói állások betöltésének menetét átláthatóbbá, egységesebbé, a mai munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodóan korszerűbbé teszi. Az új rendszerben a bírósági fogalmazói állások betöltése során a jelentkezőknek írásbeli és szóbeli részből álló felvételi versenyvizsgát kell majd letenniük, melynek megszervezéséről a tavaly felállított Magyar Bíróképző Akadémia gondoskodik. A bírósági elnökök a felvételi vizsga eredményének figyelembevételével dönthetnek a fogalmazók kinevezéséről. A javaslat ennek a rendszernek a jogszabályi hátterét teremti meg a fogalmazók jogállását rendező törvény módosításával oly módon, hogy az alapvető szabályok törvényi szinten kerülnének rendezésre, a felvételi rendszer pályázókat is érintő részletszabályai egy, az OIT egyetértésével kiadandó rendeletben kapnának helyet, míg a felvételi vizsgával kapcsolatos igazgatási szabályokat továbbra is az OIT határozná meg szabályzatban. Annak érdekében, hogy az idén nyáron diplomát szerző fiatal jogászokra ez az új rendszer már alkalmazható legyen, szükséges a javaslat mielőbbi elfogadása. Az elkészült és szándékaink szerint mihamarább hatályba lépő javaslat mind az ügyfelek alkotmányos jogaival, mind a szakmai kívánalmakkal összhangban van.
A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
