BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Hozzászólásomban először szeretnék felvázolni néhány gondolatot, hogy Pécs számára, illetve a dél-dunántúli régió számára mit jelent az autópálya.
Önök előtt is ismert tény, hogy valamikor a 80-as években egy meglehetősen fejlett, gazdag iparral és bányászattal rendelkező régió volt a Dél-Dunántúl, benne Baranya, és Pécs városa. Ez a rendszerváltás során megtört, sajnos leépültek az iparágak, több tízezer munkahely szűnt meg, és ez rányomta a bélyegét a régióra. Ettől kezdve folyamatosan maradt alul a fejlődő területekkel, tehát elsősorban Magyarország azon boldog részeivel szemben, ahol autópálya vagy autóút vezetett.
Attól kezdve folyamatosan szorgalmaztuk az autópálya megépítését, hogy Pécs városát is el lehessen érni közúti forgalomban. Sajnos a munkanélküliség egyes dél-baranyai területeken, Sellyén, az Ormánság környékén 25-30 százalékos mind a mai napig. Nem érkezik az idegen tőke, nincsenek befektetések, és a régió folyamatosan csúszik lefelé.
Nem állunk sokkal jobban más közlekedési viszonyokban sem, hiszen a vasúti közlekedésben 1995-ben még 2 óra 40 perc alatt ért fel az intercityjárat Pécsről Budapestre, mára sajnos 3 órára esett vissza ez az idő. Bár a MÁV képviselőitől ígéretet kaptunk, hogy most a 2007. év során felújítják a vasútpályát Pécs és Pusztaszabolcs között, és ezzel lényegesen rövidebb lesz ez a menetidő Pécs-Budapest között, tehát vasúton gyorsabban fogunk tudni közlekedni. De a fejlesztést folytatnunk kell ezen a területen, hiszen Pusztaszabolcs és Budapest között is sor kell hogy kerüljön korszerűsítésre, mert Pécs Európa kulturális fővárosa lesz, és itt nemcsak közúton, hanem vasúton is biztosítani kell a megközelíthetőséget.
A pécsi repülőtér, pontosabban a pogányi repülőtér fejlesztésébe a város óriási energiát fektetett. Ennek a beruházása csak azt mondom, hogy háromnegyedig kész igazából, hiszen a leszállópályát meg kell hosszabbítanunk ahhoz, hogy nagyobb gépeket is tudjunk fogadni, és ez is a régió felemelkedését szolgálja, hiszen nem messze a repülőtértől működik Európa egyik legkiválóbb gyógyfürdője, Harkány, nekik is elengedhetetlenül szükségük van erre, hogy a repülőtér használható legyen.
Végezetül fel kell említenem azt is, az előzmények felsorolásával, hogy Pécs az az egyedüli nagyváros ma Magyarországon, amelyet 130 kilométeres körzetben nem ér el autópálya. Ebből a dologból mindenképpen ki kell törnünk, és ahogy itt előttem önök is hangsúlyozták, ez bizony nem a régió vagy nem Pécs magánügye, vagy egyáltalán nem egy kegyet jelent a területnek, hogy megkapja az autópályát és kiépül, hanem bizony ez az országnak is érdeke, hiszen nemrégiben fogadtuk el a pólusprogramokat, amelynek értelmében Budapest túlsúlyával szemben öt, pontosabban hat pólushelyet jelöltek ki az országban, és az egyik ezek közül Pécs városa.
A város ahhoz, hogy ezt a feladatát és szerepét be tudja tölteni, tehát a korszerű ipar kiépítésében érdemben szerepet tudjon vállalni és az ország felemelkedéséhez érdemben hozzá tudjon járulni, ehhez elengedhetetlenül szükséges a közúti forgalom fejlesztése, nevezetesen az autópálya megépítése.
(11.00)
A pólusprogram tartósan teremt munkahelyet. Sokkal jobban bement a köztudatba, hogy Európa kulturális fővárosa lesz 2010-ben a város, és ahhoz, hogy ide rengeteg turistát, látogatót vonzzunk, és azoknak lehetővé tegyük, hogy megérkezzenek, természetesen a közlekedést fejleszteni kell. Az említett két közlekedési fejlesztés - a repülőtér és a vasúti közlekedés - mellett a leglényegesebb talán a közúti közlekedés. Különböző tanulmányok szólnak arról, hogy a közúti közlekedés fejlődése sokkal dinamikusabb és sokkal többen alkalmazzák akár áruszállításra, akár a személyi közlekedésben, mint más közlekedési lehetőségeket; a légi és a vasúti közlekedésre gondolok. Ezért rendkívül nagy szükségünk van arra, hogy ezek a fejlesztések megtörténjenek.
Néhány szót szeretnék szólni a műszaki paraméterekről. Ez azért is rendkívül fontos, mert többen kiemelték, hogy miért szakaszosan kerül megépítésre az M6-os autópálya. Nos, elsősorban azért, mert a Szekszárd-Bóly közötti szakaszon - a magam részéről tájékozódtam az autópálya-fejlesztési ügynökségen, és tőlük kaptam meg ezeket a paramétereket - öt csomópont kerül kiépítésre, négy alagút kerül megépítésre, melyek közül az egyik 1300 méter, a másik 865, a következő kettő pedig 400 méter körüli hosszúságú lesz. Ez azért nagyon lényeges a mi szempontunkból, mert a mai technikai-technológiai feltételek csak arra elegendők, hogy naponta három métert tudnak haladni a kivitelezők. És hogy technikai-technológiai szempontból ez elkészüljön, ahhoz bizony két évre van szükség. Tehát ahhoz, hogy a Szekszárd-Bóly közötti kritikus szakasz kivitelezése megtörténhessen, kell a két év, és 2007 végén el kell kezdeni a kivitelezést, a beruházást, és a parlament a maga módján ehhez hozzá tud járulni. Nagyon fontos, hogy három völgyhíd kerül megépítésre, ami az alagutakhoz hasonlóan szintén komoly technológiai időt vesz igénybe. Ezeket a folyamatokat egyszerűen nem lehet gyorsítani, ezért van szükség arra, hogy az év végére rendezzük és a kivitelezőnek átadjuk a területet, hogy felvonulhassanak és megkezdhessék az építkezést.
A Bóly-Pécs közötti szakasz mintegy 30 kilométer, ahol sík területen megy át a forgalom, itt tehát nincsenek hasonló technológiai akadályok. Számomra ugyanígy megnyugtató volt, hogy a Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszon - ahol a kiviteli tervezés kerül kiírásra, tehát ennek a megkezdésére kerül sor - is sík területen halad át az autópálya, tehát itt sincsenek olyan technikai-technológiai feltételek, amelyek akadályoznák a kivitelezés gyorsaságát. A pénz és a koncessziós szerződések megkötése után itt is lehetővé válik, hogy a kivitelezés végre megtörténjen.
Igen érdekesnek tartom azt, amit MDF-es képviselőtársam említett, hogy a határig tartó 19 kilométeres szakasz is kerüljön megépítésre. Ez azért rendkívül fontos, mert a várost, az országot délre megnyitja, és a horvát autópályával való összeköttetés révén egészen a tengerpartig sor kerülhet egy sokkal jobb, sokkal dinamikusabb forgalom kiépítésére.
A vitában többször is elhangzott, hogy milyen áron történik mindez. Azt tudom mondani, hogy amikor egy koncessziós szerződést megkötünk, akkor majdnem mindegy, hiszen ha beleszámoljuk a költségekbe, mit jelent az, hogy a város közel egy évtizede nem jut autópályához, mit jelentett a város, a régió számára az, hogy nem érkezett meg az a tőke, amely a fejlődést, a fellendülést hozhatta volna, és ha hozzátesszük, hogy minden év késés, minden év csúszás mit jelent számunkra, milyen veszteség ér ezáltal bennünket, akkor azt hiszem, hogy az árakat egy kicsit más színben látjuk, és másképp vetíthetjük magunk elé.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ki kell számolnunk az elmaradt hasznot is, hiszen közgazdasági értelemben az is szerepel, hogy ez milyen árakat jelent számunkra. Mit jelent az, hogy közel egymillió ember, aki a régióban él, lehetőségeit bekapcsoljuk az ország vérkeringésébe egy elmaradt autópálya-beruházással, illetve hogy ennek a késleltetésével milyen költségek jelentkeznek? Nagyon kérem önöket, hogy amikor erről vitatkozunk és erről beszélünk, akkor ezeket a szempontokat is vegyük figyelembe, hiszen ahhoz, hogy a Dél-Dunántúl, Baranya folyamatos lecsúszását megakadályozzuk, erre elengedhetetlenül szükség van.
Felírtam magamnak néhány dolgot, amit képviselőtársaimtól idézek. Név szerint azért nem vetem fel, mert nem akarok kétperces vitákba belebonyolódni. Több mint puszta kiírás ez. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elkezdünk beszélni arról, hogy milyen finanszírozással oldjuk meg. Itt kész tervekről van szó. A tervek kidolgozottak, előkészítettek a munkafolyamatok, megkezdték a tárgyalásokat az E.ON-nal, hogy áramot, energiát biztosítsanak a kivitelezők számára, hogy az alagutak közelében - ahogy a zöld utat megkapja a beruházás - megkezdhessék a munkát. Nemcsak balesetveszélyes a 6-os, nem erről van szó, hanem arról, hogy a 6-oson nem lehet azt a forgalmat lebonyolítani, mint amit egy autópályán le lehet bonyolítani.
Végezetül újra szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon nagy szükségünk van tőkére. Már most tudjuk, hogy bizonyos beruházások nemhogy nem érkeztek meg, hanem attól félünk, hogy mivel az összeköttetés a város és Budapest között, illetve a város és a nemzetközi vérkeringés között nincs meg, elmennek a befektetők a városból. Ezt szeretnénk elkerülni. Ezért kérem tisztelettel a parlament hozzájárulását. És azt kérem, hogy erre a beruházásra minél hamarabb kerüljön sor, minél hamarabb adjuk meg a zöld utat.
Elnök úr, köszönöm szépen.
