DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Tulajdonosi Közgyűlés! A hozzászólásomban nem kívánok foglalkozni az alapító okirat módosításával, hiszen a tekintetben szemmel láthatóan széles körű az egyetértés. Nem kívánok foglalkozni az MTI jogállásáról szóló törvény módosításának szükségességével sem, hiszen egyrészt én magam is egyetértek azzal, másrészt pedig napirenden van egy ötpárti parlamenti egyeztetési sorozat, amely a média világát szabályozó törvények módosítását tűzte napirendre, benne a digitális átállásról szóló törvényt, médiatörvényt, és őszintén remélem, hogy ide lesz majd csatornázható az MTI-törvény módosítása is.
Azt is szeretném leszögezni, hogy nem kívánok azzal sem foglalkozni, amit Halász alelnök úr az első körben elmondott. Megszoktuk már, hogy amikor alelnök úr nyilvános szereplési lehetőséghez jut, akkor bármi van napirenden, minden kérdésről mindig ugyanaz jut az eszébe; ráadásul hallottam régen egy bölcsességet valakitől, aki azt mondta, hogy a rosszindulatú és provokatív célú beszéddel szemben az a legjobb fegyver, ha egyszerűen csak átlépünk rajta, levegőnek nézzük, és tudomást sem veszünk róla. Márpedig én nem tudom másnak, mint rosszindulatú, provokatív célú beszédnek minősíteni azt, amikor valaki az MTI elnökén kéri számon azt, hogy egy miniszterelnök valahol és valamikor mit mondott el.
Amivel viszont foglalkoznék - és ez izgalmasabb kérdés -, az Tellér képviselő úr hozzászólása volt, amikor is sorolta azokat az indokokat, hogy a Fidesz miért nem akarja elfogadni az MTI beszámolóját. Mindig izgalmas logikai kísérletnek tartottam azt, amikor a politika a saját mulasztását kéri számon egy szervezettől, amit ráadásul ő maga felügyel.
Tellér képviselő úr első indoka az volt, hogy rossz az MTI jogállásáról szóló törvény. Azt gondolom, hogy ha ebből indulunk ki, akkor csak becsületre méltónak minősíthetjük azt, hogy ilyen törvényi feltételek mellett, azokhoz szükségszerűen igazodva teljesítette és végezte a tevékenységét az MTI. De a saját felelősségünket számon kérni rajta olyan, mintha egy egyetemi oktató azt kérné számon a diákjától, hogy miért nem olvasta el azt a könyvét, amit ő maga igazán még meg sem írt.
Azt gondolom, az MTI-től azt lehet számon kérni, hogy a számára kiszabott jogszabályokat betartja avagy sem; azokhoz igazítja a tevékenységét avagy sem. Ha baj van a törvénnyel, képviselő úr, akkor azt nekünk kell módosítani, nekünk kell olyan normálisra szabni, hogy még jobbá tegye az MTI működését.
A másik ok, amit Tellér képviselő úr az el nem fogadás indokaként felhozott, az az, hogy most, 2007 tavaszán tárgyalunk egy 2005. évről szóló beszámolót, vele együtt a 2006. évi irányelveket. Megint ne kérjük számon az MTI-től a saját felelősségünket! Az MTI ugyanis a számára kiszabott határidőre benyújtotta a beszámolóját, és mindazt, amit a törvény előír számára. Ez 2006. május 30-a vagy 31-e volt, ha jól emlékszem. Arról a legkevésbé az MTI tehet, hogy akkor mi - Tellér képviselő úr, ön is meg én is, meg mindenki, aki itt ül - egészen mással voltunk elfoglalva. Kampányoltunk, előkészítettük a választást, tettük a dolgunkat. Magyarán szólva legközelebb csak 2006 őszén, a 2006. év vége felé tárgyalhattuk volna meg az MTI beszámolóját, de akkor - majdnem biztos vagyok benne, hogy - ugyanezeket az érveket hallottuk volna, mert akkor is már bizonyos értelemben késő volt.
(21.30)
Végül a harmadik érv, amit képviselő úr mondott, és ami miatt nem kívánja elfogadni a beszámolót, azok az állami számvevőszéki jelentésben megfogalmazott kifogások voltak. Én figyeltem elnök úr beszámolóját, ő igenis reflektált az Állami Számvevőszék jelentésére, mert világossá tette, hogy útmutató számára mindaz, amit kifogásként az Állami Számvevőszék megfogalmazott, és azok figyelembevételével igazítja majd hozzá a működését az MTI a jogos kifogásokhoz.
De tegyük szívünkre a kezünket! Aki figyelmesen elolvassa az Állami Számvevőszék jelentését, az nem talál benne olyan kifogást, ami megbénította volna, vagy visszatetszővé tette volna vagy visszásságokra okot adóvá tette volna a Magyar Távirati Iroda működését. Olyan dolgokról van ebben szó, amit bárhol bármikor eddig bármilyen szervezet esetében az Állami Számvevőszék következetesen kimutatott, még a törvények végrehajtásáért felelős kormányzati hivatalokban, minisztériumokban is, és teljesen mindegy, hogy éppen a Fidesz volt a kormánykoalíciót alkotó többség, vagy éppen az MSZP volt a kormánykoalíciót alkotó többség.
Azt hiszem, az Állami Számvevőszék alaposságát mutatja ez a jelentés, de azt is mutatja, hogy a szóba hozott kifogások javíthatók, helyre tehetők, és a szándék - itt volt, hallottuk elnök úrtól - megvan az MTI-ben, hogy ezeket akceptálja, mérlegre tegye, és betartsa. Amúgy is azt hiszem, figyelemre méltó az, ami az MTI-nél történt az elmúlt három évben, egy olyan időszakban, amikor egy korábbi, monopolhelyzetben lévő MTI-ből egy piaci versenyben szereplő intézményt kellett előállítani. Egy olyan piaci versenyhelyzetben, amikor nemcsak más hírszolgáltatók is megjelentek a piacon, hanem amikor szemmel láthatólag az országos médiák egyre inkább törekednek arra, hogy ne vásároljanak híreket, hanem saját maguk oldják meg a tudósítói rendszerükön keresztül a saját maguk hírellátását. Azt hiszem, ebben a helyzetben nyereségessé tenni az MTI-t figyelemre méltó és elismerendő teljesítmény.
Éppen ezért azt javaslom valamennyiünknek és főként a Fidesznek, gondolja végig az álláspontját, ha kell, ezt vizsgálja felül, és fogadjuk el közösen ne csak az alapító okirat módosítását, hanem az MTI beszámolóját is.
Köszönöm szépen a figyelmet.
