DR. PETŐ IVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. PETŐ IVÁN
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Én normálisan szeretnék hozzászólni, csak az időtartamról beszélek. Lukács képviselő úr váltotta ki belőlem elsősorban azt, hogy megszólaljak.
Ha jól emlékszem, az a szokás, hogy a beszámolót tartó, tehát jelen esetben Vince elnök úr még reagálhat a megszólalásokra, a tartalmi kérdésekre ezért nem térnék ki, pusztán egy olyan ügyre, ami a parlament belügye, ha tetszik. Nevezetesen ez most már, ha jól számolom, a nyolcadik vagy kilencedik beszámolója az MTI-nek, ami előttünk van. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy lehetne olyan megoldás is, hogy a számszaki beszámoló és a tartalmi beszámoló különválik, de a törvény és a parlament Házszabálya ebben az esetben ezt a kettőt együtt tárja elénk, tehát nem válik külön. Eddig a különválasztás, mint alapvető problémája a hírügynökségi törvénynek, nem merült fel.
Én értem, és tudomásul is veszem, hogy ellenzéki képviselőként valóban nehéz feladat az, hogy hogyan is lehet érzékeltetni a nyilvánossággal, hogy a számszaki beszámolót valóságosnak tartják, és ezért elfogadják, a tartalmi beszámolóval vitájuk van, és azt nem szívesen fogadják el. Ennek megfelelően lehet a határozati javaslathoz módosító indítványt beadni, amely szövegszerűen ezt a jellegét megpróbálja érzékeltetni a problémának, de különválasztani úgy, ahogy Lukács képviselő úr szeretné, és hogy is mondjam, a szavazata feltételeként megfogalmazta, ebben a pillanatban nem lehet.
Mellékesen megjegyzem, hogy a magyar parlamentben valóban ilyen típusú beszámolók ügyében elég abszurd és nehezen követhető a helyzet. Az ORTT az egyetlen olyan intézmény, mint az itt talán tételesen is elhangzott, ahol a számszaki beszámoló és a szöveges beszámoló különválik. Ott semmi következménye nincs egyébként, ha az egyiket vagy másikat, vagy egyiket sem fogadja el a magyar parlament, az ORTT ettől vidáman működik tovább. A közszolgálati rádiónál és televízióknál tulajdonképpen az intézmények érdemi működéséről nem is kerül beszámoló a parlament elé, ott a kuratóriumi beszámolókkal találkozunk, amelyek elvben legalábbis a kuratórium tevékenységével foglalkoznak, mintha az MTI-nél a TTT a maga tevékenységéről számolna be. Szóval nincs következetes gyakorlat, ezért is mondtam korábbi felszólalásomban, hogy ha ezt a törvényt, mármint a hírügynökségi törvényt érdemben felülvizsgáljuk, akkor itt egységes megoldást kellene a közszolgálati intézményeknél alkalmazni, és a módosítást más helyeken is keresztülvezetni.
(21.40)
Ezt pusztán azért tartottam fontosnak elmondani, mert nem az MTI vezetőjének a feladata, hogy erre reflektáljon. Alaki értelemben házszabályszerű és törvényszerű az előttünk lévő beszámoló, a tartalmi és a számszaki elemek a szavazásnál végső soron valóban nem választhatók el.
Még egy megjegyzést tennék, ami szintén leginkább Lukács képviselő úr felszólalásához kapcsolódik. Nem korlátlanok a magyar közszolgálatiság lehetőségei. A közszolgálati feladatok állami finanszírozásának harmonizálniuk kell az Európai Unió versenyszabályaival. Amiről itt többféle összefüggésben is szó esett, hogy az MTI versenyhelyzetben tevékenykedik, és piaci feltételeknek is meg kell felelnie, az részben azt is jelenti, hogy a riválisok és konkurensek a piacon bizony számon kérhetik azt, ha valamilyen privilegizált helyzethez jut az MTI, illetve a közszolgálati tevékenység által nem indokolható módon kapna támogatást. A Számvevőszék visszatérő észrevételei elsősorban erre az elemre vonatkoznak, tehát nem lehet előnytelen helyzetet teremteni a piaci szereplők számára az MTI közpénzekből való finanszírozása révén.
Bizony a versenyszabályok a közszolgálati tevékenységet ellátó médiumokra is vonatkoznak, és e tekintetben az MTI is médiumnak számít. Ezért a Számvevőszék ilyen típusú észrevételei figyelembe veendők, és szerencsés lenne majd a jogszabályok módosításánál erre is tekintettel lenni. Itt nem a közszolgálati tartalom a kérdés, mert abban a hírügynökségi törvény elég rigorózus és részletes, hanem az, hogy támadhatatlan legyen, hogy a finanszírozás nem általában, hanem konkrétan milyen célokat szolgál. Erről a Számvevőszék elnöke említést tett. Bármennyire is szeretnénk - illetve van, aki szeretné -, hogy legyen egy hiteles helye a hírközlésnek Magyarországon, nemcsak a költségvetési korlátok, hanem a versenyszabályok is korlátozzák a lehetőségeket, és ezt érdemes számon tartani.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem