KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Urak! A költségvetési bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy a 125 éves MTI részletesen beszámolt az Országgyűlésnek, a tulajdonosnak a tevékenységéről, hiszen az elnöki beszámoló, az éves beszámoló, a kiegészítő mellékletek, az üzleti jelentés, a teljességi nyilatkozat, a könyvvizsgálói jelentés, a felügyelőbizottság határozatai és végül a 2006. évi üzleti terv egy olyan csomagot képeztek, amelyből világosan tudunk tájékozódni arról, hogy milyen tevékenységet folytatott 2005-ben és azt milyen alaposan tette, mert erre utal a 2006. évi üzleti terv, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság.
Természetesen mértékadónak tekintettük a vitában az Állami Számvevőszék jelentését.
Egyébként az ellenzék sem mondott a vitában mást, mint amit a kormánypárti többség, csak másképpen szavazott a végén. Ez persze majd itt nem fog kiderülni, hogy miért, hiszen nincs itt a kisebbségi előadó, tehát ettől megfoszt bennünket, hogy el tudja mondani, miért szavaztak másként.
A bizottság egyébként általános vitára alkalmasnak minősítette a 2005. évi beszámolót, és szintén általános vitára alkalmasnak minősítette a kulturális és sajtóbizottság önálló indítványát, amely a beszámoló elfogadását javasolja, továbbá általános vitára alkalmasnak tartotta a költségvetési és pénzügyi bizottság a kulturális és sajtóbizottság országgyűlési határozati javaslatát, amely módosítani javasolja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság alapító okiratát.
A mindenkori költségvetési bizottság sokat foglalkozott az MTI Rt. működésével, és meg kell állapítani, meg is állapítottuk, hogy nagy utat tett meg a fejlődésben a részvénytársaság az új típusú társasági működés kezdete óta, 1997. július 15-étől.
Erről már szó volt itt, az Állami Számvevőszék elnöke utalt arra, és mi a bizottsági vitában is említést tettünk arról, hogy egy különleges részvénytársaság működését értékeltük a bizottsági vitában. És ezen nem kell nekünk csodálkozni, mert mi hoztuk létre, nem a részvénytársaság hozta létre saját magát, hanem az Országgyűlés alkotta meg úgy a részvénytársaságot, hogy az Országgyűlés a tulajdonosa, nincs igazgatósága; van egy testület, amelynek tagjai igazából az okozott károk megtérítéséért nem viselnek felelősséget; minden évben beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság, az Állami Számvevőszék pedig minden évben jelentést készít a részvénytársaság tevékenységéről.
(20.30)
Ha megnézzük, hogy az országban van-e még ilyen részvénytársaság, akkor biztosan elmondhatjuk, hogy nincs.
Azt is nagyon pontosan tudjuk, hogy a létrehozása után a működés nem volt zökkenőmentes, hiszen valódi tulajdonos nélkül kellett a szervezetet átalakítani, és kódolva volt az a veszteség, amiről az elnök úr is a beszámolóban szólt. Éppen ezért örvendetes a 2005-ös kedvező fordulat, amikor először nyereséges volt a cég. Igaz, hogy ez nem túl magas összegszerűségében, de ezt az összeget nem szabad lebecsülnünk. A közszolgálati feladatot ellátó részvénytársaságnak kiélezett piaci versenyben kell helytállnia, és miután nagy átalakuláson ment át a társaság 2004 végén, 2005-ben - ehhez az is kellett, hogy a kormány felismerte, hogy az átalakításhoz segítséget kell adni -, így megvalósulhatott a jelentős szervezetkarcsúsítás, ami persze nem jó az elbocsátott dolgozóknak, de a részvénytársaság működése szempontjából a 111 fő leépítése mindenképpen gazdasági racionalitással bírt.
A beszámolókból kiderült, hogy az egyes gazdálkodási részterületek szabályozottsága megfelelő, igaz, a közszolgálati feladatokra kapott működési támogatás szabályozottsága nincs meg. Nyilvánvaló, hogy a szabály megalkotása az Országgyűlés feladata, de a kidolgozás joggal várható el a részvénytársaságtól, hiszen nekünk ehhez segítségre van szükségünk.
A költségvetési bizottságban egyetértettünk az Állami Számvevőszék javaslataival, főleg azt tartjuk megfontolandónak, ami az Országgyűlés számára fogalmaz meg teendőket. A jövő szempontjából fontos, hogy a jóváhagyott díjszabás, az új tarifarendszer differenciált hírszolgáltatások nyújtását teszi lehetővé az MTI Rt. számára. A bizottsági tagok többsége bízik abban, hogy a 2005-ös változások bázisán az MTI Részvénytársaság képes a közszolgálati feladatait magas színvonalon ellátni, ugyanakkor piac- és nyereségorientált vállalatként működni tovább. Ennek tudatában a sok-sok beszámolót általános vitára alkalmasnak minősítettük.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
