PETŐ IVÁN
PETŐ IVÁN
PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az MTI-t képviselő tisztelt Megjelentek! Úgy látom, a Számvevőszék elnöke távozott, tehát őt nem üdvözlöm külön, de természetesen a jelentést akkor már ebben a mondatban megköszönöm, hiszen valóban hasznosan lehet forgatni.
A hozzászólásom különböző elemekről fog szólni. Először is az MTI 2005. évi beszámolójáról röviden összefoglalva és az érveket nem túlságosan részletezve azt tudom mondani, hogy az SZDSZ parlamenti frakciója ezt a beszámolót elfogadja. Alapvetően két ok miatt fogadjuk el. Egyrészt, szemben az előttem szólóval, úgy ítéljük meg, hogy az MTI, ha nem is természetesen hiba nélkül, de eleget tett tartalmi értelemben a törvény, a jogszabály és az alapszabály, az alapító okirata által előírt kötelezettségeinek, a rendelkezésére álló lehetőségeket figyelembe véve igyekezett a lehető legteljesebb képet adni azokról a történésekről, amelyekről be kell számolnia.
Másrészt, ez a másik ok, ami miatt elfogadjuk a beszámolót, amiről itt egy kicsit több szó esett: az MTI belső szervezetében, illetve gazdálkodásában zajló folyamatok. Minden beszámoló szerint, ha nem is tökéletesen vagy hibátlanul, kifogástalanul, de jelentős előrelépés történt az MTI-t körülvevő környezet tudomásulvételével és a rendelkezésre álló gazdasági lehetőségek figyelembevételével, azzal a megjegyzéssel, hogy természetesen az MTI gazdálkodását nem utolsósorban a költségvetési támogatás is meghatározza.
Erről Vince elnök úr beszélt, amikor az állami támogatásról külön is szót ejtett, és ezt összevetette, vagy legalábbis lehetővé tette, hogy összevessük a többletbevételekkel, illetve a mérlegben mutatkozó többlettel. De jelentős eredmény az, hogy veszteséges évek után az MTI 2005-ben nyereséggel zárta az évet, és elhangzott bizottsági ülésen, talán itt tételesen nem, hogy azóta tudott - és erről a Számvevőszék elnöke itt említést is tett -, hogy a 2006-os évet is nyereséggel zárja az MTI. Tehát ezen okok miatt az SZDSZ-frakció a beszámolót elfogadja, és az ezzel kapcsolatos határozati javaslat elfogadását támogatja.
(20.50)
Itt meg kell említenem, hogy az MTI helyzete sajátos parlamenti szempontból. Az MTI talán az egyetlen olyan szervezet, amelynek a beszámolóját ha a parlament nem fogadja el, akkor ennek komoly következményei vannak. Amikor én bizottsági ülésen arról beszéltem, hogy az MTI fontos-e vagy nem fontos - most erre a vitakérdésre, Tellér képviselő úrra nem térnék vissza, de sajátos a helyzet, hiszen az ellenzék és a kormánypártok között abban nincs érdemi vita, hogy az MTI fontos intézmény, és a léte fontos, ha tetszik, a magyar közélet szempontjából.
Ha a kormánypártok is ad absurdum azt az álláspontot képviselnék, amit az ellenzéki pártok, hogy ha bizonyos kifogások merülnek fel az MTI tevékenységével kapcsolatban, nem fogadnák el a beszámolót, akkor az az abszurd helyzet állhatna elő, hogy a cégbíróság kénytelen lenne kezdeményezni az MTI felszámolását. Az ellenzéki pártok, feltehetően abból kiindulva, hogy majd a kormánypártok elfogadják a beszámolót, megtehetik, hogy a kritikájukat abszolutizálják, és azt mondják, hogy a beszámoló elfogadhatatlan, hiszen elég a képviselők 50 százaléka plusz 1 fő ahhoz, hogy a parlament ebben a speciális helyzetben, amikor az MTI Részvénytársaság közgyűléseként működik, érvényessé tegye a közgyűlési feladatokból adódó kötelezettségeit, nevezetesen elfogadja a beszámolót és elfogadja a következő évi gazdálkodási tervet.
Igaz, amit Tellér képviselő úr itt említett, és ami már sokszor volt parlamenti diskurzus tárgya, hogy érdekes helyzet, ha tetszik, abszurd helyzet, hogy 2007 márciusában fogadjuk el a 2005-ös beszámolót és a 2006-os elképzeléseket a gazdálkodásról, de csak a jegyzőkönyv kedvéért, hiszen a jelenlévők feltehetően tudják, volt olyan négy év, amikor a parlament nem tárgyalta az MTI beszámolóját: 1998-2002 között. Ilyen módon működő részvénytársaság nem valószínű, hogy működött még Magyarországon, amelynek a gazdálkodásával a tulajdonos nem foglalkozott négy évig.
Abszurd az MTI-ről szóló, magyarul a hírügynökségi törvény számos más elemében is, és ez a felszólalásom másik eleme, amivel foglalkozni szeretnék. Feltehetően a jelenlévők tudják, de mégis érdemes elmondani, hogy az MTI-ről szóló törvény részben hasznosítani akarta az úgynevezett médiatörvény egyéves tanulságait, és más konstrukciót hozott létre a Magyar Távirati Iroda működtetésére, mint amilyet a közszolgálati rádió és televízió működtetésére. Sok szó esik a nyilvánosság előtt az utóbbiak abszurditásairól, talán kevesebb szó esik az MTI működtetésének abszurditásairól.
A Számvevőszék elnöke is említette, hogy sajnálja, hogy a hírügynökségi törvény felülvizsgálata abbamaradt. Itt Halász képviselő úr is érintette azt a témát. Az az igazság - és ennyivel tartozunk azért, ha tetszik, a parlament tevékenységének -, hogy a hírügynökségi törvény kritikájában egyetértés mutatkozik a parlamenti pártok között, és odáig még viszonylag gyorsan el lehet jutni, és el is jutottunk a hírügynökségi törvény felülvizsgálata kapcsán, hogy mi a rossz ebben a törvényben. Hogy abszurd, hogy a parlament plénuma működik közgyűlésként; nyilvánvalóan nem tud eleget tenni a részvénytársasági közgyűlési feladatoknak. Abszurd az a helyzet, amiről itt röviden beszéltem, hogy ha valamiért nem fogadnánk el a részvénytársaság beszámolóját, akkor egy nemzetinek tekintett intézményt fel kellene számolni; és számos más abszurd eleme is van a hírügynökségi törvénynek, erről részben Tellér képviselő úr is beszélt.
Ameddig eljutottunk közös munkánk során, a hírügynökségi törvény felülvizsgálata során, az, ha tetszik, a törvény kritikájából levonható következtetések, de az, hogy milyen módon lehetne egy jobb konstrukciót létrehozni, az már sokkal bonyolultabb feladat. Egyrészt beleszaladunk abba a problémába, hogy a nemzeti hírügynökségről szóló törvény tartalmi értelemben szoros kapcsolatban van a médiatörvénnyel.
A Magyar Televízió, a Hungária Televízió Részvénytársaság, tehát a Duna Televízió és a Magyar Rádió számos tekintetben ugyanúgy közszolgálati feladatot végez, mint az MTI. A Számvevőszék speciális tevékenysége révén évente az MTI-ről jelentést készít, az egyéb közszolgálati médiumokról nem. De ott is ugyanazt a kritikát elmondhatná, amit az MTI-ről szóló éves jelentésben.
Ha módosítanánk a hírügynökségi törvényt, azzal együtt kellene módosítani analóg módon nyilvánvalóan a médiatörvényt is, akár abban a tekintetben, hogy meghatározni, hogy a kormány közpénzekből nyújtott támogatását hogyan lehetne a közszolgálati feladatokhoz szorosabban kapcsolni, akár abban a tekintetben is, hogy hogyan lehetne a tulajdonosi jogokat nem az egész Országgyűlés plénuma révén, és nem is túl sok filter, tehát közvetítő testület révén működtetni.
Nyilvánvalóan itt már komoly nézetkülönbség van a pártok között, és nem is csak, ha tetszik, napi politikai indíttatástól vezérelve, hanem nagyon sok kérdésben, ha tetszik, politikai filozófiai értelemben is. Ezért nem folytattuk a hírügynökségi törvény felülvizsgálatát, hanem abból indultunk ki, hogy a kormányprogramban is szerepel, hogy közszolgálati törvénnyel lehetne számos kérdést rendezni. Abban bízom, hogy ez a közszolgálatiságról szóló törvény valóban együtt tudja az MTI és az egyéb közszolgálati médiumok ügyeit, legalábbis ezek egy részét kezelni.
Most benyújtotta a kulturális bizottság a Számvevőszék által kifogásolt másik részét a megoldandó problémáknak, az alapító okirat módosítását, itt azonban tudni kell azt, hogy az MTI maga a benyújtottnál, bár nem sokkal, de mégiscsak jelentősen bővebb körben szerette volna módosítani az alapító okiratot, illetve részben a hírügynökségi törvényt. Mint kitűnt, a tulajdonosi tanácsadó testületben, ezekben a most itt benyújtott technikai kérdésekben lehet közös nevezőt találni. Valószínű ott is és különösen a parlament plénumán vagy a parlamenti frakciók között sokkal nehezebb lenne közös nevezőt találni, tartalmi kérdéseket, ha tetszik, a tájékoztatáspolitika elvi kérdéseit érintő, a tulajdonosi jogok gyakorlását érintő ügyekben közös nevezőt találni. Ezért helyesen járt el a tulajdonosi tanácsadó testület, amikor minimálprogramként a legszükségesebb technikai változásokat hozta elénk, illetve javasolta, hogy fogadjuk el. Ez van most az Országgyűlés asztalán, és javaslom, támogatom, hogy ezt a minimális változtatást, amely valóban technikai kérdésekre redukálódik, fogadja el a Magyar Országgyűlés, hiszen ez az MTI további működésének elemi feltétele.
További változtatásokra természetesen szükség lenne, ahogy jeleztem, ez azonban nem maradhat meg a hírügynökségi törvény keretein belül, hanem az egész közszolgálati médiarendszert érintően kellene a változtatásokban egyetérteni, és itt már komoly véleménykülönbségek lennének. Sokkal nehezebb itt az egyetértést megtalálni.
Mint bizottsági elnök, de nyilván parlamenti képviselőként is, azt el kell még mondanom, hogy természetesen az MTI-nek ahhoz nincs köze, hogy csak most tárgyalja a parlament a tavalyelőtti évről szóló beszámolóját. A beszámoló benyújtásának határideje törvényi előírás. A magyar parlament, tekintettel arra, hogy az előző évben országgyűlési választások voltak, befejezte az aktív tevékenységét jóval korábban, mint más években a tavaszi ülésszakon. Az őszi önkormányzati választások miatt szintén hosszabb szünetet tartott a parlament, tehát egyszerűen az előző évben nem jutott idő arra, hogy a szokásos rendben megtárgyaljuk a 2005-ös beszámolót. Ez is egy abszurditása annak a rendszernek, hogy a magyar parlament közgyűlésként tárgyalja az MTI beszámolóját.
(21.00)
A parlament egészének felelősségét ez ügyben nem akarom - hogy is mondjam - elhárítani, de van magyarázat arra, hogy miért ilyen extrém helyzet áll elő, nevezetesen, hogy ennyire későn tárgyaljuk ezt a beszámolót.
Nyilván számos olyan kérdés hangzott még itt el, amire érdemes lenne reagálni. Én csak egyetlen elemre reagálnék, Halász képviselő úr iménti felszólalására. Én az MTI tevékenységében a jelenlegi vezetés mellett és a korábbi vezetés mellett is elsősorban azt értékelem, hogy kötelezettségének megfelelően igyekszik objektív képet adni fogalmazásban is a - hogy is mondjam - továbbítandó információkról, és nem értékelő megjegyzésekkel, jelzőkkel látja el a különböző megnyilatkozásokat. Gondoljunk bele, hogy ha hazug minősítő jelzővel látná el az MTI a különböző politikai megnyilatkozásokat, milyen következmény lenne.
Szerintem, mondjuk, a 2005-ös fideszes megnyilatkozásoknál nem kevesebbszer - az én ízlésem szerint legalábbis nem kevesebbszer - hangozhatott volna el az MTI ilyen jellegű minősítése, ha a valóság és a megnyilatkozás közötti kapcsolatról beszélünk. Helyesen tette az MTI, hogy sem a Fidesz, sem a miniszterelnök, sem más politikusok megnyilatkozásait jelzővel nem minősítette, hanem igyekezett a szavait vagy szavainak konkrét tartalmát visszaadni. Az már a pártok, politikusok és más újságírók feladata, hogy a minősítések vagy a valósággal való egyéb összevetés lehetőségével éljenek. Tehát ez nem az MTI kritikája szerintem, hogy Halász képviselő úr igényének nem feleltek meg, hanem épp ellenkezőleg, ha tetszik, az MTI működését dicséri.
Köszönöm szépen.
