KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Na, most ment el a kedvem az egésztől, megmondom őszintén! (Derültség és szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Tulajdonképpen régóta foglalkoztat már az a gondolat is, hogy nem kellene foglalkozni Orbán Viktorral. Nem kellene foglalkozni vele, mert világosan látszik, és egyre inkább látható, hogy minden, amit csinál, nem szól másról, mint arról az eszement sértettségről, hogy elbukott két választást, és ezt képtelen megemészteni, képtelen kivárni a következőt egy parlamentáris demokráciában, ezért aztán mindent elkövet annak érdekében, hogy a parlamenten kívüli eszközökkel kikényszerítse akár a kormány buktatását, akár új választások kiírását. Egy parlamentáris demokráciában, tisztelt képviselőtársaim, demokraták között miért foglalkozunk vele? Nem érdemli meg egész egyszerűen! Nem érdemli meg! (Taps a kormánypártok soraiban.)
És én egyetértek Navracsics Tiborral, szerintem is, a Fidesz nem folytat kettős beszédet, ugyanazt mondja, mint az utcán randalírozók, hogy a kormány nem legitim. Innen indul az egész (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.), és ők is innen indultak, azok, akik gyújtogatnak Budapest utcáin, azok, akik felforgatták a Televízió székházát, azok, akik nyilvános vécét csináltak a Kossuth térből, és azok, akik Árpád-sávos zászlók alatt, fasiszta karlengetéssel köszöngetnek egymásnak. Mert, kedves Navracsics képviselő úr, az Árpád-sávos zászlóval mint történelmi zászlóval nincsen semmi baj, csak szerintem nem lengette a kezét Árpád, amikor ez a zászló egyébként még nem is létezett. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) És ez ezzel a probléma, amit önök képtelenek megérteni, mert azok, akik ma az Árpád-sávos zászlót használják, azok igenis a történelem legsötétebb időszakába viszik el Magyarországot, és tudatosan teszik, hogy félelmet gerjesszenek az emberekben, és ráadásul mindezt a saját maguk által maguk számára teremtett és magukat behergelt gyűlölettel teszik. Ez az a politika, amit én elfogadhatatlannak tartok ebben az országban, és ezért kéri mindenki számon az elhatárolódást a mai ellenzék fő erejének képviselőitől, és ez az, frakcióvezető úr, amit önök soha egyetlen alkalommal sem tettek meg határozottan.
Ha megnézzük ennek az egésznek a fejlődését, akkor ez mégiscsak ott kezdődik, hogy alakítsunk mozgalmat, hozzunk létre polgári köröket, hogy ha jön a hívó szó, egyszerre mozdulhassunk; aztán következett az, hogy amikor nem nyerjük meg a választást, majd csinálunk forradalmat, és így tovább, és így tovább. Igen, képviselő úr, nincs kettős beszéd, ez ugyanaz a beszéd: az egyik úgy hőbörög, hogy felgyújtja a kukákat, a másik úgy hőbörög, hogy azt mondja, hogy el lehet kergetni a kormányt egy parlamentáris demokráciában. Ez ugyanaz a beszéd! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mert, tisztelt képviselőtársaim, attól miért nem határolódnak el, hogy a Múzeumnál, ahol nincsen politikai beszéd, kifütyülik a színészeket, kifütyülik a gyerekeket (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van!), hogy nem lehet valóban ebben az országban egyetlen nemzeti ünnepen közösen ünnepelni? Akkor tessék otthon maradni! De ne tegyük ki magunkat annak… - a miniszterelnök úr hivatkozott arra, hogy mit ír az európai sajtó Magyarországról, egyszerűen szégyen, amit saját magunkkal csinálunk! Hát nekünk nem tud már senki ártani, barátaim, mi magunknak, azt igen! Azt igen! És ezt teszi a külön ünneplés, ezt teszi mindaz, amikor beindítják ezt a szélsőséges tömeget, mint a kecskét a vurstliban, meglöki, aztán nézi, hogy hány pontot sikerült elérni, majd konstatálja, hogy ma sem lett forradalom, nem baj, legközelebb nagyobbat lökök rajta! (Derültség és szórványos taps a kormánypártok soraiból.) Így működünk, tisztelt képviselőtársaim! És ez egyszerűen, való igaz, elfogadhatatlan! Elfogadhatatlan!
Én őszintén szólva letettem már arról, hogy itt valami nagy egységet lehet teremteni, kormány és ellenzéke élesen szemben áll egymással. Szeretnék ugyan hallani javaslatokat is azokra a problémákra, amelyekkel ma az országnak szembe kell néznie, tudomásul veszem, hogy ilyenek nincsenek, e tekintetben a kormánypártok nem számíthatnak az ellenzék együttműködésére. És akkor ebből már csak egy következik, tisztelt kormánypárti képviselők: következetesen végig kell csinálni a programot, és népszavazási álkérdésektől nem szabad az embernek magát megzavartatnia. Az szolgálja az ország érdekét, ha világos, határozott kormányzati cselekvéssel a problémáinkon túljutunk, ezt ajánlom magunknak.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Nagy taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
