DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY, a kulturális és sajtóbizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, olyan dolgokra reflektálok, amelyek szigorúan a beszámolóhoz, illetve az ORTT tevékenységéhez tartoznak. Nem kívánnék foglalkozni a politika, a társadalom vagy a családok felelősségével médiaügyekben. Csak egyet kérek, hogy akik itt vagyunk a teremben, ne felejtsük el azt, amit ezekről az ügyekről mondtunk, mert ha megadatik a lehetőség, hogy a média új szabályozásában ezeket a szempontokat érvényesítsük konszenzus alapján, akkor azt hiszem, ezt mindannyiunknak meg kell tenni.
Igazából én igazságosságot és nem számon kérhető dolgokban kegyelmet szeretnék kérni az ORTT-nek, és arra kérni a parlamenti frakciókat, hogy vizsgálják felül a beszámoló elfogadása vagy nem elfogadása kapcsán kialakított eddigi álláspontjukat.
Néhány konkrét dolog: ismét előjött az RTL és a TV2 szerződésének meghosszabbítása. Csak emlékeztetem valamennyiünket, ezt a vitát egyszer már lefolytattuk a 2005. évi tevékenységről szóló beszámoló kapcsán. Alaposan körbejártuk, és meghozta a parlament a döntését a beszámoló elfogadásáról.
Amit Gulyás képviselő úrnak szeretnék mondani: nagyon pontosan idézte a médiatörvényt, amely kimondja, hogy nem hosszabbítható meg a szerződés, ha súlyos és ismétlődő törvénytelenségeket követ el egy műsorszolgáltató. Az a probléma, hogy az ismétlődő jelleg borzasztó könnyen megállapítható, mert ha kétszer valaki ugyanazt elköveti, az már ismétlődő. A probléma a súlyos minősítő jelzővel van, mert a tekintetben viszont a médiatörvény semmilyen eligazítást nem ad az égvilágon, így teljesen reménytelen lenne az ORTT-nek bíróságra járni ezekben az ügyekben, mert akkor bekövetkezne az, hogy még az a működési költség is elégtelen számára, amit egyébként mi törvénytelenül évről évre átcsoportosíthatóvá teszünk a költségvetésből befolyt összegekből. De ezt a kérdést is már igazából körbejártuk.
Amit Gulyás képviselő úr mondott a Lánchíd Rádió kapcsán, az mérvadó számomra, és mérvadó kell hogy valamennyiünk számára legyen. Gulyás képviselő úr azt az egyszerű kérdést tette fel, hogy lehet erről beszélni, de nézzük meg, hogy született-e törvénytelenség, jogszabályba ütköző dolog történt-e, vagy megfelelt a jogszabályi előírásoknak mindaz, ami ennek kapcsán történt. Szeretném leszögezni: igen, törvényes volt, mindenben megfelelt a jogszabályi előírásoknak, így aztán én csak azt kérem az ellenzéki képviselőktől, hogy minden más területen is ennek a kérdésnek a mentén vizsgáljuk meg, hogy az ORTT tevékenysége milyen volt, megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak avagy sem, vagy úgy is feltehetném a kérdést, hogy kellő jogi kapaszkodókat adnak-e a jelenlegi törvények és jogszabályok az ORTT számára, hogy egyértelműen viselkedjenek ezekben az ügyekben.
Fölvetődött az egyharmad-egyharmad-egyharmad kérdése. Nem hangzott még el, ezért szeretném világosan lefektetni, Pető Iván elnök úr elmondta, hogy ez tízéves gyakorlat, és teljesen természetes, hogy mindig az ellenzék veti fel ezt a kérdést. Szeretném elmondani, hogy ezt a magyar médiajogba a BBC-modellből vettük át, a BBC etikai kódexéből származó tétel. Kicsit ott a demokráciának meg a jogállamiságnak nagyobb hagyományai vannak, mint nálunk. Az viszont igaz, hogy nálunk meg egészen más társadalmi és politikai viszonyok vannak. Döntés kérdése egyébként, hogy ezt a modellt vesszük-e át vagy valami más modellt, ebben is azt gondolom, hogy előbb-utóbb dűlőre és egyezségre kell majd jutni akkor, amikor a médiaszabályozás kérdéseit vesszük elő.
De itt a kormány megjelenése kapcsán hadd reflektáljak mindarra, amit Lukács Tamás képviselő úr mondott, ugye, az őszödi beszéd egy elemére utalva, amiben a miniszterelnök azt mondta, hogy a reformokhoz, a társadalmi átalakításhoz meg kell nyerni a sajtó és a média világának vezető képviselőit és munkatársait. Sokféleképpen lehet értelmezni ezt a dolgot, én ezt pontosan tudom. De egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet: a világon mindenütt és Magyarországon is minden eddigi kormányzat kitüntetett szerepet szánt annak, hogy időről időre konzultáljon a sajtó vezető képviselőivel, mert elemi érdeke fűződött ahhoz, hogy ne félinformációkból, rémhírekből tájékozódjon a közvélemény, mert erre sajnos nagy fogékonyság van a magyar sajtóban, hanem első kézből, okokra, összefüggésekre, szándékokra, törekvésekre pontosan rávilágítva mondhassa el a kormány, hogy ténylegesen mit akar.
Még egyszer mondom: ezt lehet úgy is értelmezni, ahogy Lukács képviselő úr mondta, hogy szócsőként akarja használni egy kormány az újságíró-társadalom vezető képviselőit, de hadd kérjem mindannyiunktól: adjuk meg azt a jó szándékú esélyt a mindenkori kormánynak, nemcsak ennek, ami eddig volt, hanem ami ezután lesz, annak is, hogy ezzel az eszközzel élhessen a jelenlegi sajtó- és médiavilágot illetően, mert fontos a pontos és hiteles tájékoztatása a társadalomnak egy-egy kormányzati törekvésről.
Tellér képviselő úr azt mondta, hogy mi folyamatosan vitázunk a kulturális és sajtóbizottságban, és ezek szelíd viták. Ez valóban így van, én is elmondhatom, sőt azt hiszem, hogy ezek olyan viták, amelyek a szakmaiságra alapoznak, és amelyek még azt is megengedik, hogy időnként a másiknak azt mondjuk, hogy igaza van, képviselő úr, jogos, helyes az érvelés.
(17.40)
Azt szeretném mondani Tellér képviselő úr megszólalása kapcsán, hogy folytathatunk mi ízlésvitát, és ha ízlésvitát folytatunk egy-egy műsorszámról vagy műsorfolyamról, én megelőlegezem, hogy 99 százalékban egyet is fogunk érteni. De van-e joga, elvárhatjuk-e az ORTT-től, hogy ilyen típusú ízlésvitát folytasson, vagy inkább nézzük meg, hogy milyen jogszabályi eszközök állnak a rendelkezésére, hogy amit elvárunk tőle vagy amit törvény feladatul szab neki, azt érvényesíteni tudja? Itt jön az a két kérdés, amit Tellér képviselő úr világosan megfogalmazott kifogásként. Az egyik az, hogy a kereskedelmi csatornáknál nézzük meg, hogy a műsorfolyam tükrözi-e azt, amit szándékként, ajánlásként megfogalmaztak annak idején a pályázatuk körében - Alexa képviselő úr világosan utalt rá.
Ha itt lennének az RTL és a TV2 képviselői, le tudnák tenni azokat a műsorszámokat, amelyek az európai uniós ismereteket bővítik, vagy a számítógépes, számítástechnikai ismereteket bővítik vagy egy-egy műsorban a társadalmi kohéziót, valamiféle erkölcsi tartást próbálnak közvetíteni. Ezt ki tudnák mutatni. A probléma ott van - és ez az, ami érzéki csalódás, és ami egy olyan kiskapu a törvényben, amit ki tudnak kerülni -, hogy mindez nem a fő műsoridőben történik például, hanem például jó késő éjszakai műsorokban vagy nagyon kora délutáni műsorokban. És egyébként az ORTT dicséretére válik, hadd tegyem rögtön hozzá, hogy akkor, amikor elindult a működése, még nem figyelhetett erre, de talán pontosan emiatt született meg az a döntés, hogy minden későbbi frekvenciaelosztásnál már nemcsak ilyen szándékokat, ajánlatot kért, hanem bekérte a konkrét műsortükröt és műsortervet is, amiben aztán konkrétan lehet már kontrollálni ezeket a folyamatokat.
A másik kérdés a monopólium kérdése, a véleménymonopólium kérdése. Ebben az ügyben viszont a jogszabályok és a törvények teljesen egyértelműen fogalmaznak, hogy mi az összeférhető és mi a nem összeférhető. Én is mondhatnám, visszautalva arra, amit az elején mondtam, hogy lehet, hogy monopóliumként értelmezhető az, hogy egy tulajdonosi kör kezében van egy Magyar Nemzet, egy Hír TV és most már egy olyan regionális rádió is, amely ráadásul országossá kívánja fejleszteni magát, de az a helyzet, hogy én ezt nem tehetem meg, mert egyébként nem ütközik jogszabályokba.
Még az a furcsaság sem ütközik jogszabályokba a jelenlegi médiatörvény alapján sajnos, hogy úgy jutott ehhez a frekvenciához a Magyar Nemzet és a Hír TV tulajdonosi köre, hogy egy két magánszemély által jegyzett cég adta be a pályázatot, és miután elnyerte a frekvenciát, ezután vásárolta meg ezt a céget az a tulajdonosi kör, amiről beszéltünk. Nem ad a törvény semmilyen eszközt az ORTT kezébe, vagyis még egyszer megerősítem: nem történt jogsértés vagy törvénytelenség akkor, amikor ez a folyamat lezajlott. Lehet, hogy anomália, de akkor oda kell figyelnünk majd az újraszabályozás egész kérdéskörére, mert azt hiszem, hogy valóban fontos nekünk, hogy véleménymonopólium ne alakulhasson ki, és fontos az is, hogy egyébként amit letesz műsortükörben vagy vállalásban egy-egy pályázó, amikor frekvenciához akar jutni, akkor ezt folyamatosan ellenőrizni és kontrollálni lehessen.
Végül egyetlenegy megjegyzést még hadd tegyek, bár lehet, hogy illetlenségnek tűnik: Pető Iván elnök úr egy félreérthető gondolatát szeretném pontosítani vagy helyre tenni. Azért illetlenség, mert ő a bizottság elnöke, én meg csak alelnök, és én vagyok az előterjesztő. Az elnök úr azt mondta, igen, én is elmondtam, hogy politikai paktum ízű döntések születnek a frekvenciaelosztásoknál. Az elnök úr túlment, és azt mondta, hogy lehet, hogy nemcsak politikai paktumról, hanem más típusú paktumokról is szó van bizonyos híresztelések és mendemondák alapján, és hozzátette az elnök úr, hogy mindaddig, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik, addig számolni kell azzal, hogy ezek keringenek.
Azt szeretném pontossá tenni, hogy jogállamban a vádat kell bizonyítani és nem a vétlenséget. És ezt a magunk érdekében is teszem, mert tudjuk, hogy milyen közhangulat vesz politikusként minket közre, és tudjuk, hogy időnként milyen vádak fogalmazódnak meg, nem politikai, hanem más típusú alkuk vagy paktumok iránt. Védeni kell magunkat is, de én védeni szeretném az ORTT-t is, mert ha ilyen felmerül, akkor a vádat kell bizonyítani, nem pedig a vétlenséget, és én azt hiszem, hogy ebben az ügyben megint csak jóhiszeműen és a jogállamiság normáinak megfelelően kell eljárnunk.
Kérem tehát még egyszer a parlamenti frakciókat, gondolják végig az álláspontjukat, mérlegeljék azt, hogy mi milyen jogi eszközöket adtunk az ORTT kezébe, és azt mérjék, hogy azokkal a jogi eszközökkel mennyire tudott élni vagy mennyire nem, és ehhez szabják az ítéletüket.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)
