KOVÁCS GYÖRGY
KOVÁCS GYÖRGY
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony és Urak! Az Országos Rádió és Televízió Testület - eleget téve a médiatörvényben foglalt kötelezettségének - benyújtotta az Országgyűlésnek a 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolóját.
Az elmúlt évek hagyományához hűen e beszámoló is jócskán túllép a törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemek körén, és az ORTT tavalyi működésének minden lényeges körülményéről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek. Beszédemmel éppen ezért akként szeretném segíteni a tisztelt képviselőket a beszámoló áttekintésében és értékelésében, hogy kiemelem azon témákat és döntéseket, amelyek az állandó feladatellátás mellett külön hangsúllyal jellemezték a testület 2006. évi tevékenységét.
Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a médiahatóság a 2006. esztendő során is a véleményszabadság további kiteljesedése érdekében végezte munkáját; 104 új vezetékes és műholdas műsorszolgáltatót vett fel a nyilvántartásba, és 32 frekvencián tette lehetővé földi sugárzású műsör elindulását.
(14.30)
E döntések nyomán a korábbiakhoz hasonlóan újból elmondhatom, hogy a magyarországi elektronikus média évről évre egyre alkalmasabb a nézetek és vélemények sokszínű palettájának széles körű bemutatására. Igaz ez akkor is, ha a véleményszabadság térben és időben nem mutatkozik meg mindig és mindenhol a maga teljességében.
E helyütt a véleményszabadság kérdéséhez kötődően emelném ki azon ügyeket, amelyek az elektronikus média által nyújtott tájékoztatás tavalyi hangsúlyos történéseként értékelendők. Mindenekelőtt a 2006. évi országgyűlési és helyhatósági választások érdemeltek kitüntetett figyelmet, hiszen kiemelkedően fontos feladata a műsorszolgáltatóknak, hogy a választópolgárokkal megismertessék a választáson induló pártok programjait, lehetőséget adjanak a különböző politikai nézetek ütközésének, és valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyeket biztosítsanak.
Összességében a tavaszi és őszi választásokat illetően ki lehet jelenteni, hogy a műsorszolgáltatók tájékoztatási gyakorlata az évek folyamán kikristályosodott, az ORTT nem találkozott a választási alapelveket, a médiatörvény rendelkezéseit kirívóan sértő cselekedetekkel.
A választási eljárási törvény médiát érintő rendelkezéseinek pontosítása, így a médiahatóság és a választási bizottságok hatásköreinek rendezése mellett a testület a maga részéről is megtett mindent a műsorszolgáltatók jogszerű gyakorlatának kialakítása érdekében, és a 2006. év elején aktualizálta választási kódexét, ajánlását. Ennek során nagyobb hangsúlyt kaptak a tájékoztatás szempontjából fontos alapelvek, az azonos feltételek és az esélyegyenlőség biztosításának kötelezettsége. Az ajánlás nagy visszhangot váltott ki, amire tekintettel e helyütt is kiemelném, hogy az ORTT a kódexet kötelező erővel nem bíró ajánlásként adta ki, amely a médiatörvény e téren meglévő komoly hiányosságai mellett is támpontot jelenthetett a műsorszolgáltatók számára.
A tájékoztatást érintő fontos ügyként kell megemlíteni a Magyar Rádió parlamenti és nemzetiségi műsorait érintően a 70 MHz-es sáv leállása nyomán előállott helyzet rendezését. Az ORTT ugyanis egyeztetések sorát követően hozzájárult a közszolgálati adó elképzeléseihez, így ahhoz, hogy a nemzetiségi műsorokat a médiahatóság által adott középhullámú hálózaton, a parlamenti műsorokat viszont más módon sugározza. A testület hozzájárulását nagymértékben ösztönözte, hogy az Országgyűlés elnöke elfogadhatónak és a törvényi kötelezettségekkel összhangban teljesíthetőnek minősítette a parlamenti műsor műholdon és interneten történő közvetítését azzal, hogy a Kossuth adó helyszíni tudósítói részletes összefoglalókkal számolnak majd be az Országgyűlés üléseiről. A terveknek megfelelően a Magyar Rádió műholdas csatorna indítására már megtette a bejelentését.
Különösen tanulságos év volt a 2006-os esztendő abból a szempontból, hogy a műsorszolgáltatók tájékoztatási kötelezettsége és felelőssége a korábbiakban nem tapasztalt komoly kihívásokkal találkozott. Ilyen kihívást jelentett az augusztus 20-ai ünnepséget elsöprő vihar, valamint a szeptemberi utcai zavargások bemutatásának helyes és jogszerű megoldása. Az ORTT mindkét esetben soron kívüli eljárásban vizsgálta meg számos műsorszolgáltató tevékenységét, és mindkét esetben szükség volt elmarasztaló határozat meghozatalára.
Az augusztusi vihar médiaprezentációja esetében a médiahatóság az egyik kereskedelmi televízió emberi méltóságot sértő gyakorlatát kifogásolta, mivel a műsorszolgáltató az egyik bulvárműsorában az áldozatokat méltatlan helyzetben ábrázolva, a vérre és a szenvedésre koncentrálva számolt be a katasztrófáról. A szeptemberi utcai zavargások, az MTV székházának ostroma kapcsán pedig a testület arra a megállapításra jutott, hogy az egyik műsorszolgáltató a történések kiegyensúlyozott és az alkotmányos rendet tiszteletben tartó interpretálását nem tudta megvalósítani.
E határozatok esetében mind a médiumok, mind pedig az ORTT számára különösen tanulságos és mérvadó lesz a bíróságok jogerős döntése, amennyiben a bírói ítéletek a rendkívüli helyzeteket érintő tájékoztatás jogszerűségének egyes határait jelölhetik majd ki.
A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát érintő hatósági gyakorlatból e helyütt arra mutatnék rá, hogy egyre gyakrabban kerülnek a testület elé olyan ügyek, amelyekben a tájékoztatás terén fontos szereppel bíró beszélgetős műsorokban tapasztalt műsorvezetői közreműködés jogszerűségéről kell dönteni. Kiemelkedő jelentőségű ezért, hogy a bírói gyakorlat 2006-ban tovább pontosította e közreműködés jogszerűségének határait, s újfent meghatározta a műsorvezetőt terhelő követelményeket. Eszerint a műsorvezetőnek a beszélgetőpartnerrel szemben ellensúlyt kell képviselnie, amelyet nem tehet másképp, mint a megjelent egyéb releváns vélemények, nyilatkozatok ismertetésével. Nem elfogadható a kialakult párbeszéd során olyan politikai tartalom feltett kérdésekben és magyarázatokban megjelenő értékelése, amely a műsorvezető véleményét, megítélését tükrözi.
Évről évre hangsúlyosan számol be a testület azon ügyek és jogértelmezések alakulásáról, amelyek a műsorszolgáltatás szabadságának az emberi méltóság védelmében szabnak határt. Már 2005-ben megállapítható volt, hogy az ORTT hatáskörét érintő alapvető vita lezárult, a bírói gyakorlat a médiahatóság eljárási lehetősége mellett foglalt állást. A 2006-os bírósági ügyek véglegesen megvonták e lehetőség határvonalait. A testület két határozata nyomán, amelyek egy valóságshow, illetve egy beszélgetős műsor szereplőivel kötött, személyiségi jogokat sértő egyoldalú szerződéseket kifogásolták, a bíróság kifejtette: az ORTT nem avatkozhat be a műsorszolgáltató magánjogi viszonyaiba, így az emberi jogok és az emberi méltóság médiahatósági védelme is csak a sugárzott műsor tartalmából indulhat ki.
2006-ban is kiemelten fontos feladatának tekintette a testület a kiskorúak védelmére megalkotott törvényi rendelkezések értényesítését. Az e téren folytatott hatósági gyakorlatból a folyamatos műsorfigyelés és a bíróságokon 90 százalékban megnyert szigorú szankcionálás mellett a 2006-os történések közül a pornográf tartalmakkal szembeni fellépés emelendő ki.
Mindenekelőtt meg kell említenem, hogy a kérdéskör nehézségét jelenti a pornográfia médiajogi fogalmának a hiánya. A Legfelsőbb Bíróság is rámutatott a meghatározás problémáira, miszerint más jogszabályok sem nyújtanak segítséget, tekintettel arra, hogy az azokban található fogalmi elemek - a szexuális ingerkeltés célja, a nemi aktus nyílt ábrázolása - megfeleltethetők a még törvényesen sugározható negyedik korhatári kategória követelményeinek is. Kizárólag az egyedi eset körülményeiből kiinduló mérlegeléssel állapítható tehát meg, hogy a szexualitást közvetlenül ábrázoló műsorszám egyúttal megvalósítja-e a médiajogban tiltott pornográfiát.
A jelzett nehézségek ellenére az ORTT 2006-ban úgy határozott, hogy lépéseket tesz a Magyarországon elosztott pornográf tartalmú műsorokkal szemben. Nagyon fontos elmondani, hogy e műsorok nem a magyar joghatóság alá tartoznak, ezért a velük szembeni fellépés, noha az európai uniós irányelveknek megfelelően a lehetőség kétségkívül adott, különös körültekintést igényel. A médiahatóság megvizsgálta az elosztott pornócsatornák műsorát, s ennek eredményeképpen első lépésként megkereste a magyarországi műsorelosztókat, hogy képesek-e gyors és hatékony eszközökkel megakadályozni ezen tartalmak kiskorúakhoz való eljutását. A megkeresésre adott válaszok értékelése jelenleg is folyamatban van, a testület ennek függvényében is dönt a további eljárási lépések megtételéről.
A beszámolóban található írásos jelentés mellett röviden szóban is szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést a közszolgálati televízió új csatornáinak helyzetéről.
Az ORTT 2005-ben vette nyilvántartásba a Magyar Televízió M3, valamint a Duna Televízió Autonómia nevű műsorszolgáltatását műholdas, szakosított közszolgálati műsorszolgáltatásként. A csatornák közül az M3 nem kezdte meg, de egyelőre nem is kezdhette meg a működését, tekintettel arra, hogy a testület határozatának bíróság előtti megtámadása a végrehajtás felfüggesztését eredményezte, így a műsorszolgáltatás de jure jelenleg nem szerepel a médiahatóság nyilvántartásában. A Duna TV Autonómia esetében az eltérő eljárási szabályok következtében a megtámadás nem vezetett felfüggesztésre, így a csatorna jogszerűen kezdhette meg a működését.
A médiaszabályozást meghatározó nemzetközi történések közül emelném ki, hogy a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv felülvizsgálata körében 2006-ban megkezdődött a javaslat tárgyalása a Tanácsban és a Parlamentben. Az irányelvtervezet fő célkitűzése, hogy technológiasemleges szabályozással alkalmassá váljon olyan szolgáltatások kezelésére is, amelyek rendezése a jelenlegi keretek között nem lehetséges. Ennek fényében a szabályozás a hagyományos szolgáltatások mellett kiterjedne az úgynevezett nem lineáris szolgáltatásokra is akként, hogy a legfontosabb rendelkezések meghatározásán túl jelentős mozgásteret hagyna a nemzeti szabályoknak. Várhatóan tehát az elektronikus médiát érintően az európai uniós folyamatok következtében is jogalkotási feladatok hárulnak majd az Országgyűlésre a nem oly távoli jövőben.
A tavalyi nemzetközi történések közül kiemelkedik annak a jelentősége, hogy a június 16-án befejeződött nemzetközi frekvenciaelosztó konferencián Magyarország a sikeres és eredményes tárgyalásoknak köszönhetően nyolc televíziós és három rádiós multiplexhez jutott, amely akár 30-40 országos, földfelszíni sugárzású, digitális televízió és számos új rádiócsatorna működését teszi lehetővé, így a magyarországi televízió- és rádió-műsorszolgáltatási kapacitás a többszörösére is bővülhet.
(14.40)
A konferencián elért nagyon kedvező eredmények különös hangsúllyal és sürgetően irányították rá a figyelmet a digitális átállás sikeres hazai levezénylése terén meglévő felelősségre. A Miniszterelnöki Hivatal 2006 őszén tette közzé a „Javaslat a digitális átállás stratégiájára” címet viselő konzultációs vitaanyagot, amely nyomán azóta is folyamatosan formálódik hazánk átállási terve.
A stratégiaalkotással összefüggésben az ORTT alapállását, szerepét két jellemzőben ragadnám meg. Egyrészt az átállás rövid távú feladatainak kimunkálásához, valamint a digitális világ működéséhez szükséges jogi, műszaki és intézményi feltételrendszer formálásához a médiatörvényben rögzített hatáskörében eljárva - a hatályban lévő kormányhatározatban foglaltakra is figyelemmel - a testület alkotó módon kíván hozzájárulni e folyamatokhoz. Másrészt e hozzájárulást tartalmi oldalról médiapolitikai alapvetések figyelembevételének hangsúlyozása jellemzi. A digitális médiaszektor kialakítása során ugyanis a médiaszabályozás és a hírközlési, valamint a versenyszabályozás összehangolása, koherens rendszerének létrehozása a cél, és nem kérdéses, hogy a médiaszabályozási megfontolások számbavételére az ORTT az egyik legautentikusabb állami szereplő. Mindezek szellemében a testület a jövőben is folyamatosan és aktív módon követi figyelemmel a stratégia és a szabályozási elképzelések további alakulását.
A 2006. év során, ahogy arra számítani is lehetett, a médiahatóság minden eddiginél konkrétabban szembesült azzal a technológiai konvergenciafolyamattal, miszerint az internet és a hagyományos távközlés világa között egyre inkább elmosódnak a határok. A digitális technológia nyújtotta lehetőségek ugyanis a műsorelosztó hálózatok üzemeltetői számára is új adatátviteli platform alkalmazását tették lehetővé. Mindez azt jelenti, hogy a közeljövőben az egyes rádió- és televízióműsorokat már úgynevezett internetprotokoll alapú hálózatok útján is eljuttathatják az előfizetőkhöz. Ennek megfelelően tavaly több IPTV-szolgáltatás nyújtására vonatkozó bejelentés is érkezett az ORTT-hez, amelyek nyomán a hatóság a bejelentőket vezetékes műsorelosztóként vette nyilvántartásba. Az IPTV-szolgáltatás ugyanis a médiatörvény hatálya alá tartozik, amennyiben műsorelosztást valósít meg, vagyis a műsorokat egyidejűleg és változatlan tartalommal továbbítja az előfizetők részére. A testület álláspontjának kialakítása az IPTV-szolgáltatás médiatörvényben való elhelyezésének megfelelő formájáról, a szabályozás végleges rendszeréről folyamatban van.
Az ORTT fontos feladatát jelentette tavaly is a médiatörvényben foglalt, a műsorszolgáltatók tulajdonosi helyzetét szabályozó rendelkezések érvényesülésének biztosítása. Ennek megfelelően a médiahatóság minden esetben ellenőrizte a műsorszolgáltatók tulajdonlásában bekövetkező változások törvényességét. A beszámoló III. fejezete részletesen bemutatja a 2006. évi állapotot, amelyből kiemelendők a földfelszíni országos műsorszolgáltatók tulajdonosi helyzetében bekövetkezett és az ORTT által részletesen vizsgált módosulások.
Évről évre kiemelt célja a testületnek, hogy a Műsorszolgáltatási Alap kezelésén keresztül rábízott pénzeszközöket a magyar műsorkínálat szempontjából a legkívánatosabb módon ossza szét támogatások formájában. A periodikusan ismétlődő pályázatok mellett a 2006-os pályázati év támogatási céljai közül kiemelést igényelnek a következők: szépirodalmi művek bemutatására készülő televíziós műsorszámok készítésének támogatására 310 millió forint keretösszeg állt rendelkezésre; hazai kulturális, illetve történelmi témájú televíziós műsorszámok készítésének támogatására 263 millió forintot szánt a testület; hazai alkotók gyermek és ifjúsági tárgyú irodalmi művei televíziós feldolgozásának támogatására 248 millió forint pályázat íródott ki. A testület mindemellett a kábeltelevízió-hálózatok digitalizációját is támogatta 180 millió forintos keretösszegben.
Végezetül hangsúlyosan ejtenék szót arról, hogy az ORTT megkísérelt eleget tenni a parlamenti pártok képviselői által gyakran megfogalmazott kérésnek, miszerint ne csak hivatkozzon a médiatörvény hibás rendelkezéseire, hanem vállaljon aktív szerepet a szabályozási anomáliák kiküszöbölésében. Közel kétéves előkészítés után 2006 decemberében a testület által felkért törvény-előkészítő szakértő bizottság eljuttatta az Országgyűlés elnökének, a kulturális és sajtóbizottságnak, valamint a médiaszabályozásért felelősséggel tartozó Miniszterelnöki Hivatalnak az elektronikus médiaszolgáltatásokról szóló törvény tervezetét. A tervezet - figyelembe véve, hogy a ’96-oshoz képest jelentősen megváltozott körülményeknek módosításokkal nem lehet megfelelni - teljesen új szabályozási rendszert tartalmaz. Ehelyütt is szeretnék hangot adni azon reményemnek, hogy a kor technológiai és jogi szabályozási kihívásaira korszerű választ kereső anyagot a törvényhozó akár egészében, akár részleteiben felhasználhatja majd a tovább már nem halogatható jogalkotási munkában.
Különös hangsúllyal irányította rá a figyelmet a jogalkotói munka szükségességére az Európai Bizottság azon lépése, amellyel az Európai Bíróságon eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben a médiatörvény kábelhálózatokra vonatkozó, a közösségi jogot sértő, korlátozó rendelkezései miatt. Kiemelkedő jelentőséggel bír tehát, hogy az elektronikus média kétharmados szabályozás hatálya alá tartozó kérdéseiben a parlamenti politikai erők egyezségre jussanak. Ellenkező esetben a médiaszabályozásunk, a médiarendszerünk a technológiai fejlődés, valamint az európai elvárások kettős szorításában súlyos következményekkel járó lépéshátrányba kerülhet.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy az Országgyűlés előtt fekvő, az ORTT 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló annak alátámasztására is alkalmas, hogy a médiahatóság a hatáskörébe telepített feladatok ellátását a lehető legteljesebb körben, évről évre növekvő szakmai alapossággal igyekszik végezni, és ez alkalmassá teszi az audiovizuális médiaszektor területén jelentkező, egyre összetettebb feladatok kezelésére. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámoló elfogadásával támogassa a testületet tevékenysége folytatásában.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
