KOVÁCS GYÖRGY
KOVÁCS GYÖRGY
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjenek meg néhány reakciót, mert azt gondolom, néhány kérdésben tényleg meg kell, meg is illik és fontos megszólalni, mert vannak olyan tényeknek látszó dolgok, amik nem egészen úgy alakulnak, mint ahogy az itt a teremben elhangzik.
Elsősorban mindenkinek szeretném megköszönni, aki bármilyen jó szót a beszámoló tartalmi, műfaji vagy bármilyen más megközelítésében mondott, tényleg nagyon köszönöm. Higgyék el, sok munka van benne, sok munka van az ORTT tevékenységében, még akkor is, ha jó néhány kérdés vitatott marad, nyitva marad, és nyilvánvalóan a jövőben is lesznek ilyen kérdések.
Amiről szeretnék beszélni, az a Hír TV kapcsán kialakult helyzet. Ha önök úgy interpretálják ezt, hogy az ORTT-nek nem volt igaza, akkor az téves. Minden esetben, minden bizottsági ülésen felmerült, és aki ismeri a határozatunk tartalmát, az nem állít ilyet.
Két joghelyet állapított meg az ORTT, amit megsértett a Hír TV azon a szóban forgó estén, az egyik az 4. § (1) bekezdése, a másik a 3. § (2) bekezdése. A 4. § (1) bekezdése sokoldalú, tényszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást követel meg minden műsorszolgáltatótól. Nem igaz a hír, hogy az első fokon eljáró bíróság ebben a kérdésben nem értett egyet az ORTT-vel. De igen, itt jelentem be, hogy egyetértett, osztotta az ORTT álláspontját, hogy a műsorszolgáltatónak ebben a felfokozott helyzetben, tényleg nem mindennapi körülmények között, ámbár mégsem sikerült ezt a törvényhelyet maradéktalanul betartania.
A 3. § (2) bekezdése nem szól másról, mint arról, hogy minden műsorszolgáltató köteles a köztársaság alkotmányos rendjét tiszteletben tartani.
(17.30)
Ez egy nagyon szoftos előírás és követelmény, nem is tudjuk pontosan mi sem, hiszen nem is alkalmaztuk még soha ezt a jogszabályhelyet, hogy mit jelent az, hogy tiszteletben kell tartani. De az ORTT testületének többsége, meghatározó többsége úgy érezte, hogy sérült ez a jogszabályhely, és mindenesetre megállapította ennek a sérelmét, igaz, hogy az első fokon eljáró bíró nem osztotta az ORTT ebbéli álláspontját. A szóbeli beszámolómban is jeleztem, hogy igen, tényleg nem alkalmaztuk. A kérdés különösen érdekes jogi szempontból is, és nyilvánvaló, hogy a bíróság másodfokon le fogja verni azokat a cölöpöket, hogy hol van ilyen esetekben a műsorszolgáltató tevékenységének a korlátja vagy a határa, de nyilvánvalóan azt is kijelöli, hogy a médiahatóságnak ezen ügyek megítélésében hol van a korlátja. Izgalommal várom ebben a kérdésben a másodfokú bíróság ítéletét.
Mindenkivel egyetértek, aki a kereskedelmi televíziózás bizonyos értelemben káros mivoltáról vagy azon keresztül terjesztett káros tartalmakról beszélt. Légyen az bármilyen tartalom, bizony vannak veszélyei, és azt gondolom, hogy akkor, amikor erről a ’96. évi I. törvényről önök vagy elődjeik döntöttek és döntést hoztak, nem mérték föl pontosan vagy nem is voltak annak birtokában, hogy milyen hatásai vannak a kereskedelmi televíziózásnak. Pláne akkor, amikor a jogszabály nem egy valódi piaci helyzetet, egy korrekt versenypiaci helyzetet állít föl, hanem megszabja a határait, azt mondja, hogy két kereskedelmi televízió működik Magyarországon és két kereskedelmi rádió, amelyek nyilvánvalóan a piac megosztásában és sok más tekintetben is a verseny korlátos mivoltában érdekeltek, és teszik így a szerepüket.
Azt gondolom, hogy a kulcs az önök kezében van. Itt a digitalizáció. Minden esély megvan arra, hogy az eddig fölállított médiarendszer minden tanulságából okulva tudjunk lépéseket tenni és megváltoztatni ezt a világot. Valódi, értékelhető, esélyegyenlőséget biztosító piaci versenyhelyzetet lehetne ebben a szektorban teremteni - kellene is. Tényleg jelzem, hogy önök és a két oldal kezében van ebben a tekintetben a kulcs. Ha értelmes, okos politikai alkuk egy médiatörvény keletkezése körül kialakulnának az oldalak között, az itt felhozott esetek 80-90 százaléka kezelhetővé válna ebben a rendszerben.
Minden felfogást és minden olyan kritikát, ami a pornográfiával, ami az ORTT erélytelenségével, az ORTT lehetőségével, az emberi jogokkal, az ezzel kapcsolatos ORTT-eljárásokkal összefügg, mindegyik lépését vissza tudnám vezetni a mai törvényi szabályozás bizonyos fokú… - akár a két kereskedelmi televízió hosszabbítása kapcsán is évek óta tartó vitát, és jelzem, ez 2005-ös és nem 2006-os esemény volt. Nyilvánvaló, hogy bizonyos velejáró zöngék 2006-ban is terhelték a médiahatóság munkáját és a közvéleményt is nyilvánvalóan, de hogy visszavezethető a szabályozás bizonyos értelmű és tartalmú pontatlanságaira, azt egyértelműen állítom.
Még egyszer mondom, hogy a kulcs az önök kezében van, és arra kérem önöket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ilyen és hasonló típusú problémák a jövőben egy korrekt, normális, európai szabályozást is figyelembe vevő korszerű, új, digitalizációt is segítő médiatörvény kapcsán orvosolhatók és megoldhatók legyenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
