DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szellemi tulajdon védelmét biztosító, az 1990-es évek elejétől fokozatosan megújuló hazai szabályozást mindvégig a közösségi jogi és az egyéb nemzetközi követelményekhez való nagymértékű igazodás jellemezte. A közösségi joggal való összhang megteremtését - a szellemi tulajdon védelme terén - az elmúlt években több törvény is szolgálta.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat három iparjogvédelmi tárgyú törvényt módosít: a találmányok szabadalmi oltalmát, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmát, valamint a formatervezési minták oltalmát szabályozó törvényeket. A módosítások apropóját a nemzetközi és a közösségi jog változásai, a hazai közigazgatási struktúra átalakulása, valamint a gyakorlati tapasztalatok értékeléséből levont következtetések szolgáltatják.
A módosítási csomag legfontosabb eleme a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO keretében elfogadott nyilatkozat nyomán született közösségi jogi aktus hazai jogalkotási feladatainak végrehajtása. A WTO-ban évek óta napirenden van a súlyos közegészségügyi problémákkal küzdő fejlődő országok gyógyszerekhez való hozzáférésének problémája. Az ezen országokban fellépő egészségügyi válságok kezelésének egyik lehetséges módja a szabadalmi oltalommal védett gyógyszerek esetében a gyógyszerek szabadalmi kényszerengedély alapján történő gyártása és forgalomba hozatala, amelyekre megfelelő gyártókapacitás hiányában a válsággal sújtott országoktól eltérő országban kerülhet sor. A WTO-nak a szellemi tulajdon védelméről szóló megállapodása azonban tiltja az export céljaira történő úgynevezett kényszerengedélyezést.
A kérdés kezelésére született meg az említett nyilatkozat, amelynek nyomán a WTO általános tanácsának 2003-ban hozott határozata lényegében feloldotta az exportra vonatkozó fenti korlátozást. Ez a kivétel természetesen csak abban az esetben érvényesül, ha a kényszerengedély alatt előállított gyógyszerek kivitele gyógyszeripari kapacitással nem vagy nem kielégítő mértékben rendelkező harmadik országok felé irányul.
Az Európai Közösség 2006-ban fogadta el a 816/2006/EK rendeletet. Ez a közösségi jogszabály határozza meg azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre gyártott gyógyszeripari termékek esetében a kényszerengedélyek megadása esetén követni kell. A rendelet a rendszer szabályozásával egyidejűleg speciális kötelezettségeket ró a jogosult importáló országokra, a kényszerengedély megadásáért felelős tagállamokra és a kényszerengedélyes gyógyszergyártóra egyaránt.
A most tárgyalásra benyújtott javaslat a közösségi jogszabály végrehajtásához szükséges nemzeti rendelkezések bevezetését célozza. Ennek keretében kijelöli a Magyar Szabadalmi Hivatalt mint a kényszerengedélyek megadására jogosult tagállami hatóságot, valamint szabályozza az újfajta eljárásra vonatkozó külön szabályokat, amelyek - tekintettel a rendszer nemzetközi és közösségi jogi környezetére - a hazai jog által eddig is ismert kényszerengedélyezési eljárásoktól eltérően alakulnak.
A törvényjavaslat védjegytörvényt érintő módosításait a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára vonatkozó uniós szabályok megújulása teszi szükségessé. Az uniós szabályok felülvizsgálata a közösségi bejelentések nemzeti eljárási szakaszának hazai szabályait is érintette. A nemzeti eljárás alapvonalait a védjegytörvény rajzolja fel, ilyenformán annak kiigazítása is indokolttá vált.
Utalni szeretnék arra is, hogy a kormányzati szervezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény a kormányhivatalok közé sorolta a Magyar Szabadalmi Hivatalt. Mindez a hivatal jogállásának törvényi szintű szabályozását teszi szükségessé. A javaslat mindazonáltal a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállásának szabályozása kapcsán nem szorítkozik a hivatal feladat- és hatáskörét megállapító hatályos kormányrendelet szabályainak egyszerű átvételére és törvényi szintre emelésére. A változtatások egyrészt az MSZA jogállásának közigazgatási reform követelményéhez való hozzáigazítását, másrészt az iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályban bekövetkezett változások tükröztetését, harmadrészt hazánk európai integrációjából adódóan a szellemi tulajdon területét érintő többletfeladatok megjelenítését szolgálják.
A javaslat azonban az említetteken túlmenően nem irányul arra, hogy az MSZA feladatain és hatáskörén érdemben változtasson. Az egyes iparjogvédelmi törvények alkalmazása során kialakult gyakorlat, valamint az egyes iparjogvédelmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására történő felkészülés is szükségessé tesz kisebb módosításokat.
A javaslat többek között felemeli az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem benyújtásának határidejét, szabályozza a szolgálati találmány, illetve minta feltalálójának, illetve szerzőjének ügyféli jogait a szabadalom, illetve a mintaoltalom megsemmisítésére irányuló eljárásban.
Fontos megemlíteni azt is, hogy ez év július 1-jétől a javaslat lehetővé teszi a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelmek elektronikus úton történő benyújtását. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket.
