DR. UJHELYI ISTVÁN
DR. UJHELYI ISTVÁN
DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Furcsa napokat éltünk meg, ez tény. Mindenesetre kezemben a március 15-ei események külföldi sajtóvisszhangja a magyar turizmus szemszögéből, egy gyors összeállítás. Turisztikai irodáink - amelyeknek feladata, felelőssége, hogy az adott országból minél több vendéget hozzanak-vonzzanak Magyarországra -, az ott dolgozó turisztikai szakemberek, kollégáink gyűjtöttek össze egy csokorra valót abból, hogy milyen volt a nemzetközi visszhangja az egyik legszebb nemzeti ünnepünknek.
Hadd ne idézzek mondatról mondatra minden orgánumot, de az tény, hogy központi szerepet kapott az Árpád-sávos lobogó, és annak nem a történelmi, az ősi magyar történelmi mivolta, hanem a XX. század legbecstelenebb, legvéresebb napjaihoz kötődő becstelen mivolta. És az Árpád-sávos zászlót a nemzetközi sajtó egy lapon emlegette a huligánokkal. Csak egy címet hadd idézzek: „A huligánok március 15-én esélytelenek voltak.” Az Árpád-sávos lobogót, amit annyiszor megsüvegeltünk - hiszen az elmúlt évszázadok címereiben nagyon sok helyen megjelenő emblémáról van szó -, sikerült a XX. századnak, és sikerült most, a XXI. század elejének a nemzetközi sajtó elé citálnia. Nem tett jót az ország tekintélyének az elmúlt néhány nap, de ideje, hogy előrenézzünk és keressük, hogy miképpen tudjuk a nemzetközi visszhangot, egy építő, egy fejlődő, egy békés, egy igazán polgári, békés, modern Magyarország képét bemutatni.
15-én még dúlt a harc Budapesten, 16-án már a Budapesti Tavaszi Fesztivált nyithattuk meg. S mily kevés szó esik e parlamentben is és a magyar sajtóban is arról, hogy a most már több mint húszéves rendezvénysorozat Európa egyik legismertebb és legkomolyabb kulturális tavaszi seregszemléjének számít, óriási nemzetközi érdeklődés mellett évről évre több látogatót hozva gyönyörű fővárosunkba. 16-án együtt voltunk írók, művészek, képzőművészek és persze döntéshozók a Budapesti Tavaszi Fesztivál megnyitóján. Miközben az előző nap még kövek, tojások és uszító szóáradat köszöntötte, lepte el Budapest főutcáját, 16-án már ismét a tavaszi ébredésről, a vendégcsalogató, kulturális élményről esett szó. Ez Magyarország igazi arca, az, amely szeretne a művésznek mecénást, megmutatkozási lehetőséget, ihletet és szabad Magyar Köztársaságot biztosítani.
Furcsa élmény volt számomra - talán családias körben és hangulatban vagyunk itt az Országgyűlés termében - a hétéves fiammal és az ötéves lányommal való beszélgetés 15-én délután a kocsiban, amikor együtt utaztunk, Kossuth-nótákat énekelve, mert szerencsére azt már az óvodában is tanítják nekik. Megkérdezte a fiam: apa, a szabadságharc hős forradalmárai és a forradalom győzött? Mondtam, hogy furcsa dolog ez, hiszen közülük nagyon sokan elestek a harcban, és tulajdonképpen maga a szabadságharc is elbukott, de mégis győztünk, mi magyarok győztünk. Majd jött a kérdés, hogy október 23-án mit ünnepeltünk. Az egy másik szent forradalom volt, egy másik óriási hőstette a magyar népnek. Majd jött a kérdés: és győztek a forradalmárok? Apaként elgondolkodtam a válaszon. Hát, tudod, sokan ott maradtak a pesti utcán, elbuktak a forradalommal együtt, de a Magyar Köztársaság, a magyar nép, a nemzet győzött, mert hosszú távon bebizonyította élni akarását, szabadságvágyát, és bizony azt is mind a két forradalomban, hogy nem tűri a szélsőségeket maga között sem.
Azt kívánom a saját gyermekeinknek és unokáinknak, hogy az elmúlt fél év eseményeit is már csak történelmi lapokról ismerjék, ne kelljen a XX. század borzadalmait se kicsiben, se nagyban újraélniük.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
