DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyvről és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárásával egy szakmai alapú, a magyar büntetőjog és a nemzetközi, valamint az uniós jogszabályok összhangját megteremtő törvényjavaslat elfogadása előtt áll az Országgyűlés.
A törvényjavaslatnak mind a Btk.-t, mind a büntetőeljárásról szóló törvényt, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet, mind pedig a szabálysértési törvényt érintő rendelkezéseihez érkeztek módosító javaslatok.
A törvényjavaslat legélénkebb vitát kiváltott rendelkezése kétségkívül a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállásának a módosítása volt. E törvényjavaslathoz számos módosító és kapcsolódó módosító javaslat érkezett. Ezek közül a kormány azokat támogatta, amelyek a tényállással kapcsolatban kialakult éles kritikákra tekintettel elhagyni javasolták a sokat vitatott (6) bekezdés szerinti büntethetőséget kizáró okot. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Utalok azonban rá, hogy az ominózus büntethetőséget kizáró ok szakmailag továbbra is megalapozott, és az uniós előírásoknak is megfelelő. A kormány csupán azért döntött annak elhagyása mellett, mert egyes szakmai érvek mellett azt is szem előtt tartja, hogy olyan büntetőpolitikát folytasson, ami megfelel a társadalom igazságérzetének.
A kormány támogatta azt az ellenzéki módosító javaslatot, amellyel a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása tényállás elkövetői körét kívánta leszűkíteni. Támogatta továbbá az újonnan beiktatni kívánt könyvvizsgálói kötelességszegés tényállásának az elhagyását, tekintettel arra, hogy a könyvvizsgáló ilyen irányú cselekménye a magánokirat-hamisítás vétségének bűnsegédi alakzata lehet.
Szintén támogatta a kormány a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának tényállásából a gondatlan alakzat elhagyását, hiszen Magyarországnak ilyen irányú kriminalizációs kötelezettsége nincs, és a most hatályban levő rendelkezés indokolatlanul tett bejelentések tömegét indukálja, ami fölöslegesen köt le erőforrásokat, többletköltséget jelent a költségvetés számára, és rontja a pénzmosás üldözésének hatékonyságát.
Támogatta emellett a kormány mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselőktől érkezett azon javaslatokat, amelyek a civil kontroll megtartása érdekében elhagyni javasolták a törvényjavaslatnak azt a szakaszát, amely a rendőrök által elkövetett bűncselekményeket is a katonai büntetőeljárás hatálya alá utalta volna. A kormány egyetértett azzal, hogy a rendőröket érintő ügyekben 17 éve eljáró civil bíróságok végezzék a munkájukat a továbbiakban is.
A kormány emellett támogatott több olyan módosító javaslatot, amelyek a törvényjavaslat pontosítását voltak hivatottak elvégezni.
Nem támogatta azonban a kormány az elkobzással kapcsolatos módosító javaslatokat, mivel az azokban megfogalmazott rendelkezés, vagyis hogy az elkobzás ne jelentsen az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt, már szerepel a Btk.-ban.
Nem támogatta a kormány azt a javaslatot sem, amely a tízezer forintról húszezer forintra történő büntetőjogi értékhatár-emelést kívánta volna elhagyni a törvényjavaslatból. A jelenlegi piaci, gazdasági viszonyok között irreálisan alacsony a vagyon elleni bűncselekmények esetén tízezer, gazdasági bűncselekmények esetében 50 ezer forintos összeghez kötni az érték, kár, vagyoni hátrány alsó határát. Az értékhatár valós értékviszonyhoz történő igazítása, illetve pergazdaságossági szempontok továbbra is indokolják büntetőjogi vonatkozásban a bűncselekményi értékhatár emelését.
Szintén nem támogatta a kormány azt a módosító javaslatot, amely az adminisztratív csődbűntett esetében a két évig terjedő szabadságvesztést három évig terjedő szabadságvesztésre növelte volna. Ez a javaslat inkoherenciát okozna gazdasági tényállások körében, hiszen a számvitel rendjének megsértése elnevezésű tényállás alapesete is vétség, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mindkét tényállás esetében igaz, hogy nincs valós sérelem, vagyis vagyoncsökkenés nem következik be, így nem indokolt a büntetési tétel emelése.
Végezetül kodifikációtechnikai és tartalmi indokok miatt nem támogatta a kormány a falfirka elhelyezése elnevezésű új tényállás megalkotását. A módosító javaslat alapján ugyanis a falfirka elhelyezése a rongálás privilegizált esetét jelentené, vagyis alacsonyabb büntetési tételeket határozna meg a rongáláshoz képest. Ennek az lenne az üzenete a társadalom felé, hogy a jogalkotó enyhít a szabályokon, és utat enged a graffitizésnek. Ezzel az üzenettel azonban a kormány nem tud azonosulni.
Az önök előtt fekvő, több törvényt is módosító törvényjavaslat koncepcionális változásokat nem okoz, a szükséges jogharmonizációs lépéseket tartalmazza. Megteremti a magyar büntetőjog, a szakmai háttérjogszabályok és a valós nemzetközi uniós normák összhangját. A módosítások szükségesek a jogbiztonság érvényesülése, valamint a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szavazza meg a kormány által támogatott módosító és kapcsolódó módosító indítványokkal együtt a törvényjavaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
