DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A vitaszerkezetnek megfelelően jelzem, hogy az ajánlás 16., 20., 21. és 22. pontjaihoz kívánok szólni, és teszem ezt azért, hogy megteremtsem a vita e szakaszában is a kontinuitást az általános vitában elmondottak és a reményeim szerint majdan elfogadásra kerülő törvényjavaslat között.
Az általános vita során szóltam arról a gondolatról, hogy a megcélzott és egyébként az előterjesztésben megfelelően megfogalmazott jogharmonizációs ügyek mellett meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szigorúbb környezetvédelmi felelősségi szabályaink ténylegesen érvényesüljenek, és ha lehet, akadályozzuk meg azokat a negatív jelenségeket, amelyek úgy néznek ki, hogy amíg a környezeti kárért felelős személy a gazdaság útvesztőiben bujdokolva és a jog útvesztőiben bujdokolva szabadon folytathatja tovább a tevékenységét, adott esetben az általa okozott környezeti károsodást mások kénytelenek elszenvedni, illetőleg a mások vagyonában bekövetkezett kárért is bizonytalan a helytállás. Erre tekintettel több javaslattal éltem, ezek a javaslatok szerepelnek az ajánlás megfelelő pontjaiban.
Az általános vita tapasztalatai alapján ezeket az indítványokat - tartalmukat tekintve - továbbra is fenn kívánom tartani. Meggyőződésem, hogy csak akkor lehet érdemben környezeti felelősségről beszélni, ha a környezetért felelősséget viselőkkel szemben tényleges szankciók vannak, illetőleg a védtelen emberek vagyoni viszonyait is jobban védjük a környezetkárosítókkal szemben. Az ajánlásban szereplő pontok helyébe kapcsolódó módosító indítványokat nyújtottam be. Lényegét tekintve nem változtattam azon a határozott javaslaton, aminek a 16. pontban leírt indítványom volt az alapja, nevesen, hogy ne pusztán a megelőző és helyreállító intézkedések esetéig lehessen adott esetben felfüggeszteni megfelelő eljárások közbejöttével a károkozó tevékenységét, hanem továbbra is javaslom azt - egy kicsit megváltoztatott formában -, hogy a teljes kártérítési helytállás megvalósításáig adott esetben fel lehessen függeszteni a tevékenység folytatását.
A 20., 21. és 22. pontban lényegében az úgynevezett zöldpriusz intézményét próbáltam a korábbi javaslataimban megszövegezni, ezek helyett egy jobb verziót kínálni. Be kellett azonban látnom, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel való összhang megteremtése is legalább annyira fontos, mint a még fokozottabb környezeti felelősségérvényesítés, ezért a beterjesztett kapcsolódó módosító javaslat éppen arról szól, hogy a gazdasági társaságok esetében már bevett fedezetelvonás vétkes eseteire előírt jogkövetkezmények érvényesülhessenek a környezeti felelősség esetében is. Továbbra is fontosnak érzem, hogy legyenek biztosítékok ne csak az állami költségvetés által kényszerből elvégzett kármentesítések esetére, hanem mint ahogy azt az általános vitában is elmondtam, a kártérítés tényleges teljesítésére is. Ezt egy bizonytalan jelzálogjog helyett a kapcsolódó módosító javaslatokban az elidegenítési és terhelési tilalom megfelelő feljegyezhetőségének a megfogalmazásával próbálom érvényesíteni.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ha az alapgondolattal egyetértenek, a jelzett módosító pontokhoz benyújtott kapcsolódó javaslatok támogatásával legyenek kedvesek ezt majdan kifejezésre juttatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
