DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! A lázas változtatások időszakában számtalanszor álltunk föl és hívtuk föl a figyelmet arra, hogy egy kicsit nagyobb megalapozottságot, egy kicsit nagyobb megfontoltságot kellene tanúsítania a jogalkotónak, amikor nagy horderejű változtatások szándékával él a parlamentben, hogy ne legyen Magyarország kísérleti terep. Nos, a változtatások számtalanszor ellenkező hatást váltottak ki, mint amit egyébként a jogalkotó szeretett volna elérni, így az idő eldönti utóbb, hogy reform vagy deform egy-egy előterjesztés, amivel az Országgyűlés találkozik.
Miniszterelnök úr az előbbi napirend előtti felszólalása végén azt mondta, illő lenne időnként a politikusoknak elismerni azt, hogy tévedtek, különösen akkor, amikor a statisztikai adatok vagy az élet azt bizonyította, hogy bizony tévedtek. Szeretném megkérdezni, hogy akár a száznapos programmal kapcsolatban lesz-e ilyen elismerése annak, hogy tévedtünk. A száznapos programot az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ együtt fogadta el, és indították el a magyar költségvetést azon a lejtőn, ahol aztán utóbb nem volt megállás.
De ebből az időszakból egy másik ügyről szeretnék ma beszélni, és ez a büntetőjog-alkotás területe, ahol egy dühödt reformhullám indult meg 2002-2003 magasságában, és ez a dühödt reformhullám célul tűzte ki, hogy a kábítószer-szabályozással szemben, a kiskorúak védelme érdekében hozott szigorúbb szabályozásokkal szemben és a büntetéskiszabás középmértékével szemben fogalmaznak meg újabb előterjesztéseket.
Tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, kár volt. Nemcsak az idő, de a statisztikák is azt bizonyították, hogy rossz előterjesztést tettek, és rossz program alapján indultak el. A visszaélés kábítószerrel bűncselekményi kategóriában 197 százalékos volt a növekedés egy év alatt, a megváltozott jogszabályaik után. Ez megdöbbentő adat! Ugyanakkor az is megdöbbentő, hogy két évvel a szabályozás megváltoztatása után napvilágra kerül egy olyan felmérés, amely szerint Magyarországon a középiskolásoknak több mint fele kipróbálta már a kábítószert, illetőleg a középiskolásoknak több mint egynegyede több mint tízszer próbálta ki, vagy él a kábítószer folyamatos használatával. Nos, nemcsak az ellenzék, az élet, de az Alkotmánybíróság is véleményt és ítéletet mondott erről a felelőtlen jogalkotásról, de azóta sem láttuk a kormányzat válaszát erre az alkotmánybírósági döntésre.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Szegedi Tudományegyetem a Debreceni Tudományegyetemmel karöltve a Deák Ferenc-ösztöndíj támogatásával egy kutatási programot indított el. Ennek a programnak a büntetéskiszabási gyakorlat állt a középpontjában. Két bűncselekményt vizsgáltak, a lopást és a súlyos testi sértést. Az értékelt mintákat 2003. március 1. és 2005. október 30. között jogerősen befejezett ügyek szolgáltatták, 19 megyei és a Fővárosi Bíróságon. A vizsgálatban kizárólag az átlagos súlyú ügyeket értékelték.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vizsgálat jelentős eltéréseket tárt fel. Például a lopás bűntettében végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya Fejér megyében 96 százalék, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 86 százalék, ezzel szemben Bács-Kiskun megyében 33, Zala megyében 20 százalék, de említhetném Pest megyét is, ahol csak 17 százalék ugyanazon a kategórián belül a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya. Míg a lopás bűntette kapcsán tíz esetből kilencszer végrehajtandó szabadságvesztést alkalmaz például Fejér megye, addig Pest megyében ez tíz esetből kétszer fordul elő. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek az adatok akkora eltérést mutatnak, mint az Egyesült Államok adatai, ahol a különféle államokban más törvénykönyv alapján ítélkeznek a bíróságok. S azért szeretném kiemelni még a súlyos testi sértés kategóriáját is, ahol a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek aránya Borsodban 60 százalék, Békés megyében viszont csak 11 százalék. (Zaj.)
Ezzel a felszólalással nem csatlakozni szeretnék azokhoz, akik a bíróságot politikai indítékból vagy megfontoltságból támadják, mert ez nem a bíróság hibája, tisztelt képviselőtársaim, ez a jogalkotás hibája, a rossz törvényé. Emlékeztetem önöket, hogy 1998-ban pontosan ennek áthidalására bevezettük a középmértéket. A középmérték azt szorgalmazta, hogy a büntetés kiszabásánál a bíróság egy képzeletbeli középértéktől az enyhítő-súlyosbító körülményekkel térjen el, s önök ezt annak ellenére szüntették meg, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányosnak találta. Remélem, hogy ez alapján a statisztika alapján miniszterelnök úr felhívását megszívlelik, és beismerik, hogy tévedtek. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)
