ALMÁSSY KORNÉL
ALMÁSSY KORNÉL
ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés által benyújtott törvényjavaslat elsősorban a cégalapítás adminisztratív terheinek és a bejegyzési eljárás időtartamának csökkentésére az elektronikus cégbejegyzési eljárás teljes körű bevezetésére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz.
Nem vitás, hogy a tárgyalt módosítások mindegyike abba az irányba mutat, hogy a cégalapítás feltételei, a vállalkozások működése egyszerűbbé és olcsóbbá váljon. Az előterjesztő által kitűzött célokat uniós előírások is szükségessé teszik. A törvényjavaslat az új, 2006-os, gazdasági társaságokról szóló törvény és cégtörvény előírásaihoz képest is komoly előrelépést jelent. A törvényjavaslat lényegesen leegyszerűsíti a bejegyzést megelőző eljárási szakaszokat, lehetővé teszi, hogy a cégalapítás feltételeinek ellenőrzése jelentős részben a bíróságtól átkerüljön az előkészítést végző ügyvédhez. Ezáltal biztosítja a jelenleg szükséges közjegyzői és banki eljárás elkerülését.
A jövőben a társasági szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd jogosult lesz a társaság képviseletére jogosult aláírásmintájának ellenjegyzésére is. A korlátolt felelősségű társaság alapítása esetében a cégválasztástól függően lehetővé teszi, hogy a pénzbeli betét befizetésének igazolására ne előzetes banki igazolással kerüljön sor, hanem a társaság javára történő befizetésről az ügyvezető - ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített - nyilatkozatban adjon számot.
A törvényjavaslat az egyszerűsített cégeljárás keretében rendezi a szerződésmintával történő alapítás valamennyi cégeljárási kritériumát, arra ösztönözve a vállalkozásokat, hogy az úgynevezett egyszerűsített cégeljárás szabályait válasszák. Örvendetes módon a jelenleginél rugalmasabbá teszi a szerződésmintákat, és az egyszerűsített eljárásban a minimumra csökkenti a cégbírósághoz a társaság alapításával összefüggésben benyújtandó okiratokat. Egyúttal kibővíti a jelenlegi cégtörvény társaságiszerződés-mintáit újabb cégformákkal is. Így az egyszerűsített eljárásban ez év szeptemberétől két munkanapra, 2008 júliusától pedig egy munkaórára lesz csökkenthető a bejegyzési kérelem elbírálásnak maximális ideje. Az egyszerűsített eljárásban lényegesen csökken a fizetendő eljárási illeték.
A fenti egyszerűsített szabályok vonatkoznak majd a változásbejegyzésekre is. Érdekes eleme a törvényjavaslatnak az értékesítési célú cégalapítás, ahol a már bejegyzett cég megvásárlására nyílik lehetőség jogi tevékenységet folytató irodáktól, egyéni ügyvédektől, ügyvédi irodáktól. Az értékesítés céljából bejegyzett cégek tekintetében a jogi iroda végzi el az előkészítést és bejegyeztetést. Ugyancsak új elem, hogy a cég a jogi szolgáltatást nyújtó ügyvédekkel történő megállapodás alapján az ügyvéd, az ügyvédi iroda székhelyét tüntesse fel a létesítő okiratban és a cégjegyzékben székhelyeként.
További fontos rendelkezés, hogy a piacra lépés feltételeinek kedvezőbbé tétele érdekében az alapításhoz szükséges törvényben előírt jegyzett tőke minimuma jelentős leszállításra kerül azzal a céllal, hogy ennek az összege ne támasszon magasabb követelményt, mint az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozó más államok társasági joga.
A törvényjavaslat rendelkezései többségében 2007. szeptember 1-jétől, az elektronikus cégeljárás kötelező bevezetésével összefüggő módosítások pedig 2008. július 1-jétől lépnek hatályba, ugyanúgy, mint a cégbejegyzés egy munkaórában megállapított ügyintézési idejére irányadó előírás.
A törvényjavaslat rendelkezései véleményünk szerint összességükben támogathatóak. Úgy véljük, hogy jó példája annak, amikor az állam visszavonul bizonyos területekről. Csökkenti a bírósághoz benyújtandó iratok számát, azok ellenőrzését, irattározását az eljáró jogi képviselő feladatává teszi. Az állami feladat csökkentésével pedig csökkenti az eljárási díjat is. Hasonlóan üdvözlendő, hogy a kormány lassan kezd rájönni arra a versenyszemléletű megközelítésmódra, ami az alapításhoz szükséges tőke jelentős leszállításával valósul meg, hiszen a jelenlegi szabályozás nyílt versenyhátrány, ami egyrészt az ügyintézési időtartamokban jelenleg megmutatkozik, másrészt tarthatatlan, hogy hazánkban háromszor-négyszer annyiba kerül például egy kft. megalapítása, mint a környező uniós országokban.
Mindenekelőtt a cégalapítás egyszerűsítését, olcsóbbá tételét és ezen keresztül a versenyképesség erősítését emelném ki. Fontos cél, hogy az új szabályozással bővüljenek a vállalkozók lehetőségei, egyszerűsödjön, gyorsabb és olcsóbb legyen a társaságalapítás. Nőjön a cégek autonómiája, nagyobb differenciáltság érvényesüljön a vezetési formákban. Napjainkban nemcsak a befektetésekért folyik a verseny, a társasági jogok is versengenek. Ha a szabályozás nem honorálja a befektetők jogos, teljesíthető érdekeit, akkor ebben a versenyben lemaradunk - mondta Sárközy Tamás professzor úr néhány éve a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat kapcsán, mint annak egyik megalkotója.
A mindenkori kormány felelőssége, hogy ezt a versenyképességet egy átlátható és a vállalkozók szabadságát, mobilitását szolgáló befektetőbarát környezet biztosításával elősegítse. Látjuk, tapasztaljuk, hogy a verseny valóban éles, a vállalkozások önkéntelenül is megindulnak az érdekeiket jobban szolgáló befektetői és szabályozási környezet felé. Sok magyar vállalkozás települt át emiatt a környező országokba. Talán még nem késő, hogy ezt a folyamatot visszafordítsuk, ugyanakkor ehhez az is szükséges, hogy a kormány versenyképes adórendszerrel is ösztönző feltételeket teremtsen a hazai kis- és középvállalkozások számára.
(18.10)
Azonban néhány kritikát is meg kell hogy fogalmazzunk. Az első a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a stabilitás kérdése. A gazdasági társaságokról szóló új kódexet és az új cégtörvényt alig egy éve fogadta el az Országgyűlés. Az említett törvények a maguk teljességében néhány hónapja léptek hatályba. A benyújtott törvényjavaslattal pedig a kormány a cégeljárás újabb nagy terjedelmű módosítását javasolja.
Az elektronikus cégeljárás kísérleti jelleggel szintén csak mintegy két hónapja működik, ehhez képest ez a törvényjavaslat már a kötelező bevezetésről szól. Ennek a kiszámíthatatlan jogalkotási folyamatnak a legjobb példája, hogy a tavaly hatályba lépett gazdasági és cégtörvény 2007. szeptember 1-jéig kötelezően előírja, hogy a már bejegyzett vállalkozásoknak a társasági szerződésüket az új törvény szerint módosítaniuk kell, és be kell nyújtaniuk a cégbíróságnak is, mint ahogy be kell nyújtaniuk valamennyi cégadatukat is.
A most tárgyalandó törvény ezt ismételten előírja, ezúttal 2008. március 1-jéig. Ez jelentős adminisztrációs és anyagi terhet ró a vállalkozásokra, de a cégbíróságokat is felesleges munkának teszi ki, mivel valamennyi cégnek ismét, egy éven belül immár másodszor vagy módosítania kell a társasági szerződését, vagy a módosítás szükségtelenségét a bíróság felé jeleznie kell.
Mindezeken túl pedig a tavaly elfogadott igazságügyi minisztériumi rendeleteket is nyilvánvalóan módosítani kell majd, tovább bonyolítva a vállalkozók, az ügyvédek helyzetét. Nem lett volna erre szükség, ha előre gondolkodva már a tavalyi módosítás tartalmazza a leendő elektronikus eljárás részleteit.
Azt is megfontolandónak tartottuk volna - az előző törvényjavaslathoz hasonlóan -, ha az elektronikus eljárás kizárólagos bevezetése során érvényesül valamiféle fokozatosság. Elképzelhetőnek tartottuk volna azt, hogy egy átmeneti időszakban továbbra is legyen lehetőség a papír alapú benyújtásra is.
A törvényjavaslat előírása, a jogügyletek biztonságáról szóló törvényjavaslathoz hasonlóan, ügyvédenként egy jelentős beruházás meglétét feltételezi, amivel pillanatnyilag igen kevesen rendelkeznek. A rendszer kiépítése a több mint 10 ezer alkalmazó fokozatos átállását nem biztos, hogy lehetővé teszi.
Összességében a törvényjavaslatot támogathatónak tartjuk; a leendő szabályozási környezet, a társasági cégjog úgy tűnik, kiállja a korábbiakban említett versenyképességi próbát, sőt számos ponton javít a hatályos rendelkezéseken. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a vállalkozások biztos és kiszámítható létének, működésének ez csak az egyik eleme, és ez önmagában kevés.
Ami sokkal inkább aggasztó, az a túladóztatás, a versenyképtelen adó- és járulékrendszer, ami a közterhek egyfajta reformjával lenne megoldható. Ehhez persze valóban bátor lépésekre, és a jelenleginél sokkal stabilabb államháztartási helyzetre lenne szükség. Erre azonban a kormány elmúlt négyéves tevékenysége jóvoltából hosszú évekig még gondolni sem lehet.
Köszönöm a figyelmüket.
